Számviteli törvényváltozások 2016-tól

iStock_000014791858XSmallA számviteli törvény 2016. január 1-jén hatályba lépő módosított rendelkezései jelentős változásokat hoznak a magyar vállalkozások életében. A módosítások egyik fontos célkitűzése, – összhangban a 2013/34/EU irányelvvel – a vállalkozások adminisztratív terheinek csökkentése. Ez egyrészt a beszámoló készítésére vonatkozó értékhatár változással valósulhat meg, hiszen az egyszerűsített éves beszámolót készítők köre kiszélesedik.

1. Az éves beszámolóval kapcsolatos változások

Egyszerűsített éves beszámoló

Az új rendelkezéseknek megfelelően az a kettős könyvvitelt vezető vállalkozó készíthet egyszerűsített éves beszámolót, amelynél két egymást követő évben az alábbi három mutatóérték közül bármelyik kettő nem haladja meg az alábbi határértékeket:

  •        mérlegfőösszeg: 1200 millió Ft (eddig: 500 millió)
  •        éves nettó árbevétel: 2400 millió Ft (eddig:1000 millió)
  •        üzleti évben átlagosan foglalkoztatottak száma: 50 fő (nem változott)

Összevont (konszolidált) éves beszámoló

Több olyan vállalkozás számára hozhat egyszerűsítést a törvénymódosítás, amely eddig konszolidált éves beszámoló készítésére volt kötelezett. A jövőben ugyanis annak az anyavállalatnak, amelynek az üzleti évet megelőző két egymást követő üzleti évben a mérlegfordulónapján a következő három mutatóérték közül kettő nem haladja meg az alábbi határértékeket, nem kell az üzleti évről összevont (konszolidált) éves beszámolót készítenie:

  •        mérlegfőösszeg: 6 milliárd Ft (eddig:5,4 milliárd Ft)
  •        éves nettó árbevétel: 12 milliárd Ft (eddig: 8 milliárd Ft)
  •        üzleti évben átlagosan foglalkoztatottak száma: 250 fő (nem változott)

Mérleg

Kibővült a mérlegben a befektetett pénzügyi eszközök, a követelések, az értékpapírok és a kötelezettségek mérlegcsoportok részletezése. A törvénymódosítás új mérlegtételeket vezetett be: „Tartós jelentős tulajdoni részesedés”, „Tartósan adott kölcsön jelentős tulajdoni részesedési viszonyban álló vállalkozásban”  valamint a forgóeszközök között a követelések bővülnek a  „Követelések jelentős tulajdoni részesedési viszonyban lévő vállalkozással szemben” mérlegtétellel. Emellett az értékpapírok új sorral egészül ki, „Jelentős tulajdoni részesedés” címen.

Eredménykimutatás

Az Uniós irányelv előírásaival összhangban a jövőben nem alkalmazható az eredménykimutatás „B” változata, valamint kikerültek belőle a rendkívüli tételek. Ez azt jelenti, hogy a továbbiakban az egyéb bevételek és egyéb ráfordítások, valamint a pénzügyi műveletek bevételei és ráfordításai között kell kimutatni őket.

Az elfogadott módosítások következtében az eredménylevezetés, illetve az eredménykimutatás sem tartalmazza a fizetendő osztalék elszámolását, bemutatását.

Kiegészítő melléklet

Az éves beszámoló és az összevont (konszolidált) beszámoló kiegészítő mellékleteiben új kötelezettségek jelennek meg.

  •        a rendkívüli tételek megszűnése okán be kell mutatni a számviteli politikában meghatározott kivételes nagyságú vagy előfordulású bevételek, ráfordítások és költségek összegét illetve azok jellegét.
  •        jogcímenként részletezni kell az igénybevett szolgáltatások költségeinek jelentős tételeit
  •        be kell mutatni a tárgyévben foglalkoztatott munkavállalók bére mellett, azok bérjárulékait is.

Az egyszerűsített éves beszámolóban az összevont, arab számmal jelölt tételek összegét, azok tartalmát külön-külön be kell mutatni a kiegészítő mellékletben, ha azok a számviteli politika szerint jelentősnek bizonyulnak.

2. Osztalékfizetés elszámolás

Osztalék elszámolás

Lényeges változás következik be az osztalék elszámolására vonatkozóan. A megállapított és fizetendő osztalék összegét az erre vonatkozó döntés napjával, a tárgyévet követő üzleti évben kell elszámolni a számviteli nyilvántartásokban. Eddig az osztalék elszámolása annak az évnek a beszámolójában történt meg, amely év eredményének a felosztásáról döntöttek, és amely összeg kiegészíthető volt a szabad eredménytartalékkal. A megállapított osztalék csak az éves eredménykimutatásban jelent meg és már nem került át az eredménytartalékba.

Az elfogadott törvénymódosítás a mérleg szerinti eredmény mérlegsorának megszűnését eredményezi, illetve az eredménykimutatás az adózott eredmény levezetését fogja ezentúl tartalmazni.

Osztalékfizetés

A módosított előírások szerint az előző üzleti év adózott eredménnyel kiegészített szabad eredménytartaléka akkor fizethető ki osztalékként, ha a lekötött tartalékkal, továbbá a pozitív értékelési tartalékkal csökkentett saját tőke összege a kifizetés után sem csökken a jegyzett tőke összege alá.

Az osztalékalap illetve az ahhoz szükséges szabad eredménytartalék és saját tőke összegének meghatározásánál növelő tételként figyelembe lehet venni az előző üzleti évi beszámolóban még nem szereplő, de a tárgyévben a mérlegkészítés időpontjáig elszámolt, kapott, járó osztalék, részesedés összegét is.

Tárgyévi veszteség esetén a következő üzleti évben csak a negatív adózott eredménnyel korrigált szabad eredménytartalék kerülhet kifizetésre osztalékként.

Mindemellett kedvező következmény, hogy a jövőben nem kell az eredmény-felosztásra vonatkozó döntés előtt és azt követően beszámolót és könyvvizsgálói jelentést készíteni.

3. Üzleti vagy cégérték

A jövő évi módosítások az üzleti vagy cégérték számviteli szabályozását is érintik. A változások következtében nem lehet üzleti vagy cégértéket kimutatni –legyen az akár pozitív vagy negatív- az olyan esetekben, amikor egy vállalkozás egy másik gazdasági társaságban minősített (többségi) befolyást szerez.

Üzleti vagy cégérték kimutatására csak akkor lesz lehetőség, ha nem tulajdonosi jogokat megtestesítő részesedés, hanem üzletág, telephely, üzlethálózat megvásárlására kerül sor. Részesedés vásárlásakor tehát a teljes vételár összegét a részesedés bekerülési értékén kell kimutatni.

A változások a már állományba vett, a kapcsolódó részesedéstől elkülönített, de attól gazdasági értelemben el nem választható üzleti vagy cégértékre (pozitív, negatív) is alkalmazandóak. A módosítás hatálybalépése előtti előírások szerint keletkezett üzleti vagy cégérték 2015.12.31-én kimutatott könyv szerinti értékét a kapcsolódó részesedések 2016. üzleti évi nyitó könyv szerinti értékét módosító tételként kell kimutatni. A részesedések így módosított értékét a későbbiekben a befektetések értékelésére vonatkozó általános szabályok szerint kell elszámolni.

Azokban az esetekben, amikor a számviteli törvény lehetővé teszi az üzleti vagy cégérték kimutatását, annak összegét legalább 5, legfeljebb 10 év alatt kell értékcsökkenteni. Fontos, hogy az üzleti vagy cégértékre elszámolt terven felüli értékcsökkenés nem írható vissza még annak elszámolására indokot adó körülmények változása esetén sem.

4. Könyveléstechnikai változások

A rendkívüli tételek megszűnését követően az egyes gazdasági eseményeket tartalmuk, jellegük alapján egyéb, illetve pénzügyi műveletek bevételei, ráfordításai között számoljuk el.

5. Egyéb változások

Mértékadó befolyást gyakorló vállalkozás

A jövő évtől hatályos változások szerint mértékadó befolyást gyakorol az a vállalkozás, amely egy másik gazdasági társaságban legalább a szavazatok 20%-ával közvetlenül vagy közvetetten rendelkezik.

Jelentős tulajdonosi részesedés

Új fogalomként jelenik meg a jelentős tulajdoni részesedés. Ez alapján jelentős tulajdonosi részesedésnek minősül a más vállalkozások tőkéjében való, értékpapírban megtestesülő vagy más módon meghatározott jog, amelynek mértéke a 20%-ot meghaladja.

Kapcsolt vállalkozás

Kapcsolt vállalkozás alatt a jövőben az anyavállalatot és annak leányvállalatát kell érteni. Számviteli szempontból tehát a jövőben nem minősül kapcsolt vállalkozásnak a társult vállalkozás.

Szóljon hozzá a bejegyzéshez!

Nincs hozzászólás

Vissza az oldal tetejére