MT VÁLTOZÁSOK V. rész – A munka díjazása

Legutóbbi hírlevelünkből megtudhatták, hogyan alakulnak a munkaidőre, a pihenőidőre és a szabadságra vonatkozó jogszabályok. Ezúttal, sorozatunk utolsó részében a munka díjazásával kapcsolatos változásokat mutatja be.

Július 1-től nem kell bérpótlékot fizetni, ha a munkavállaló munkaszerződésben rögzített alapbére már magában foglalja a pótlékfizetésre alapot adó speciális munkavégzési körülményeket. Kivétel a minimálbérrel alkalmazott munkavállalók, mert az ő esetükben nem lehet olyan megállapodást kötni, hogy a minimálbér tartalmazza a pótlékokat is. Továbbá a rendkívüli munkaidőre, az ügyeletre és a készenlétre járó bérpótlék esetében ilyen megállapodás nem köthető.
A felek a munkaszerződésben abban is megállapodhatnak, hogy a munkáltató alkalmankénti elszámolás helyett havi pótlékátalányt fog fizetni. Az átalányt minden bérpótlék esetén külön kell meghatározni, azaz egyösszegű átalánnyal nem lehet többfajta bérpótlékot együttesen kiváltani. Az átalány a munkavégzés ellenértékét nem foglalhatja magában, csak a bérpótlékot. Kivételt képez a készenlét és az ügyelet, melyekre a munkavégzés díját és a pótlékot egyaránt magában foglaló átalányt lehet megállapítani.

A műszakpótlék mértéke – eltérően a korábbi különböző mértékű délutáni és éjszakai pótléktól – egységesen 30 % a 18 és 06 óra közötti munkavégzés időtartamára. A műszakpótlék juttatásának feltétele, hogy a munkavállaló beosztás szerinti napi munkaidő kezdetének időpontja rendszeresen változzon. Rendszeresnek kell tekinteni a változást, ha havonta a beosztás szerinti napi munkaidő kezdetének időpontja a munkanapok legalább egyharmada esetében eltér, valamint a legkorábbi és legkésőbbi kezdési időpont között legalább négy óra eltérés van.

Állásidőre járó díjazást kell fizetni, ha a munkáltató a beosztás szerinti munkaidőben nem tudja a munkavállaló részére a munkavégzés feltételeit biztosítani. Nem minősül állásidőnek és a munkáltatónak nincs bérfizetési kötelezettsége, ha a munkavégzés akadálya valamilyen elháríthatatlan külső ok, amelynek elhárítására a munkáltatónak objektíve nincs lehetősége. A munkavállalónak az állásidőre alapbére jár, s ha munkaidő-beosztása alapján bérpótlékra lett volna jogosult, akkor bérpótlék is megilleti.

2012. július 1-től megszűnt az átlagkereset intézménye. Azon megállapodásokban, ahol kollektív szerződés vagy a felek megállapodása átlagkeresetet említ, távolléti díjat kell érteni. S ahol az új törvény távolléti díj fizetését írja elő 2012. december 31-ig, az 1992. évi munka törvénykönyve szerinti távolléti díj számítását kell érteni.
A távolléti díj új számítási szabályai 2013. január 1-től lépnek hatályba.

A munkabér elszámolásával és kifizetésével kapcsolatban az alábbiakra kell figyelemmel lenni:
A munkavállaló részére járó munkabért legalább havonta és utólag kell elszámolni. A törvény ezentúl megengedi, hogy akár a felek közötti megállapodás, akár a kollektív szerződés ettől eltérjen és más elszámolási időszakot írjon elő.
A munkabér elszámolását és kifizetését meg kell különböztetnünk. Az elszámolás az adott időszaki munkabérre való jogosultság és az azt terhelő levonások megállapítása. Az elszámolásról a munkavállalót írásban tájékoztatni kell. A tájékoztatás határidejét a törvény a tárgyhónapot követő 10. napig írja elő, de ettől – kollektív szerződésben, illetve munkaszerződésben – el lehet térni.
A munkabér elszámolása a gyakorlatban annak érdekében, hogy a kifizetés minél hamarabb teljesüljön, már az elszámolási időszak letelte előtt megtörténhet. Ezért az elszámolás és a kifizetés között bekövetkezhetnek olyan események, például keresőképtelenség, rendkívüli munka, amelyek módosíthatják a munkabér elszámolását. Az új jogszabály értelmében, ezekben az esetekben a munkáltató köteles a tárgyhónapot követő 20. napig a munkavállalót erről a körülményről és az elszámolás módjáról tájékoztatni. Ha a módosítás alapján a munkavállaló alacsonyabb összegű munkabérben részesült, a különbözetet a tárgyhónapot követő 20. napig ki kell fizetni részére. Abban az esetben, ha a munkavállaló a módosított elszámolás szerint magasabb összegű munkabért kapott, a többletet a munkáltató a következő havi munkabér(ek)ből levonhatja, de a módosított elszámolásról ilyenkor is tájékoztatni kell a munkavállalót.

A munkabért főszabályként továbbra is forintban kell megállapítani és kifizetni. Ez alól kivétel a külföldi munkavégzés, mely esetén a munkabér kifizethető a felek megállapodása szerinti devizában is.
Az új szabályok szerint természetben már nem lehet munkabért kifizetni.

A munkabért készpénzben vagy a munkavállaló által meghatározott fizetési számlára utalással kell kifizetni. A munkabér kifizetése – ide nem értve a nem magyarországi székhellyel vagy fiókteleppel rendelkező pénzforgalmi szolgáltatónál vezetett fizetési számlára történő átutalást – a munkavállaló részére többlet költséget nem okozhat.

Reméljük összefoglalásunk hasznosnak bizonyult az Ön számára. A következő bejegyzésünkben a munkaszerződéssel kapcsolatos változásokról fogunk írni.

Szóljon hozzá a bejegyzéshez!

Megjelenítve 2 hozzászólás

  1. December nem volt megrendelése a munkáltatómnak ezért mindenkit szabadságra küldtek a hónap közepétől nekem hét nap szabadságom van,de 14 nap kellene.
    Köteles vagyok le dolgozni ha fizetteti azokat a napokat amire nem volt szabadságom vagy kérhetem a 2015 évi szabadságomból levonnássát.

    Hozzászólás
    • Először is a munkáltatónak kötelezettsége a munkavallót foglalkoztatni, tehát munkát biztosítani számára. Továbbá alapvetően a szabadság kiadása a munkáltató feladata, aki ezzel összefüggésben – bizonyos korlátozásokkal – meghatározhatja a szabadság kiadásának időpontját; a szabadság biztosítására elsősorban a munkáltatónak kell odafigyelnie.

      A kérdésre megoldásként ilyen esetben a munkáltatónak mentesíteni kell a munkavállalót a munkavégzés alól beosztás szerinti munkaidőben, erre az időre állásidő címen kell bért kifizetni.

      A 2015-re járó szabadság napokat nem lehet előrehozni, ilyenre nem ad lehetőséget a jogszabály. Továbbá arra sem kötelezheti a munkavállalót a munkáltató, hogy egy későbbi időpontban ledolgozza a már kifizetett napokat.

      Hozzászólás
Vissza az oldal tetejére