Várható adóváltozások 2015 I. rész

iStock_000018520870XSmallAz elmúlt hét folyamán a parlament elé beterjesztett, az egyes adótörvények és azokkal összefüggő más törvények, valamint a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvény módosításáról szóló T/1705 törvényjavaslat alapján számos változásra kell felkészülnünk a jövő évi adótörvényeket illetően. Jelen hírlevelünkben a várható módosítások lényegesebb és fontosabb elemeit kívánjuk bemutatni, kezdve a jövedelemadózást érintő törvényekkel.

Személyi jövedelemadó

Emelkedik a cafeteria közterhe

A legjelentősebb változás a munkabéren kívül adható juttatásokat érintheti. A tervezet egyik célja, hogy megszűnjön a különbség a béren kívüli juttatások és az egyes meghatározott juttatások között. Ennek érdekében a javaslat a jövőben a béren kívüli juttatásokat egyes meghatározott juttatásként nevesíti, amellett, hogy adóterhelésüket azonos szintre helyezi. Mindez azt jelenti, hogy a béren kívüli juttatásként adható juttatások (Széchenyi Pihenőkártya, Erzsébet-utalvány, iskolakezdési támogatás, helyi utazásra szóló bérlet, kedvezményes üdültetés stb.) értékének 1,19-szerese után a 16%-os személyi jövedelemadó mellett a jelenlegi 14%-os egészségügyi hozzájárulás helyett jövőre már 27% egészségügyi hozzájárulást kell fizetnie a munkáltatónak.

Változatlanul adózna az egyes meghatározott juttatások bizonyos köre, többek között a hivatali, üzleti utazáshoz kapcsolódó étkezés vagy más szolgáltatás, céges telefon magáncélú használata, adóköteles biztosítási díj, reprezentáció, üzleti ajándék, csekély értékű ajándék legfeljebb évi három alkalommal, illetve az olyan juttatások, amelyek esetében nem lehet megállapítani az egyes magánszemélyek által megszerzett jövedelmet.

A javaslat külön nevesíti azokat az egyes meghatározott juttatásokat, amelyek után jövőre várhatóan magasabb közterhet kell fizetni, mert a kifizetőt terhelő adó alapja az eddigi 1,19-szeres helyett a juttatás értékének 1,53-szorosa lesz. Ebbe a körbe tartoznak a következők.

A munkáltató által azonos feltételekkel és módon ingyenesen vagy kedvezményesen átadott termékek, szolgáltatások, feltéve, hogy azok bárki számára ténylegesen elérhetőek, illetve az olyan juttatások, amelyek a munkavállalók részére belső szabályzat alapján elérhetők.

A fentiek mellett szintén 1,53-szoros adóalappal kell számolni azon béren kívüli juttatások után, amelyek az adott juttatásra vonatkozó értékhatárt meghaladják, az értékhatárt meghaladó része után.

Amennyiben az eredeti javaslat változatlan formában kerül elfogadásra, a béren kívüli juttatások éves keretösszege az eddig 500 ezer forint helyett lecsökken 450 ezer forintra. Mindez azt jelenti, hogy mindazon jövedelem esetében, amely ezt a határt meghaladja az adóalap szintén a jövedelem 1,53-szorosa lesz.

Első házasok kedvezménye

A benyújtott javaslat alapján jövőre új adóalap-csökkentő kedvezmény kerül bevezetésre, mely intézkedéstől a házasságkötések számának növekedését várják. Az első házasok kedvezménye akkor érvényesíthető, ha legalább az egyik házastárs első házasságát köti. A kedvezmény gyakorlatilag együttesen havi 5 ezer forintos adócsökkenést eredményez, mely a családi kedvezményhez hasonlóan a házastársak döntése alapján megosztható. Az adóalap-csökkentő kedvezmény a házasságkötés hónapját követő hónaptól vehető figyelembe 24 hónapon keresztül, de legfeljebb addig a hónapig, amelyet követően a magánszemély családi kedvezményre válik jogosulttá.

Családi kedvezmény

A törvénytervezet szerint jövőre mégsem változik a kétgyermekes családok családi kedvezménye, a tervek szerint ugyanis csak 2016-tól emelnék meg azt, négy éves viszonylatban. Mindez azt jelenti, hogy a jelenlegi havi 10 ezer forintos családi adókedvezmény 2,5 ezer forinttal növekedne 2016-ban, majd évente ugyanezzel a növekedéssel 2019-ben érné el a kitűzött havi 20 ezer forintos szintet.

A fentiek mellett a törvényjavaslat kiegészíti a családi kedvezményre jogosultak körét a nevelőszülő családi pótlékra egyébként nem jogosult közös háztartásban élő házastársával. A módosítás tehát lehetővé teszi, hogy a nevelőszülő házastársa a háztartásban nevelt, nem saját gyermekre tekintettel, már év közben is érvényesítsen családi kedvezményt.

Várhatóan első ízben 2015. december 31-ét követően megtett nyilatkozatokat érinti az a módosítás, mely szerint családi kedvezmény csak az eltartottak, kedvezményezett eltartottak adóazonosító jelének közlése esetén érvényesíthető.

Egyéb módosítások

A javaslat kiegészít, illetve pontosít bizonyos fogalmi elemeket. Ennek keretében többek között kiegészül, a munkáltató, a kiküldetési rendelvény, a nyugdíjbiztosítás, a kiegészítő biztosítás, az agrár csoportmentességi és az agrár csekély összegű (de minimis) támogatás fogalma.

Amennyiben a magánszemély kockázati biztosítása alapján olyan jövedelemhez jut, amelyet nem biztosítási esemény vált ki, az adókötelezettség keletkezésének időpontjának azt a napot kell tekinteni, amikor a biztosító teljesítésére a magánszemély jogosultsága megnyílik.

Társasági adó

Elhatárolt veszteségek felhasználása

A benyújtott tervezet szigorítaná az elhatárolt veszteség felhasználására vonatkozó szabályozást, ami annyit tesz, hogy a 2015-ben kezdődő és az azt követő adóévekben keletkező veszteségek felhasználására kizárólag a keletkezés évét követő öt adóévben lenne mód. A 2014-ben kezdődő adóév utolsó napjáig keletkezett veszteségekre ez a szabály nem vonatkozna, azok a veszteség keletkezésének időpontjában érvényes feltételek mellett érvényesíthetőek, legkésőbb a 2025. december 31-ét magában foglaló adóévben.

A fentiek mellett további korlátozások lépnének életbe a jogutódlással átvett, elhatárolt veszteségekre is. Mindez azt jelenti, hogy az átvett veszteségnek adóévenként legfeljebb csak azon hányada kerülhet felhasználásra, amelyet a továbbfolytatott tevékenységre vonatkozó adóévi árbevétel és/vagy bevétel a megelőző három adóév átlagos árbevételében és/vagy bevételében képvisel.

Jövedelem-(nyereség-)minimum meghatározása

Amennyiben a törvényjavaslat elfogadásra kerül, növekedhet a jövedelem-(nyereség-)minimum alapján meghatározott társasági adó összege. A jelenleg hatályos szabályozás ugyanis lehetővé teszi, hogy a jövedelem-(nyereség-)minimum meghatározása során az összes bevétel csökkenthető legyen az eladott áruk beszerzési értékével és az eladott közvetített szolgáltatások értékével, ezzel szemben a javaslat ez utóbbi csökkentő tételeket már nem ismeri el.

Felsőoktatási támogatási megállapodás

A javaslat bevezetné annak a lehetőségét, hogy felsőoktatási támogatás keretében nyújtott támogatás esetén a támogató társaságok társasági adóalap-kedvezményt vegyenek igénybe. Ennek az a feltétele, hogy az adózó a támogatási szerződésben meghatározott feltételekkel legalább öt évig támogassa a felsőoktatási intézményt. Az adóalap kedvezmény összege a nyújtott támogatás 50%-áig terjedhet.

Egyéb módosítások

A hatályos jogszabály fogalmai között jelenleg is megtaláljuk a kapcsolt vállalkozás fogalmát. Ez utóbbi meghatározás kiegészül egy új ponttal, amely alapján az adózó és más személy között a kapcsolt vállalkozási viszony abban az esetben is fennáll, ha köztük az azonos ügyvezetőségre tekintettel az üzleti és pénzügyi politikára vonatkozó döntő befolyás megvalósul.

A javaslat a jövőben a saját tevékenységi körben végzett K+F tevékenység után alkalmazható társasági adózási kedvezményt a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala által történő előzetes minősítési eljáráshoz köti.

Az egyszerűsített vállalkozói adóról szóló törvény módosítása

Az egyszerűsített vállalkozói adóról szóló törvény (továbbiakban Eva tv.) előírása alapján azoknak a társaságoknak, amelyek a számviteli törvény hatálya alól kilépve az Eva tv. szerinti nyilvántartás vezetése mellett döntenek, osztalék utáni adót kiváltó adót kell fizetniük. A javaslat nevesíti, hogy ez a szabály a kisvállalati adózási formáról az egyszerűsített vállalkozói adó hatálya alá áttérő adóalanyra is vonatkozik.

A kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról szóló törvény módosítása

A benyújtott javaslat szerint a kisadózó vállalkozás adóalanyisága az eddigi negyedév utolsó napján fennálló 100 ezer forintot meghaladó tartozása helyett a naptári év utolsó napján fennálló tartozás esetén szűnik meg.

Jövőre a munkaviszonytól való elhatárolás esetköre bővülne azzal, ha a kisadózó azért nem főállású kisadózó, mert máshol munkavállaló vagy társas vállalkozó. Feltétel azonban az, hogy a kisadózó vállalkozás bevételének több mint a fele ne ettől a vállalkozástól származzon.

Kollektív befektetési formák különadója

Új különadó jelent meg a beterjesztett törvényjavaslatban, mely a befektetési alapokat terhelné. A javaslat szerint az adókötelezettség a befektetési jegyeit Magyarországon székhellyel vagy fiókteleppel rendelkező forgalmazót terheli majd, a forgalmazói díj után. A tervezet az adó mértékét 25%-ban határozza meg, és rögzíti, hogy a forgalmazó által megállapított különadó-kötelezettséget negyedévente kell bevallani és megfizetni.

Szóljon hozzá a bejegyzéshez!

Nincs hozzászólás

Vissza az oldal tetejére