MT VÁLTOZÁSOK II. rész – A munkaviszony megszüntetése és megszűnése a változások tükrében

Korábbi bejegyzésünkből megtudhatták, hogy hogyan változnak a jognyilatkozatokra vonatkozó szabályok, bemutatásra került a bevezetett új munkaviszonyforma a munkakör megosztás.  Ebben a részben a munkaviszony megszüntetésének és megszűnésének megváltozott legfontosabb szabályait vesszük górcső alá.

A munkaviszony megszüntetése – módosuló jogcímek

Az új Munka Törvénykönyvében megváltozik az egyes jogintézmények elnevezése. A korábbi munkáltatói, ill. munkavállalói rendes felmondást a törvény már csak munkáltatói és munkavállalói felmondásként szabályozza. Az új azonnali hatályú felmondás pedig három régi jogintézményt fog magába foglalni, a jól ismert rendkívüli felmondást, próbaidő alatti megszüntetést és a határozott idejű jogviszony munkáltatói megszüntetést.
Azonnali hatályú felmondásra a munkavállaló és a munkáltató egyaránt jogosult, a másik fél hozzájárulása nélkül indoklással, kivéve a próbaidő alatti felmondást, ahol továbbra sem lesz szükséges az indoklás. Nem felel azonban meg az indoklás követelményeinek a törvény idézése.

A felmondás újdonságai

A régi Munka Törvénykönyvével ellentétben a felmondás ezentúl közölhető a betegség miatti keresőképtelenség, a beteg gyermek ápolása címén fennálló keresőképtelenség, a hozzátartozó otthoni gondozása céljából kapott fizetés nélküli szabadság idején is. De ezekben az esetekben sem kezdődhet el a felmondási idő hamarabb, mint ahogy a fenti keresőképtelenségi esetek megszűnnek. Amennyiben viszont egy éven túl nyúlik a keresőképtelenség ideje, a felmondási idő elkezdőik a betegszabadság utolsó napját követő egy évet meghaladó nappal.

Újdonság még, hogy a munkavállaló ezentúl nem csupán személyesen, hanem meghatalmazottja, illetve akadályoztatása esetén hozzátartozója útján is közölheti felmondását a munkáltatóval. Munkaadói oldalról is találunk újdonságot a szabályok között. Ha olyan személy közli a felmondást, akinek nincs erre jogköre, de azt utólag a munkáltatói jogkör gyakorlója jóváhagyja, érvényesnek kell tekinteni. Jóváhagyás hiányában is érvényes lesz ez a felmondás, ha a körülményekből alappal vélelmezhette a munkavállaló, hogy az eljáró személynek volt erre jogosultsága (pl. ha olyan személy közölte vele a felmondást, akitől éveken át az utasítást kapta).

Felmondási idő hossza

Megváltoznak a felmondási időre vonatkozó szabályok is. Az eddigi szabályok esetében, akár munkaadói, akár munkavállalói oldalról történt a felmondás a felmondási idő a munkaviszonyban eltöltött évek számától függően emelkedett. Az új szabályok értelmében a 30 napos felmondási idő csak munkáltatói felmondás esetén hosszabbodik meg öt év eltöltött munkaviszony után.

Végkielégítés szabályainak változása

Megváltozik a végkielégítés számításánál a figyelembe vett alap. Ezentúl nem az átlagkereset, hanem a távolléti díj lesz az, amit figyelembe kell venni az összeg számításánál. Magasabb összegű végkielégítés illeti meg a védett korban lévő munkavállalókat a munkáltató felmondása és a jogutód nélküli megszűnése esetén. Míg ennek összege ma minden esetben 3 havi átlagkereset, addig az új Mt. szerint 1-3 havi távolléti díj a munkaviszony hosszától függően.
Újdonság azonban, hogy nem jár majd végkielégítés azon munkavállalóknak, ahol a felmondás indoka a munkavállaló munkaviszonnyal kapcsolatos magatartása vagy nem egészségi okkal összefüggő képessége. A régi szabályok szerint munkáltatói felmondás esetén a felmondási indoktól függetlenül járt a végkielégítés a munkavállalónak.

Az utolsó nap

A munkaviszony felmondással történő megszüntetésekor legkésőbb az utolsó munkában töltött naptól, egyébként legkésőbb a munkaviszony megszűnésétől számított ötödik munkanapon a munkavállaló részére ki kell fizetni a munkabérét, egyéb járandóságait, valamint ki kell adni a munkaviszonyra vonatkozó szabályban és egyéb jogszabályokban előírt igazolásokat.

Végezetül pedig amire figyelnünk kell, hogy a munkaviszony megszűnésének feltételeire és jogkövetkezményeire a megszűnéskor hatályos rendelkezések az irányadóak.
A munkaviszony megszüntetésére vonatkozó jognyilatkozat feltételeire és jogkövetkezményeire a jognyilatkozat közlésekor hatályos rendelkezések kell alkalmaznunk.

Reméljük összefoglalásunk hasznosnak bizonyult az Ön számára. A következő bejegyzésünkben a munkaszerződéssel kapcsolatos változásokról fogunk írni.

Szóljon hozzá a bejegyzéshez!

Nincs hozzászólás

Vissza az oldal tetejére