Transzferár-nyilvántartás a 2012-es változások tükrében

2012-től egyszerűsödött a transzferár-nyilvántartási kötelezettség amellett, hogy a kapcsolódó jogszabály megsértése súlyos bírsággal járhat.
A szankciók elkerülése érdekében az alábbiakban összefoglaljuk a legfontosabb tudnivalókat, amelyek a transzferár-nyilvántartások készítésével kapcsolatban felmerülhetnek.

Bizonyára mindenki tisztában van a szokásos piaci ár fogalmával. Szokásos piaci árnak nevezzük azt az árat, amelyet független felek összehasonlító körülmények fennállásakor egymás között érvényesítenek vagy érvényesítenének. Ha a kapcsolt vállalkozások egymással kötött ügyleteikben a szokásos piaci ártól eltérő árat alkalmaznak, akkor a társasági adó alapját a szokásos piaci ár figyelembevételével kell meghatározni.
Bizonyos adózóknak nem csak a társasági adóalapjukat kell kiigazítani, hanem kötelesek a kapcsolt vállalkozásaikkal kötött szerződéseik esetében a szokásos piaci árat nyilvántartásban kimutatni.

Nagyon fontos kérdés, hogy ki mentesülhet a transzferár-nyilvántartási kötelezettség alól.
Nem kötelező nyilvántartást készíteni azoknak a társaságoknak, akik az adóév utolsó napján kisvállalkozásnak minősülnek. Szerencsére nem terheli nyilvántartási kötelezettség azokat a vállalkozásokat sem, akik kapcsolt vállalkozásukkal olyan szerződést kötöttek, amely alapján az adóévben teljesítés nem történt.

Idei évtől kedvező változásról számolhatunk be, hiszen eddig egyszerűsített nyilvántartást kellett készíteni az olyan kapcsolt ügyletekről, ahol az áfa nélküli (piaci) ellenérték nem haladta meg az 50 millió forintot. Ez az előírás azonban 2012-től megszűnt és ezen ügyletek esetében nem merül fel nyilvántartási kötelezettség.
Szintén nem terheli transzferár-nyilvántartási kötelezettség azokat a költségátterheléseket, amelyeknél igazolható, hogy egy független fél által beszámlázott terméket, szolgáltatást változatlan összegben terhelnek tovább nem a társaság főtevékenységének részeként.
Természetesen abban az esetben se tervezzünk nyilvántartás készítési kötelezettséggel, amennyiben a piaci árat az adóhatóság határozatban állapítja meg.
Mindezek mellett akkor sem kell nyilvántartást készíteni, ha a kapcsolt felek között ingyenes pénzeszköz-átadás történik, vagy a magyar társaság külföldi telephelye bonyolít le tranzakciókat más kapcsolt vállalkozásokkal úgy, hogy a telephely által elért jövedelem nemzetközi szerződés értelmében nem adóztatható Magyarországon.

Amellett, hogy megszűnt az egyszerűsített nyilvántartás készítési kötelezettség, egy új típusú nyilvántartás került bevezetésre. Ez az alacsony hozzáadott értékű, csoporton belüli szolgáltatások nyilvántartása. Ide olyan szolgáltatási csoportok sorolhatóak, amelyek nem jelentősek a társaság főtevékenysége szempontjából.
Az ügylet besorolásakor meg kell vizsgálni a szolgáltatás jellegét, tartalmát, összegét és a szolgáltatásért fizetett ellenérték árképzésének módját.
Amennyiben a fenti mentesülési lehetőségek társaságunkra nem vonatkoznak, nagyon kell figyelnünk a nyilvántartás megírásának határidejére, amely tulajdonképpen a társasági adóról szóló bevallás benyújtásának napja. Ha mindezt elmulasztjuk, vagy késedelmesen teljesítjük, jelentős mulasztási bírsággal számolhatunk. Ez hiányzó nyilvántartásonként kettő millió forint is lehet. Ismételt jogsértés esetén azonban ez akár már négymillió forintra is rúghat. Ha viszont ugyanazon nyilvántartás vezetését ismételten elmulasztottuk, akkor az elsőnek kiszabott bírság négyszeresét is megállapíthatja az adóhatóság.
A szabályok ismerete és helyes alkalmazása tehát nagyon fontos ahhoz, hogy a mulasztást elkerüljük és késedelembe se essünk.

 

Szóljon hozzá a bejegyzéshez!

Nincs hozzászólás

Vissza az oldal tetejére