Várható adóváltozások 2013 – III. rész – Adózás rendje

Előző bejegyzésünkből megtudhatták, hogyan változhatnak jövő évtől az illetékre, az általános forgalmi adóra és a helyi adóra vonatkozó szabályok. Most szeretnénk bemutatni Önöknek, hogy az adózás rendjéről szóló törvény mely pontokon módosulhat.

Adózás rendjéről szóló törvény

Az adózó képviseletére vonatkozó szabályozás oly módon egészülhet ki, hogy az adó feltételes megállapítására, a feltételes adómegállapítás alkalmazhatóságára, a szokásos piaci ár megállapítására irányuló és az adópolitikáért felelős miniszter vagy a NAV felügyeletére kijelölt miniszter előtti felügyeleti intézkedés iránti kérelem alapján indult eljárásban a magánszemély, jogi személy vagy a jogi személyiséggel nem rendelkező egyéb szervezet kizárólag ügyvéd, adótanácsadó, adószakértő vagy okleveles adószakértő képviseletével járhat el. Ez a javaslat gyakorlatilag megteremti a kötelező képviselet intézményét.

Az adóhatósághoz történő bejelentési kötelezettség is módosul a javaslat szerint a tevékenységi körök bejelentésével kapcsolatban. Egyrészt be kell jelenteni az adózónak: cégek esetén a főtevékenységet és a ténylegesen végzett tevékenységi köröket a hatályos TEÁOR nómenklatúrája szerint, egyéni vállalkozóknál pedig a fő- és egyéb tevékenységi köröket a mindenkor hatályos ÖVTJ (Önálló Vállalkozások Tevékenységi Jegyzéke) kódok szerint.
Másrészt bejelentési kötelezettség fűződne a jövőben ahhoz a tényhez is, ha az adózó elektronikus számlának minősülő bizonylatot online hozzáférést biztosítva, elektronikusan őriz meg.
Mindezek mellett a törvényjavaslat arról is rendelkezik, hogy az adózónak ilyen esetben kötelessége lesz majd az adóhatóság részére elektronikus hozzáférést, letöltést biztosítani.

A tervezet szerint változnak az adószám felfüggesztés szabályai. Abban az esetben, ha az adózó bevallási vagy adófizetési (adóelőleg-fizetési) kötelezettségének határidőtől, esedékességtől számított 365 napon belül nem tesz eleget, a jelenleg hatályos határozatlan időtartammal szemben az adóhatóság az adószámát csak határozott ideig, 180 napig függesztené fel. Ha ezt követően sem tesz eleget bevallási vagy adófizetési kötelezettségének az adóhatóság az adószámot törölni fogja.

Fokozott adóhatósági felügyelet esetén a kockázatelemzési kérdőív elektronikus kitöltésére és benyújtására is lenne lehetőség, amely egyszerűsítést jelenthet az adózóknak.
A javaslat szerint az adóhatóság a kockázatelemzési eljárást egy éven belül, éves áfa bevallók esetén a benyújtásra nyitva álló határidőt követő 30 napon belül folytatja le. A kockázatelemzés eredményéről akkor kap értesítést az adózó, ha az adóhatóság fokozott felügyeletet rendel el.

A jövőben soron kívüli bevallást kellene benyújtani abban az esetben, ha az adózó az üzletvezetés helyét belföldről külföldre átteszi és belföldi illetőségű adóalanyisága megszűnik. Ez a kötelezettség vonatkozna a tőkeegyesítő társaságokra is beolvadásuk esetén.

A benyújtott törvényjavaslat alapján a kényszertörlési eljárás alatt álló adózók a tevékenységüket lezáró adóbevallásukat a kényszertörlési eljárás kezdő időpontját követő 30 napon belül kötelesek lesznek benyújtani.

A jövőben ezentúl minden esetben értesülhetünk az adózók törölt státuszáról, az ugyanis a NAV honlapján a tervezet szerint elérhető lesz.

Bevezetésre kerülne a köztartozásmentes adózói minősítés, amely adatbázisba a törvény által előírt feltételek teljesítése után lehet majd bekerülni. Az erről szóló igazolás együttes adóigazolásnak minősülne, ezáltal egyszerűsödnének és gyorsulnának az adóhatósági igazolások adminisztrációjával kapcsolatos eljárások.

A tervezet szerint a jövőben a NAV vezetőjének rendelkezése szerint az állami adóhatóság ellenőrzési tevékenységébe a vámhatóságot is bevonhatja, mely jogosult lesz az állami adóhatóság hatáskörébe tartozó adóval kapcsolatos adókötelezettségek ellenőrzésére. Bizonyos területeken pedig a NAV vezetőjének rendelkezése nélkül is végezhet ellenőrzést, adatgyűjtést. Ez tulajdonképpen a szaktudást, ismeretet igénylő adók ellenőrzése kapcsán merülhet fel, mint például az energiaadó, környezetvédelmi termékdíj, népegészségügyi termékadó.

A javaslat bevezetné a „Felhívás önellenőrzésre” jogintézményt, amely azt jelentené, hogy a vállalkozói tevékenységet nem végző magánszemély adózót az adóhatóság önellenőrzés elvégzésére hívhatja fel. Az önellenőrzést az adózó nem köteles teljesíteni, mulasztási bírsággal sem jár, sőt a felhívás közlésétől számított 30 nap elteltéig ellenőrzés sem kezdhető meg az adózóval szemben.

Adóhatósági irat meghatalmazott képviselővel rendelkező adózó részére ezentúl elektronikusan is kézbesíthető lenne, annak ügyfélkapus tárhelyén elhelyezve. Ebben az esetben az irat az első visszaigazolás időpontjában minősülne kézbesítettnek.

A jövőben az elkésett fellebbezést érdemi vizsgálat nélkül elutasítanák, azt nem kezelnék felügyeleti intézkedés iránti kérelemnek.

Felügyeleti intézkedés iránti kérelmet a javaslat szerint az adópolitikáért felelős miniszter, illetve a NAV felügyeletére kijelölt miniszter csak abban az esetben bírál majd el, ha azt megelőzően az adóhatóság elnöke, mint felettes szerv már döntött az ügyben.

A javaslat értelmében módosulnának a jogkövetkezmények szabályai is. Ennek megfelelően, ha az önellenőrzés pótlólagos adófizetési kötelezettséget azért nem eredményez, mert az adót az adózó egy későbbi bevallásában bevallotta és megfizette, az önellenőrzési pótlék összege nem haladhatja meg a két bevallás közötti időre felszámítható késedelmi pótlék összegét.

Alaposan megváltozna a feltételes adómegállapítás intézménye 2013. január 1-jétől. A feltételes adómegállapításért fizetendő díj mértéke nem a jogügylet tárgyának az ügyleti értékétől függne, hanem a feltételes adómegállapítással érintett adózók számától, sávos rendszerben.

Várhatóan 2013. január 1-jén lép hatályba az a módosítás, amely korlátozza a vállalkozások közötti készpénzfizetést. Az Országgyűlésnek benyújtott törvényjavaslat szerint az adóköteles tevékenységet folytató, pénzforgalmi számla nyitására kötelezett adózó, ha egy másik szintén pénzforgalmi számla nyitására kötelezett adózónak készpénzben ellenértéket fizet, azt legfeljebb 1,5 millió forint összegben teheti meg. Ezt az összeghatárt szerződésenként és havonta kell vizsgálni. Ha valaki megszegi a készpénzfizetés korlátozásával kapcsolatos előírást, minden 1,5 millió forint fölötti készpénzben kifizetett összeg után 20 %-os mulasztási bírságot kell fizetni a tervezet szerint.

Szóljon hozzá a bejegyzéshez!

Nincs hozzászólás

Vissza az oldal tetejére