Szabadságon volt? Hogyan számítható ki a távolléti díj az új szabályok értelmében?

Jelen hírlevelünkben a 2013. évi távolléti díj számítás szabályait szeretnénk ismertetni.

A munkavállalót munkavégzés hiányában – ha például szabadságon vagy betegszabadságon van – általában távolléti díj illeti meg, melynek a számítási szabályai az idei évtől lényegesen megváltoztak.

Főszabály szerint a havibéres és órabéres munkavállaló távolléti díjként a munkaszerződésében meghatározott alapbére időarányos részére jogosult (alapbér hányad), a bérpótlékokat pedig korlátozottan kell számításba venni (bérpótlék hányad).

A távollét idejére járó juttatás számítása kétféle módon történhet, attól függően, hogy a távollét időtartamára eredetileg rendelkezett-e a munkavállaló munkaidő-beosztással vagy sem.

  1. Ha volt munkaidő-beosztása a munkavállalónak, akkor a távolléti díjon felül megilleti az a bérpótlék, amely munkavégzés esetén megillette volna.
  2. Ha nem volt munkaidő-beosztása a munkavállalónak, akkor a távolléti díjat az esedékessége időpontjában érvényes alapbér, valamint az utolsó 6 naptári hónapra kifizetett teljesítménybér és bérpótlékok figyelembe vételével kell megállapítani. A bérpótlékok közül a műszakpótlékot, éjszakai bérpótlékot, készenléti és ügyeleti pótlékokat kell figyelembe venni. Ebben az esetben a távolléti díj egy alapbér- és egy bérpótlék hányadból áll.A bérpótlékok közül a műszak- és éjszakai pótlékot csak akkor kell beszámítani a távolléti díjba, ha az irányadó időszak során a munkavállaló beosztás szerinti munkaideje legalább 30 százalékának megfelelő tartamban pótlékra jogosító időszakban van. A pótlék beszámításakor a kétféle pótlékra jogosító munkavégzési időket össze kell számítani.

    Az ügyelet és készenlét tartamára fizetett pótlék akkor vehető figyelembe, ha a munkavállaló az irányadó időszakban átlagosan legalább 96 órában készenlétet vagy ügyeletet teljesített. Az ügyelet, ill. készenlét tartamát itt is össze kell számítani. Egyéb pótlékot a távolléti díj számításakor figyelembe venni nem kell.

Havibéres munkavállaló esetében az egy órára járó távolléti díj meghatározásakor a havi alapbért osztani kell 174-gyel. A napi távolléti díj összege az így meghatározott egy órára eső összeg és a szerződés szerinti napi munkaidő szorzata.

A havi távolléti díj megegyezik a munkavállaló alapbérével.

Órabéres munkavállaló esetén a napi távolléti díj az órabér és a szerződés szerinti napi munkaidő szorzata, a havi távolléti díj meghatározásakor pedig az órabért szorozni kell 174-gyel.

A változások hatására ezentúl havi béres díjazás esetén a ledolgozott időre és a fizetett távollétre járó díj együttes összege eltérő lesz a szerződés szerinti alapbértől.

Ezt azt eltérést az okozza, hogy az egy napra járó távolléti díj számítása esetén a havi alapbér összegét 174 órás átlag osztószámmal kell elosztani, s megszorozni a szerződés szerinti napi munkaidő óraszámával, a ledolgozott munkaidőre járó juttatás pedig továbbra is a havi alapbér, a ledolgozandó és a ténylegesen ledolgozott munkanapok számával kerül meghatározásra.

Az egyszerűség kedvéért nézzük meg ezt egy példán keresztül, ha pl. egy munkavállaló teljes munkaidős foglalkoztatású, akinek a napi munkaideje 8 óra és a havi alapbére 300 000 Ft.

  1. A havi ledolgozandó munkanapok száma 21, szabadságon volt 5 napot, ledolgozott 16 napot.
    Ebben az esetben a bruttó bér alakulása:
    Ledolgozott munkaidőre járó juttatás 300 000/21*16 = 228 571
    Szabadság idejére járó juttatás 300 000/174*8*5 = 68 966
    Havi bruttó munkabér 228 571 + 68 966 = 297 537
  2. A havi ledolgozandó munkanapok száma 23, szabadságon volt 5 napot, ledolgozott 18 napot.
    Ebben az esetben a bruttó bér alakulása:
    Ledolgozott munkaidőre járó juttatás 300 000/23*18 = 234 783
    Szabadság idejére járó juttatás 300 000/174*8*5 = 68 966
    Havi bruttó munkabér 234 783 + 68 966 = 303 749

Szóljon hozzá a bejegyzéshez!

Nincs hozzászólás

Vissza az oldal tetejére