Várható adóváltozások 2015 II. rész

iStock_000014039196SmallKorábbi bejegyzésünkből megtudhatták, hogyan változhatnak a következő évtől a személyi jövedelemadó, a társasági adó és egyéb jövedelemadózást érintő jogszabályok. Jelen írásunkban szeretnénk bemutatni azokat a javaslatokat, amelyek az általános forgalmi adóra, az illetékre és a helyi adókra vonatkoznak.

Általános forgalmi adó

Időszakos elszámolású ügyletek

A törvényjavaslat módosítaná a tavalyi évben már kezdeményezett, de végül hatályba nem lépő, időszakos elszámolású ügyletek teljesítési időpontjára vonatkozó szabályokat. Jelenleg azoknál a termékértékesítéseknél, szolgáltatásnyújtásoknál, ahol a felek részletfizetésben vagy határozott idejű elszámolásban állapodtak meg, a teljesítés időpontjának a fizetési határidőt kell tekinteni. A javaslat ezt módosítaná, azaz fő szabály szerint az ilyen ügyleteknél teljesítésként az elszámolással vagy a fizetéssel érintett időszak utolsó napját kellene tekinteni.

Kivételt azok az ügyletek képeznének, amelyeknél a fizetés esedékessége és a számla vagy a nyugta kibocsátása megelőzi az elszámolással vagy fizetéssel érintett időszak utolsó napját. Ez utóbbi esetekben a teljesítés időpontja a számla, vagy a nyugta kibocsátásának időpontja lenne.

A másik kivételt jelentő helyzet az, amikor az ellenérték megtérítésének esedékessége az elszámolással vagy a fizetéssel érintett időszak utolsó napját követő időpontra esik. Ekkor ugyanis – a jelenleg is hatályos szabályozáshoz hasonlóan – a teljesítés időpontja az ellenérték megtérítésének esedékessége, de legfeljebb az elszámolási időszak utolsó napját követő harmincadik napja lesz.

A javaslat szerint ezek az új szabályok 2016. január 1-jén lépnének hatályba azzal a kivétellel, hogy azokat, a könyvviteli, könyvvizsgálati és adótanácsadási szolgáltatások esetében már 2015. július 1-jétől alkalmazni kellene.

Előleg

A tervezet szerint jövőre előlegnek minősülne az olyan ellenértékbe beszámítható vagyoni előny juttatása, amely csereügyletek esetében történik. Mindez azt jelenti, hogy ezentúl nem csak a pénz vagy a készpénz-helyettesítő eszköz kézhezvételét, jóváírását kellene előlegnek tekinteni, hanem azt is, ha a teljesítést megelőzően a másik fél csereügyletként terméket értékesít, vagy szolgáltatást nyújt. A fizetendő adót ekkor a vagyoni előny megszerzésekor kell megállapítani.

Motorbenzint terhelő előzetesen felszámított adó

A javaslat enyhítene a motorbenzin beszerzéséhez kapcsolódó előzetesen felszámított áfa levonási tilalmán. Ennek értelmében levonhatóvá válna a motorbenzinre jutó előzetesen felszámított adó, ha a motorbenzin úgy kerül felhasználásra, hasznosításra, hogy az közvetlen anyagjellegű ráfordításként beépül más termékértékesítés adóalapjába.

Belföldi fordított adózás

A tervezet szerint, ha munkaerő kölcsönzése, kirendelése, illetőleg személyzet rendelkezésre bocsátása olyan építési-szerelési és egyéb szerelési munkához kapcsolódik, amelyhez nem szükséges építési hatósági engedély, vagy építési hatósági tudomásulvétel, az ügyletre abban az esetben is fordított adózást kell alkalmazni.

Kezelő személyzet nélküli automata berendezés

A kezelőszemélyzet nélküli automata berendezés útján végzett adóalanyoknak történő termékértékesítés, szolgáltatásnyújtás esetében, számlaadási kötelezettség áll fenn. Amennyiben az ellenérték megfizetése készpénzzel, vagy készpénz-helyettesítő fizetési eszközzel történik, az ügylethez kapcsolódó számlát a teljesítéstől számított 15 napon belül ki kell egyenlíteni a javaslat szerint.

Kedvezményes adókulcs

Az élő- és félsertés értékesítésére vonatkozó áfa kulcs csökkentéséhez hasonlóan a tervezet bevezetné, hogy a szarvasmarha, juh és kecske (élő- és vágott állatok) értékesítése szintén 5 százalékos kedvezményes adókulcs alá tartozzon.

Belföldi tételes összesítő jelentés, bevallási kötelezettség

A belföldi tételes összesítő jelentés értékhatára jövőre lecsökkenne 1 millió forintra, azaz az 1 millió forintot elérő vagy azt meghaladó áfa összeget tartalmazó számlákról kellene majd tételesen jelenteni. Mindez azt jelenti, hogy változna a számla kötelező adattartalmára vonatkozó áfa szabályozás is, tehát a belföldi partner adószámának első nyolc számjegyét már 1 millió forintot elérő áthárított áfa esetén is fel kell tüntetni.

Az adminisztrációs terhek csökkentése érdekében a javaslat megfogalmaz egy olyan lehetőséget, mely szerint az adózó összesítő jelentésre vonatkozó kötelezettségének az előzőekben rögzített értékhatár figyelembe vétele nélkül is eleget tehet. Jelenthet tehát minden számlát, függetlenül az értékhatártól.

A javaslat alapján változna az általános forgalmi adó bevallási gyakorisága is, negyedéves helyett havi bevallási kötelezettség terhelné az adóévben jogelőd nélkül alakult adózót, a megalakulástól számított adóévet követő év utolsó napjáig.

A tervezet szerint negyedévente kellene adóbevallást benyújtania az adóalanynak akkor, ha a tárgyévet megelőző második évben az elszámolandó adójának éves szinten összesített – vagy annak időarányos éves szintre átszámított – összege előjelétől függetlenül eléri a 250 ezer forintot és az általános forgalmi adóról szóló törvény szerinti termékértékesítése, szolgáltatásnyújtása ellenértékének adó nélküli éves szinten összesített összege meghaladja az 50 millió forintot.

Illetékek

Lakástulajdon és a hozzá kapcsolódó jogok visszterhes vagyonátruházási illetéke

A jelenlegi szabályok szerint ingatlan vásárlás esetén az illeték alapja a vásárolt és a vásárlást megelőzően vagy azt követően eladott lakástulajdon forgalmi értékének különbözete. Abban az esetben, ha a lakás megszerzése előtt nem történik meg a másik lakás értékesítse, az illetéket a megszerzett lakás forgalmi értéke után kell megfizetni. Az adóhatóság kiszabja a fizetendő illetéket, majd amikor a lakás eladásra kerül, – a lakástulajdon eladásáról szóló igazolás benyújtását követően – a megfizetett illetéket visszatéríti. A javaslat ezzel szemben lehetőséget biztosítana arra, hogy a lakásszerző nyilatkozata mellett az illeték kiszabására csak a másik lakástulajdon értékesítésekor, de legkésőbb a lakásvásárlást követő egy éven belül kerüljön sor. Amennyiben a magánszemély a másik lakás eladásának a tényét egy éven belül nem igazolja, az adóhatóság az illetéket a vásárolt lakás forgalmi értéke után szabja ki, illetve késedelmi pótlékot is megállapít a jegybanki alapkamat kétszeresével számítva.

Ingatlanvagyonnal rendelkező társaság

A javaslat módosítaná a belföldi ingatlanvagyonnal rendelkező társaság fogalmát. A jelenlegi szabályozás alapján egy gazdálkodó szervezetet akkor tekinthető belföldi ingatlanvagyonnal rendelkező társaságnak, ha a mérlegében kimutatott eszközök (pénzeszközök és pénzkövetelések nélkül) értékén belül a belföldön fekvő ingatlan értéke több mint 75 százalékot képvisel. Mivel ez az arányszám kölcsönökkel, aktív időbeli elhatárolásokkal manipulálható, a visszaélések elkerülése érdekében az eszközök értékébe ezentúl ez utóbbi két tétel sem vehető figyelembe.

Közigazgatási hatósági eljárás illetéke

A törvénytervezet szerint az illeték megfizetése – bélyeglerovás mellett – a jövőben történhet az ügyfél választása alapján banki átutalással is.

Bírósági eljárási illetéke

A javaslat kezdeményezi, hogy amennyiben a bírósági eljárási illeték az 500 ezer forintot meghaladja, és a polgári perrendtartásról szóló törvény nem határoz meg 31 napnál rövidebb időt, szintén fizethető legyen az illeték átutalással. Ehhez az eljárás kezdeményezőjének e-bevallásban meg kell adnia a szükséges azonosító adatokat, hogy az adóhatóságtól megkapja azt az adóhatósági ügyszámot, amelyre az átutalás közleményében hivatkoznia kell.

Helyi adók

Települési adók bevezetése

A benyújtott törvényjavaslat felhatalmazást adna a települési önkormányzatoknak, hogy az illetékességi területükön a helyi adók mellett települési adók bevezetéséről is döntsenek. A települési adó gyakorlatilag bármilyen adótárgyra kivethető lenne, amelyet nem terhel törvényben meghatározott közteher. Az adó alanya nem lehet szervezet, vagy –ilyen minőségében – vállalkozó.

Helyi iparűzési adó alapja

A javaslat alapján a kapcsolt vállalkozások adóalapjának meghatározásakor tekintettel kell lenni arra is, ha a kapcsolt vállalkozási viszony nem állt fenn egész évben. Ez utóbbi esetben ugyanis csak a napi időarányosítással számított, nettó árbevételt és az azt csökkentő ráfordításokat, költségeket kell figyelembe venni az adóalap meghatározása során.

Szóljon hozzá a bejegyzéshez!

Nincs hozzászólás

Vissza az oldal tetejére