Várható adóváltozások 2013 – I. rész – Jövedelemadók

Bár az idei évben az adótörvények már eddig is számos ponton módosultak, a változásoknak korán sincs vége. Jelen bejegyzésünkben szeretnénk bemutatni azokat a javaslatokat, amelyek az egyes adótörvények és azzal összefüggő egyéb törvények módosításával 2013. január 1-jétől lépnének életbe. Az ezzel kapcsolatos törvényjavaslat már az Országgyűlés előtt van.

Személyi jövedelemadó

A legjelentősebb változás, amely a munkavállalók nagy részét kedvezően érinti, a már régóta hangoztatott szuperbruttósítás kivezetése. Ez azt jelenti, hogy nem kell adóalap-kiegészítést alkalmazni az évi 2 millió 424 ezer forint fölötti jövedelmekre. Elmondhatjuk, hogy ezzel gyakorlatilag egykulcsossá válik a személyi jövedelemadó-rendszer, 16 %-os adómértékkel.

A fentiek mellett a személyi jövedelemadó törvény egyik legmarkánsabb módosítása a biztosítások területén következhet be. A javaslat a jogszabály megfelelő alkalmazása érdekében számos biztosítással kapcsolatos fogalmat nevesít, illetve pontosít. Ennek keretében megfogalmazásra került többek között az adóköteles biztosítási díj, a személybiztosítás, életbiztosítás, balesetbiztosítás, járadékbiztosítás és a kockázati biztosítás. Ez utóbbi kifejtése azért is rendkívül fontos, mert ezen definíció szerinti kockázati biztosítás más személy (kifizető) által fizetett díja lesz adómentes. Kockázati biztosításnak a javaslat szerint azok a személybiztosítások minősülnek, amelynek sem lejárati szolgáltatása, sem visszavásárlási értéke nincsen, azaz biztosítási esemény bekövetkezése nélkül semmilyen pénzkivonásra nem ad lehetőséget.

Azoknál a biztosításoknál, melyeknél biztosítási esemény nélkül is lehetőség van a pénz kivonására, vagy lejáratkor a biztosító kifizetést teljesít (megtakarítási típusú biztosítások), adóköteles lesz. Ez tulajdonképpen azt eredményezi, hogy a 2012-ben adómentes biztosítások a díjfizetés időpontjában már nem lesznek adómentesek. Mindezek mellett ezeknek a biztosításoknak a kifizető, munkáltató által fizetett díjai 2013-tól egyes meghatározott juttatásként fognak adózni. A magánszemélynek jogviszonyára tekintettel csak akkor keletkezik adókötelezettsége adóköteles biztosítási díj kapcsán, ha a díjfizető kifizetőnek nem minősül, például külföldi.

A törvényjavaslat alapján szigorodnak a nyugdíjbiztosítások adómentességének a feltételei, ugyanis az eddigi három év helyett a megtakarítási időnek el kell érnie a 10 évet, csak abban az esetben adómentes a biztosító szolgáltatása. Ezzel összhangban a járadékbiztosítások is csak akkor lesznek adómentesek, ha a járadékszolgáltatást legalább 10 éven keresztül folyósítják.

A biztosítások adózási szabályainak átalakításával kapcsolatban módosításra kerültek a kamatjövedelem megállapításának a feltételei is. Ez alapján kamatjövedelemnek minősül a biztosítói teljesítésből a befizetett biztosítási díjat meghaladó összeg. Mindehhez kedvezményes feltételeket is megfogalmaz a javaslat. Ennek megfelelően a kamatjövedelem után az adót nem kell megfizetni egyszeri díjas biztosítások esetén, ha a biztosítói kifizetés a szerzés évét követő 5. évben vagy azt követően történik. Rendszeres díjas biztosítások esetén ez az időtartam 10 év. Abban az esetben, ha az egyszeri díjas biztosításoknál három év eltelik, de öt még nem a kamatjövedelem adójának 50 %-áig mentesülhetünk, míg a rendszeres biztosításoknál a 6.-10. év közötti időszakban.

A törvényjavaslat pontosítja, hogy a más államban családi pótlékra vagy ahhoz hasonló ellátásra jogosult magánszemélyek milyen feltételekkel érvényesíthetnek családi kedvezményt. E szerint kedvezmény csak akkor érvényesíthető, ha a magánszemélyt ugyanolyan vagy hasonló kedvezmény, ugyanarra az időszakra máshol nem illeti meg és az összes jövedelmének 75 %-a Magyarországon esik adókötelezettség alá.

A béren kívüli juttatásokra vonatkozó szabályok olyan tekintetben is változhatnak, hogy ezentúl a munkáltató utalvány formájában akkor is támogathatja a munkahelyi étkezést, ha a telephelyén működő étkezőhelyen külső személyeket is kiszolgál. A benyújtott törvényjavaslatban  még nem szerepel, a múlt héten azonban napvilágot látott az az elképzelés, amely a béren kívüli juttatások egészségügyi hozzájárulását megemelné 10 százalékról 27 százalékra.

Társasági adó

A társasági adó módosításának javaslata főként fogalmi bővítéseket és pontosításokat tartalmaz.

Ennek megfelelően kiterjeszti a bejelentett immateriális jószág fogalmát arra az esetre is, ha a szellemi terméket, vagyoni értékű jogot saját maga hozza létre.

A javaslat szerint a jövedelem-minimum megállapítása során az összes bevételt növelni fogja a tagi kölcsön napi átlagos állományának az adóévet megelőző adóév utolsó napján a fennálló kölcsönt meghaladó összegének az 50 %-a.

A veszteségelhatárolásra vonatkozó szabályozás kedvező kiegészítésére kerülhet sor, a jelenleg hatályos jogszabály ugyanis úgy rendelkezik, hogy a jogutód abban az esetben jogosult az átvett elhatárolt veszteség felhasználására, ha az átalakulást követő két adóévben a jogelőd által folytatott tevékenységből árbevételt szerez. Ennek azonban nem kell megfelelnie akkor, ha az adózó az átalakítást követő két adóévben jogutód nélkül megszűnik.

A várható adóváltozásokkal kapcsolatos sorozatunkat hamarosan folytatjuk az áfát, az illetéket és a helyi adókat érintő változásokkal.

Szóljon hozzá a bejegyzéshez!

Nincs hozzászólás

Vissza az oldal tetejére