Tovább szűkül a könyvvizsgálatra kötelezettek köre 2014-től

iStock_000014791858XSmallNyilván minden vállalkozás számára ismert az éves beszámoló könyvvizsgálóval történő ellenjegyzésének kötelezettsége. Az erre vonatkozó szabályokat a gazdasági társaságokról szóló törvényben, valamint a számviteli törvényben találhatjuk. Az utóbbi években folyamatosan változott a kötelezettek köre. Nézzük meg 2014-ben mely társaságoknak kell az éves beszámolójukat könyvvizsgálói jelentéssel ellátni.

Alap esetben a könyvvizsgálat minden társaság számára kötelező. Szerencsére a számviteli törvényben találhatunk mentesítő szabályt, amely alapján nem kötelező a könyvvizsgálat, ha az alábbi két feltétel együttesen teljesül:

  • az üzleti évet megelőző két üzleti év átlagában a vállalkozó éves (éves szintre átszámított) nettó árbevétele nem haladta meg a 300 millió forintot, és
  • az üzleti évet megelőző két üzleti év átlagában a vállalkozó által átlagosan foglalkoztatottak száma nem haladta meg az 50 főt.

Újonnan alakuló vállalkozásoknál, vagy ha nincs az üzleti évet megelőzően két teljes üzleti évünk, akkor a tárgyévi várható adatokat éves szintre át kell számítani.

Az árbevétel értékhatár az utóbbi években folyamatosan növekedett, szűkítve ezzel a könyvvizsgálati kötelezettséget. Ez az értékhatár 2012-ig 100 millió forint volt, 2013-ban 200 millióra változott. A 2014-ben hatályba lépő újabb 100 millió forintos növekedésből láthatjuk a jogalkotó szándékot, amellyel a vállalkozások adminisztrációs és anyagi terheit próbálja csökkenteni.

Bár a törvénymódosítás könnyebbséget jelenthet a vállalkozások számára, ha átülünk a másik oldalra és mint befektető vagy hitelező nézzük az enyhítést, felmerülhet bennünk a kérdés, hogy vajon a beszámoló a vállalkozásról valós képet tükröz-e könyvvizsgálói jelentés nélkül? A könyvvizsgáló alkalmazásának célja annak megállapítása lenne, hogy az éves beszámoló a jogszabályok szerint készült-e el, illetve a valós adatokat tartalmazza-e a vállalkozásról. Kérdésként tehát felmerülhet majd, hogy könyvvizsgáló alkalmazása nélkül nem enyhül-e a vállalkozásoknál majd a számviteli fegyelem.

Ne feledkezzünk meg arról, hogy nem csak a számviteli törvény alapján válhatunk könyvvizsgálatra kötelezetté. Tulajdonosi döntés alapján, amennyiben ezt a szándékot az alapító okiratban vagy társasági szerződésben szerepeltetjük, szintén könyvvizsgálóval kell ellenjegyeztetnünk az éves beszámolónkat. Érdemes tehát már a 2013.évi beszámoló aláírása után – amikor az értékhatárok ismertté válnak – eldönteni, hogy továbbra is szeretnénk-e könyvvizsgálót alkalmazni, és a döntéstől függően az esetleges módosításokat elvégezni.

Nem mentesülhetnek a könyvvizsgálat alól értékhatártól függetlenül a takarékszövetkezetek, a konszolidálásba bevont vállalkozások, a külföldi székhelyű vállalkozás magyarországi fióktelepei, illetve az a vállalkozó, aki a megbízható és valós kép érdekében eltér a számviteli törvény előírásaitól.

A vállalkozás legfőbb szerve választja ki a könyvvizsgálót, aki a Magyar Könyvvizsgáló Kamara tagja, vagy a kamarai nyilvántartásban szereplő könyvvizsgáló cég kell, hogy legyen.

A könyvvizsgálói szerződést megfelelő indokkal fel lehet mondani, – a véleményeltérés nem minősül megfelelő indoknak – ezzel kapcsolatban mind a könyvvizsgálónak, mind a vállalkozásnak bejelentési kötelezettsége van a Könyvvizsgálói Közfelügyeleti Bizottság felé.

Szóljon hozzá a bejegyzéshez!

Nincs hozzászólás

Vissza az oldal tetejére