MT VÁLTOZÁSOK IV. rész – Munkaidő, pihenőidő, szabadság

Előző bejegyzésünkből megtudhatták, hogyan alakulnak a munkaszerződések legfontosabb új rendelkezései. Jelen írásunk a munkaidővel, a pihenőidővel és a szabadsággal foglalkozik, annak legfontosabb változásait mutatja be.

A munkaidő a munkavégzésre előírt idő kezdetétől annak befejezésig tartó idő, beleértve a munkavégzéshez szükséges előkészítő és befejező tevékenységhez szükséges időt. Ebbe továbbra sem tartozik bele a munkaközi szünet, valamint a munkábajárás időtartama.

Az általános munkarend szabályai – ami tulajdonképpen a napi munkaidő hétfőtől péntekig tartó egyenlő beosztását jelenti – nem változtak.

A napi munkaidőt főszabályként megszakítás nélkül kell megállapítani. A munkavállalóval kötött megállapodás alapján azonban lehetőség van arra, hogy a munkáltató a napi munkaidőt legfeljebb két részletben dolgoztassa le a munkavállalóval. Ennek feltétele, hogy a két munkavégzés között legalább két óra pihenőidőt kell biztosítani.

A munka- és pihenőidőre vonatkozó rendelkezéseket a 2012. június 30-át követően kezdődött munkaidőkeret vagy közölt munkaidő-beosztás tekintetében kell alkalmazni.
A törvény szerint 2012-ben legfeljebb 225 óra rendkívüli munkaidő rendelhető el, míg 2013. január 1-től az elrendelhető rendkívüli munkaidő naptári évenként nem haladhatja meg a 250 órát. Kollektív szerződés ettől eltérően legfeljebb 300 óra rendkívüli munka elrendelését írhatja elő.

A törvény szerint az egyenlőtlen munkaidő-beosztás alkalmazása önmagában nem teszi lehetővé a rendes munkaidő vasárnapra történő beosztását. Felsorolja azonban azokat az eseteket, amikor erre sor kerülhet. Ilyen lehet többek között a készenléti jellegű munkakörben, a többműszakos, a megszakítás nélküli és az idényjellegű tevékenység keretében elrendelt munkavégzés.
A szabályozás szerint vasárnapra rendes munkaidő rendelhető el a kereskedelemről szóló törvény hatálya alá tartozó, kereskedelmi tevékenységet, a kereskedelmet kiszolgáló szolgáltató, valamint kereskedelmi jellegű turisztikai szolgáltatási tevékenységet folytató munkáltatónál foglalkoztatott munkavállaló számára is.
Mindezek mellett a vasárnapi munkavégzésre akkor is van lehetőség, ha a munkáltató társadalmi közszükségletet kielégítő tevékenységet végez, vagy külföldre történő szolgáltatást nyújt, és ehhez vasárnap is szükséges munkavégzés.

A szabadsággal, a szabadság kiadásával kapcsolatos változások 2013. január 1-től lépnek hatályban. Ez alapján a szabadság továbbra is alap- és pótszabadságból áll. A korábbi szabályozás szerint az alapszabadság a munkavállaló életkorát követve, sávosan növekedett. Az új szabályozás szerint az alapszabadság minden munkavállaló esetében 20 munkanap, és a törvény e mellé bevezeti a munkavállalót életkora alapján megillető pótszabadság intézményét. (Az alap- és pótszabadság együttesen megegyezik a korábbi szabályozás szerinti alapszabadság-mértékével.) Kollektív szerződés rövidebb tartamú pótszabadságot is előírhat.

A gyermekek utáni pótszabadság mértéke nem változott.
2013. január 1-től az új törvény alapján pótszabadság fogyatékos gyermek esetén gyermekenként két-két munkanappal nő.

2012. július 1-től megváltoztak a gyermekek utáni pótszabadság igénybevételének feltételei. Ezzel kapcsolatban a munkavállalókat újra nyilatkoztatni szükséges a pótszabadság igénybevételéhez.

2013. január 1-től egyéb pótszabadságként évenként öt munkanap pótszabadság jár a munkavállalónak, ha a rehabilitációs szakértői szerv legalább 50 százalékos mértékű egészségkárosodását állapította meg (korábban csak a vak munkavállalónak járt pótszabadság).
Szintén jövő évi változás, hogy naptári évenként 7 munkanap szabadságot a munkáltató – a munkaviszony első három hónapját kivéve – a munkavállaló által megjelölt időpontban köteles kiadni. Ha a munkaviszony év közben kezdődött a 7 munkanapot arányosítani kell. Jelenleg az alapszabadság egynegyedére vonatkozik ez a szabály.
Jelenleg él még az a lehetőség, hogy különleges esetekben évenként három napot aznapi bejelentéssel is ki lehetett venni.

Az új szabályozás szerint 2012. július 1-től a munkavállaló különös méltánylást érdemlő személyi, családi vagy elháríthatatlan ok miatt mentesül a munkavégzés alól azzal a feltétellel, hogy erre az időre nem jár neki díjazás.

Jövő évtől munkaviszony megszűntetése esetén, ha a munkavállaló több szabadságot vett igénybe, mint amennyi járt neki, az erre az időre kifizetett munkabért a munkáltató nem követelheti vissza.

Az új szabályozás már nem teszi lehetővé, hogy a munkavállaló fizetés nélküli szabadságra menjen tizenkettedik életéve alatti gyermeke betegsége esetén az otthoni ápolása érdekében. Helyette keresőképtelenség címén, díjazás nélkül mentesíti a munkavállalót ilyen esetben a munkavégzés alól.

A munkáltató nyilvántartja a munkavállaló rendes és rendkívüli munkaidejét, a készenlét és a szabadság tartamát. Új, hogy a nyilvántartásnak (pl. jelenléti ív) nem csupán a munkavégzés dátumát kell tartalmaznia, hanem megállapíthatónak kell lennie a rendes és rendkívüli munkaidő, ideértve az ügyeletet is, valamint a készenlét kezdő és befejező időpontjának is. Az adatokat naprakészen, bekövetkezésükkor kell bejegyezni.
A rendes munkaidő nyilvántartása a törvény szerint megfelelő akkor is, ha az írásban közölt munkaidő-beosztás tényleges teljesítését a hónap végén igazolják, és ezen a változásokat naprakészen feltüntették.
A törvény nem írja elő, hogy a nyilvántartást milyen formában kell vezetni, de később hitelesen visszaidézhető kell, hogy legyen, akár papír alapú, akár elektronikus a vezetése. Nincs kötelező előírás arra sem, kinek kell a nyilvántartást vezetnie, ám tekintettel arra, hogy a munkáltató kötelezett a nyilvántartásra, bármely, munkavállaló által vezetett nyilvántartás csak akkor érvényes, ha azt a munkáltató részéről feljogosító személy aláírta.

Reméljük összefoglalásunk hasznosnak bizonyult az Ön számára. A következő bejegyzésünkben a munkaszerződéssel kapcsolatos változásokról fogunk írni.

Szóljon hozzá a bejegyzéshez!

Megjelenítve 14 hozzászólás

  1. Kérdésem. ha kiveszem a hetet szabadságnak, a szombat-vasárnap bele tartozik e???ha 5 napot veszek ki, (gondnok vagyok)nekem nem jár a hétvége egész évben? semmi ügyeleti, vagy más díjazást nem kapok érte. Balatonról hazarendeltek hét végére, mert nincs helyettes 8 éve? ezt lehet??egy társasházról van szó, a szerződésem napi 8 óra, szó nincs benne hétvégi munkáról.

    Hozzászólás
    • Kedves Éva!

      A leírása alapján úgy értelmezem, hogy a munkaszerződése alapján napi 8 órában általános munkarendben foglalkoztatják, mely alapján hétfőtől-péntekig napi 8 órában kellene végeznie a tevékenységét és szombat-vasárnap a pihenőnap.
      Amennyiben egész héten szabadságon van, a 7 napból a szabadságnapok száma 5, a pihenőnapok száma 2.
      Amennyiben a munkáltató az Ön részére pihenőnapokon munkát rendel el, a rendkívüli munkavégzés szabályai alapján meg kell fizetnie a ledolgozott időre járó bérét, valamint 100% bérpótlékot.
      A munkáltató a döntése alapján a 100% bérpótlék ellenértékeként adhat másik pihenőnapot és 50% bérpótlékot, de ebben az esetben is meg kell fizetnie a ledolgozott időre járó munkabérét.
      A gondnoki tevékenység alapján véleményem szerint az Ön munkaköre készenléti jellegű munkakör lenne, ezért célszerű a munkaszerződést ez alapján megkötni, s az erre vonatkozó szabályokat alkalmazni.
      Üdvözlettel,
      Bodnár Andrea

      Hozzászólás
  2. Kedves Andrea!
    Érdeklődnék, hogy ha a munkaszerződésemben a munkaidő hétfőtől péntekig van meghatározva, hétvégi munkavégzésre nincs semmiféle utalás, Akkor ha külföli tartózkodás miatt szombatot és vasárnapot is munkával töltöm, hogyan történik a pótlék. Eddig plusz napot/napokat kaptam (szombatért + 1,5 nap, vasárnapért +2 nap) most azonban úgy tervezik, hogy a pihenőnapokért is csak + 1-1 nap jár. Érdeklődnék, hogy mennyire lehet ez ellen “lázadozni”, és ha igen, mivel tudom alátámasztani azt hivatalosan? Segítségét előre is köszönöm!
    Üdvözlettel:
    Mammel Adrienn

    Hozzászólás
    • Kedves Adrienn!

      Amennyiben nincs külön megállapodás a munkáltató és Ön között a hétvégi munkavégzés elszámolásával kapcsolatban, akkor a jelenleg hatályos munka törvénykönyve szabályai az irányadóak.
      A munkavállalót hetenként kettő pihenőnap illeti meg, mely általános (hétfőtől péntekig történő) munkaidő-beosztás alapján szombat és vasárnapra esik. Amennyiben a munkáltató a pihenőnapokra elrendeli a munkavégzést, rendkívüli munkavégzésnek minősül. A heti pihenőnapra elrendelt rendkívüli munkavégzés esetén a munkavállalót a munkaidőre járó díjazáson felül 100% bérpótlék illeti meg. A bérpótlék mértéke 50%, ha a munkáltató másik pihenőnapot biztosít.

      Üdvözlettel,
      Andrea

      Hozzászólás
  3. Azt szeretném meg kérdezni,hogy 2013 február 12. óta a napi munkaidőm 7 ó 20 perc mennyi éves szabadság jár nekem.56 éves vagyok és 42.éve dolgozom.
    Várom válaszát.
    Tisztelettel:Marika!

    Hozzászólás
    • Kedves Marika!

      A részmunkaidőben foglalkoztatott munkavállaló ugyanannyi munkanap szabadságra jogosult, mint a teljes munkaidős, a különbség a díjazásban van.
      Az Ön részére évente 20 munkanap alapszabadság és életkora alapján 10 munkanap pótszabadság jár, azaz összesen 30 munkanap szabadságra jogosult.
      Egy munkanapi szabadságára a beosztás szerinti munkaideje alapján kell elszámolni a díjazást. Az kérdéséből nem derül ki, hogy a 7 óra 20 perc beosztás szerinti munkaidőből mennyi a munkaközi szünet időtartama. A munkaközi szünet nem része a munkaidőnek, erre az időtartamra törvény szerint díjazás nem jár.
      Ha pl. a 7 óra 20 perc időtartamból 20 perc a munkaközi szünet, akkor az ön részére egy munkanap szabadság esetén 7 órára jár távolléti díj.

      Üdvözlettel,
      Bodnár Andrea

      Hozzászólás
  4. Kedves Andrea!
    A hét minden napján 10-20 nyitva tartó kereskedelmi egység teljes munkaidőben dolgozó munkavállalói végezhetnek-e munkát szombaton és az azt követő vasárnap?
    Válaszát köszönöm!
    Koltai Vanda

    Hozzászólás
    • Kedves Vanda!

      Az Ön által említett tényállás esetén, feltételezve az egyenlőtlen munkaidő-beosztást, a munkavállaló számára hat munkanapot követően egy pihenőnapot kell beosztani, s havonta legalább egy pihenőnapnak vasárnapra kell esnie. Amennyiben e feltételeknek megfelel, a munkavállaló részére szombaton és az azt követő vasárnap is lehet munkaidőt beosztani.

      Üdvözlettel,
      Krisztina

      Hozzászólás
  5. Kedves Andrea!
    A rendkívüli munkaidő (két műszak hétfőtől péntekig 6-14h 14-22h) kötelezően elrendelhető e vasárnapi napra? Valamint ha a dolgozó írásban kéri ennek a rendkívüli munkaidőnek az elrendelését és nem kap erről írásos dokumentumot kötelező e neki megjelenni? Valamint ha erről nem kap írásos dokumentumot annak ellenére hogy kérvényezi akkor a bónuszát ha levonja a munkáltatója hivatalosan valamely más indokkal de köztudottan a rendkívüli munkaidőn való nem megjelenése miatt ez jogilag támadható e? Egy hónapban hány nap rendkívüli munkaidőre kötelezhet a munkaadó? Válaszát előre is köszönöm.

    Hozzászólás
    • Kedves Anonim!

      - Rendkívüli munkaidőt a munkáltató csak különös indokkal rendelhet el, s mint a megnevezése is jelzi rendkívüli esetekben. A rendkívüli munkavégzés sem rendszeres nem lehet, sem előre tervezhető.
      Amennyiben indokolt, a munkáltató vasárnapra elrendelheti a rendkívüli munkavégzést.
      Ennek során figyelemmel kell lenni a munkaidő-beosztás szabályaira, pl. a napi munkaidő legfeljebb 12 óra lehet, melybe a rendkívüli munkavégzés időtartamát is bele kell számítani,
      továbbá az általános magatartási szabályokra vonatozó rendelkezésekre, pl. a munkavállaló részére a túlmunka aránytalan sérelemmel nem járhat. Az aránytalanság elbírálásához az eset összes körülményeit vizsgálni szükséges.
      - A munkáltató jogszabály alapján nem köteles írásban elrendelni a rendkívüli munkavégzést, de a munkavállaló kérése esetén írásba kell foglalni. Véleményünk szerint, a munkavállalónak meg kell jelennie az elrendelt munkavégzésre, akkor is, ha nem írásban történt az elrendelés.
      - A munkáltató mérlegelési körébe tartozik a bónusz kifizetése., de a bónusz csökkentésével kapcsolatban szintén azt írhatjuk, hogy az eset összes körülményeit vizsgálni kell.
      A jogszabály alapján a munkáltató mérlegelési jogkörében hozott döntésével szemben a munkavállaló akkor érvényesíthet igényt, ha a munkáltató a döntésének kialakítására irányadó szabályokat megsértette. Ilyen szabály többek között az is, hogy tilos a rendeltetés ellenes joggyakorlás, tehát ha a bónusz csökkentése a munkavállalóval szemben valamilyen megtorlásra irányul, akkor a munkavállaló a munkáltatóval szemben rendeltetésellenes joggyakorlás miatt érvényesítheti igényét a bíróság előtt.
      - Havi rendkívüli munkaidő mértékét nem szabályozza a törvény. Évente 250 óra rendkívüli munkaidő rendelhető el, mely során a munkaidő-beosztás szabályait be kell tartani. Pl. a napi munkaidő 12 óránál több nem lehet, a heti munkaidő legfeljebb 48 óra lehet, több műszakos munkaidő-beosztás esetén 8 óra napi pihenőidőt kell biztosítani a napi munka befejezése és a következő napi munkakezdés között, továbbá heti kettő nap pihenőnap illeti meg a munkavállalót. Mindezek figyelembe vételével kell a munkaidő-beosztást megterveznie a munkáltatónak, s mint a legelső bekezdésben említettük, a rendkívüli munkavégzést nem lehet rendszeresen beosztani.

      Üdvözlettel,
      Krisztina

      Hozzászólás
  6. Kedves Andrea! Olyan esetben, mikor a napi munkaidő 8:10 percben van meghatározva kivétel pénteki nap, akkor 7:20, a kivett szabadnap elszámolása, hogyan történik. Ha órára kerekítve, hogyan történik az MT szerint a fennmaradó 10 percek ledolgozása, vagy péntek esetén például le nem dolgozása. Ilyet megenged a MT.
    Válaszát előre is köszönöm.

    Hozzászólás
    • Kedves Bardo!

      Az olyan esetekben, amikor a beosztás szerinti napi munkaidő nem egyenletes, mint például az Ön esetében, az MT nemhogy megengedi, hanem előírja, hogy a kiadott szabadságot órában kell elszámolni és nyilvántartani. Ha olyan napon megy szabadságra, amelyre 8 óra 10 perc a beosztás szerinti munkaidő, az Ön részére 8 óra 10 perc szabadság időtartamára jár távolléti díj, s a nyilvántartásban is 8 óra 10 perc szabadságot kell felvezetni, ha 7 óra 20 perc a munkaidő, akkor pedig 7 óra 20 perc szabadságra járó díjazás illeti meg Önt, s 7 óra 20 perc kerül a nyilvántartásba.

      Üdvözlettel,
      Bodnár Andrea

      Hozzászólás
  7. Sziasztok.Jó napot.Szeretném tudni hogy akik folyamatos müszakban dolgoznak és hétvégenkét tizenkét órát .Akkor a szabadságot a hétvégi munkára 1 vagy másfél napnak számolják majd el ?

    Hozzászólás
    • Kedves Sanci!

      2013. január 1-től órában kell nyilvántartani és elszámolni a szabadságot azoknál a munkavállalóknál, akik nem az általános munkarendben dolgoznak. Így az Ön helyzetében 12 óra munkarend szerinti beosztás és szabadságolás esetén 12 órára jár szabadság időben és díjazásban egyaránt.

      Üdvözlettel,
      Bodnár Andrea

      Hozzászólás
Vissza az oldal tetejére