Mit tudunk eddig a tételes kisadóról?

RTEmagicC_woman-thinking_12.jpg

A napokban újabb változások láttak napvilágot a Nemzetgazdasági Miniszter által júliusban beterjesztett kisadózó vállalkozások tételes adójával kapcsolatban.
Érdemes már most tanulmányozni az előterjesztett javaslatokat, hogy alapos mérlegelés után időben tudjunk dönteni a tételes kisadózás esetleges választásáról.
Összefoglalásunkkal ebben a döntésben szeretnénk segítséget nyújtani.

Ki választhatja a kisadózó vállalkozások tételes adóját?

A benyújtott törvényjavaslat szerint a kisadózó vállalkozások tételes adójának alanya egyéni vállalkozó, egyéni cég, kizárólag magánszemély taggal rendelkező betéti társaság, vagy a kizárólag magánszemély taggal rendelkező közkereseti társaság lehet.
Tudni kell azonban, hogy nem lehet adóalany az a vállalkozás, amelyiknek az adószámát az adóhatóság a bejelentést megelőző két éven belül jogerősen felfüggesztette, vagy törölte.
Változás az eredeti törvényjavaslathoz képest, hogy biztosítási ügynöki tevékenységet végzők, valamint saját tulajdonú, bérelt ingatlan bérbeadását, üzemeltetését folytatók nem választhatják a tételes kisadót.
A módosító javaslat szigorít a megszűnés feltételein is, ugyanis a korábbi 500 ezer forintot meghaladó adótartozás helyett már az a vállalkozás is elesik a tételes kisadó további alkalmazása alól, amelyik több mint 100 ezer forintot meghaladó adótartozást halmozott fel.

Bejelentési kötelezettség

Ha valaki úgy dönt, hogy az új adót választja, be kell jelentenie azoknak a kisadózóknak az adatait, akik részt vesznek a vállalkozás tevékenységében. Ez a munkaviszonyon kívül történhet bármilyen jogviszonyban. További követelmény a tételes kisadó választásával kapcsolatban, hogy legalább egy kisadózó bejelentett kell, hogy legyen.

Mennyi lesz a tételes kisadó?

Nagyon fontos kérdés, hogy mennyi is lesz a tételes kisadó, és milyen más adókat lehet ezzel „kiváltani”. A főállású kisadózók után havi 50 ezer forint tételes adót kell fizetni, minden személy után külön-külön. Ez az összeg nem főállású kisadózó után 25 ezer forintra módosul.
Amennyiben a kisadózó vállalkozás naptári évben elért bevétele meghaladja a 6 millió forintot, az  e fölötti rész után már 40 százalékos adót kell fizetni.
Várhatóan a tételes kisadó kiváltja majd a személyi jövedelemadót, a társasági adót és a saját maguk után fizetendő járulékokat, valamint a szociális hozzájárulási adót is.
A napokban tisztázódott az iparűzési adó kérdése is. A kisadózó vállalkozások tételes adójának hatálya alá tartozó vállalkozó döntésétől függően székhelye és telephelye szerinti önkormányzatonként 2,5 millió forintot állapíthat meg adóalapként. Ez gyakorlatilag szintén maximum 50 ezer forintot jelent évente.

Bevallás, adminisztráció

Jó hír a módosítások rengetegében, hogy a vállalkozásoknak nem kötelező bejelenteni az adóhatóság felé, ha a bevételük a naptári évben meghaladta a 6 millió forintot. Mindezek mellett a bevallás elkészítésére vagy a bevételről szóló nyilatkozat benyújtására is több idő áll majd a rendelkezésükre. Január 20. helyett ugyanis elegendő lesz majd ezeket február 25-ig teljesíteni.
Nem árt azonban nagyon figyelnünk kisadózóként a számla kiállítása során. Ha ugyanis az általa kiállított számlán nem tünteti fel a „Kisadózó” szöveget, az Art. rendelkezése alapján 500 ezer forintig terjedő mulasztási bírsággal sújtható.
Nagyon fontos módosító javaslat az eredeti elképzelésekkel ellentétben, hogy a kisadózó vállalkozások által kiállított számlát más adóalanyok költségként elszámolhatják. A javaslat megpróbálja megakadályozni a fiktív számlák kiállítását, ezért ugyanazon adóalanynak történő éves szinten 1 millió forintot meghaladó értékű számlázás esetén mindkét fél adatszolgáltatásra lesz kötelezett. Ezzel együtt, nem az adóhatóságnak, hanem a kisadózónak kell bizonyítania, hogy nem színlelt munkaviszonyról van szó.
Ez gyakorlatilag azt jelenti, hogy az adóhatóság az ellenőrzéskor mindaddig azt vélelmezi, hogy a felek között munkaviszony van, ameddig ennek ellenkezőjét nem bizonyítják.
Nagyon kell figyelnünk tehát a színlelt szerződésre vonatkozó vélelem megdöntésére, ha elfogadásra kerül a törvényjavaslat és ezt az adózási módot választjuk.

Megjelenítve 68 hozzászólás

  1. Kedves Andrea!
    Jelenleg EVA-s Bt-m van, ahol ugye nincs költségelszámolás. A kérdésem az, hogy ha KATA adónemet választom, akkor ugyanúgy levonható az adóból a céges kiadások ÁFÁ-ja, mint ahogy az EVA előtti Áfakörben volt?
    Köszönettel:
    Szász Anna

    • Kedves Anna!

      Amennyiben Ön a KATA adónemet választja az év során, úgy az Áfa törvény hatálya alatt fog adózni. Ez azt jelenti, hogy az Áfa törvény rendelkezéseinek megfelelően vonhatja le a termék beszerzéseihez, szolgáltatás igénybevételéhez kapcsolódó áfát.

      Üdvözlettel,
      Bodnár Andrea

  2. Kedves Andrea!Most szeretném az egyéni vállalkozóit kiváltani,soha nem voltam vállalkozó tehát kezdő vállalkozás lesz,a kérdésem az lenne önhöz hogy egyszemélyes lesz a vállalkozás csak saját magam leszek,alkalmazottak nélkül.Ebben a formában választhatom a KATA adózási formát? Válaszát elöre is nagyon köszönöm.

    • Kedves Gyula!

      Egyéni vállalkozóként, alkalmazottak nélkül is választhatja a KATA adónemet.

      Üdvözlettel,
      Bodnár Andrea

  3. Kedves Andrea!
    Főállású egyéni vállalkozó nyelvtanárként régóta tanítok egy cégnél. Nem voltam EVÁs, mindig tisztességesen adóztam. Választhatom-e a KATÁ-t, amennyiben jövedelmem 90%-a ettől a cégtől származik, viszont én szolgáltatom a tananyagot, CD-ket, fénymásolt anyagokat, én állítom össze az órarendet és saját tulajdonú, kizárólag nyelvstúdióként működő, jól felszerelt helyiségem van a tanításra, melynek minden költségét én fedezem, de
    a céghez is rendszeresen kijárok tanítani? Előre is köszönöm válaszát.

    • Kedves Krisztina!

      Az Ön által felvázolt tényállás a KATA választását nem zárja ki, viszont érdemes felvetni a munkaviszonytól való elhatárolás kérdését, ha az említett cégtől megszerzett bevétele a naptári évben az 1 millió forintot meghaladja.
      A jogszabály rendelkezései szerint ugyanis, amíg az alábbi felsorolásból, legalább kettő megvalósulásával az ellenkezőt nem bizonyítja, addig az Adóhatóság munkaviszonynak tekinti a két adóalany közötti jogviszonyt.

      a) a kisadózó a tevékenységet nem kizárólag személyesen végezte vagy végezhette;
      b) a kisadózó a naptári évi bevételének legalább 50 százalékát nem a 13. § szerinti adatszolgáltatásra köteles személytől szerezte;
      c) a 13. § szerinti adatszolgáltatásra köteles személy nem adhatott utasítást a tevékenység végzésének módjára vonatkozóan;
      d) a tevékenység végzésének helye a kisadózó birtokában áll;
      e) a tevékenység végzéséhez szükséges eszközöket és anyagokat nem a 13. § szerinti adatszolgáltatásra köteles személy bocsátotta a kisadózó rendelkezésére;
      f) a tevékenység végzésének rendjét a kisadózó határozza meg.

      Amennyiben tudja bizonyítani, hogy a tevékenységhez Ön biztosítja az eszközöket, anyagot, és a tevékenység rendjét is Ön határozza meg, vagy akár azt, hogy az adott cég nem adhatott utasítást a tevékenység végzésének a módjára, akkor nem merülhet fel probléma a KATA választásával kapcsolatban. Függetlenül ettől, Ön adatszolgáltatásra lesz kötelezett, melyet a következő év február 25.-én teljesítendő bevallásában kell majd megtenni (melynek tervezete még nem jelent meg a NAV honlapján), míg a másik cég adatszolgáltatása a tárgyévet követő év január hónapra vonatkozó – Art. 31. § (2) bekezdése szerinti 1408-as bevallásában történik majd.
      Az adatszolgáltatás kiterjed a kisadózó vállalkozás nevéről, címéről, adószámáról, a kisadózó vállalkozás részére a naptári évben juttatott összegről, továbbá termékértékesítés esetén erről a tényről, szolgáltatásnyújtás esetén a szolgáltatás, szolgáltatások TESZOR számáról.
      Érdemes megemlíteni mindezek mellett, hogy bár a KATA-át még szabadon választhatja az év folyamán, addig áfa szempontjából alanyi adómentesség választására csak az előző év végéig volt lehetősége.

      Üdvözlettel,
      Bodnár Andrea

  4. Kedves Andrea!

    Egyéni vállalkozó vagyok, EVA-s. Minden hónapban számlázok, viszont csak egy cég felé. A cég telephelyén dolgozom, és ott biztosítják számomra a munkavégzéshez szükséges anyagot. Viszont a munkaidő és a munkavégzés kötetlen. Ebben az esetben választhatnám a KATÁT? Még egy kérdésem lenne még, hogy ha elérem az 1 M Ft-ot, milyen bejelentési kötelezettségem van a NAV felé?

    Válaszát előre köszönöm!

    • Kedves Imre!

      Az Ön által felvázolt tényállás a KATA választását nem zárja ki, viszont felmerül a munkaviszonytól való elhatárolás kérdése.
      Az Adóhatóság ugyanis egészen addig, amíg az alábbi felsorolásból, legalább kettő megvalósulásával az ellenkezőt nem bizonyítja, munkaviszonynak tekinti a két adóalany közötti jogviszonyt.

      Ezek a feltételek a következőek:
      a) a kisadózó a tevékenységet nem kizárólag személyesen végezte vagy végezhette;
      b) a kisadózó a naptári évi bevételének legalább 50 százalékát nem a 13. § szerinti adatszolgáltatásra köteles személytől szerezte;
      c) a 13. § szerinti adatszolgáltatásra köteles személy nem adhatott utasítást a tevékenység végzésének módjára vonatkozóan;
      d) a tevékenység végzésének helye a kisadózó birtokában áll;
      e) a tevékenység végzéséhez szükséges eszközöket és anyagokat nem a 13. § szerinti adatszolgáltatásra köteles személy bocsátotta a kisadózó rendelkezésére;
      f) a tevékenység végzésének rendjét a kisadózó határozza meg.

      Az Ön által leírt információk alapján a munkaviszonyra vonatkozó megállapítást kizárólag a c ) illetve az f) pontok segítségével tudná megdönteni.
      Véleményem szerint az, hogy kötetlen a munkaidő és a munkavégzés, az még munkaviszonyból eredő jogviszonyt is jelenthet. Ha nem tudja hitelt érdemlően bizonyítani akár csak az egyik szempontot, pl. azt , hogy a másik fél nem adhatott utasítást a tevékenység végzésének módjára vonatkozóan, könnyen nagyon nehéz helyzetben találhatja magát az adóellenőrzés során, hiszen akkor már csak egy feltétel teljesül, amely nem elegendő.

      Az adatszolgáltatást Önnek a következő év február 25.-én teljesítendő bevallásában kell majd megtenni (melynek tervezete még nem jelent meg a NAV honlapján), míg a másik cég adatszolgáltatása a tárgyévet követő év január hónapra vonatkozó – Art. 31. § (2) bekezdése szerinti 1408-as bevallásában történik majd.
      Az adatszolgáltatás kiterjed a kisadózó vállalkozás nevéről, címéről, adószámáról, a kisadózó vállalkozás részére a naptári évben juttatott összegről, továbbá termékértékesítés esetén erről a tényről, szolgáltatásnyújtás esetén a szolgáltatás, szolgáltatások TESZOR számáról.

      Üdvözlettel,
      Bodnár Andrea

  5. Kedves Andrea!

    Egyéni vállalkozóként egy céggel állok szerződésbe, tehát számlázásaim 99%-át egy felöl kapom, ami meghaladja az 1 M Ft-ot. A helyiséget úgy bérlem a cégtől az eszközökkel együtt, viszont nem szabja meg se a munka menetét és a rendjét sem. Az eszköz és a helyiség használatra facilitási szerződésünk van. Kérdésem, hogy válaszható ebben az esetben a KATA? köszönöm válaszát.

    • Kedves Zsanett!

      Választható, hiszen a törvényben felsorolt vélelem közül több is fenn áll:
      – a tevékenység végzésének helye a kisadózó birtokában áll;
      – a tevékenység végzéséhez szükséges eszközöket és anyagokat nem az adatszolgáltatásra köteles személy bocsátotta a kisadózó rendelkezésére;
      – a tevékenység végzésének rendjét a kisadózó határozta meg.
      Figyelemmel kell lenni azonban a bérleti szerződés esetén az Art. 2.§ (1) bekezdésére, miszerint az adójogviszonyokban a jogokat rendeltetésszerűen kell gyakorolni. Nem minősül rendeltetésszerű joggyakorlásnak az olyan szerződés vagy más jogügylet, amelynek célja az adótörvényekben foglalt rendelkezések megkerülése. Amennyiben olyan tevékenységről van szó, ami inkább munkaviszonyt takar, mint vállalkozási tevékenységet, a bérleti szerződés nem biztos, hogy elég lesz az egyik feltétel bizonyítására.

      Üdvözlettel,
      Bodnár Andrea

  6. Kedves Andrea!

    Azt szeretném kérdezni, hogy ha kisadózó vállalkozó vagyok, de mellette magánszemélyként bérbeadok egy ingatlant, akkor a 6 milliós bevételplafonba beleszámolandó-e a kapott bérleti díj?

    Válaszát előre is köszönöm:
    Viktor

    • Kedves Viktor!

      Kisadózóként nem végezhet bérbeadási tevékenységet, csak külön magánszemélyként, így az nem is számít bele a kisadózói jövedelmébe. A bérbeadási tevékenységet így külön magánszemélyként végezheti, ezt viszont az adóhatósághoz be kell jelentenie.

      Üdvözlettel,
      Bodnár Adnrea

  7. Érdeklődni szeretnénk, hogy gépjárműoktató, akit vállalkozóként foglalkoztatnak választhatja-e a kisadózást. A könyvelő szerint azért nem, mert csak egy számlát állit ki havonta egy cégnek, amelyik foglalkoztatja, és a kisadózás csak három cég után jár. Ezt mi nem értjük, miért?Csak egy oktatócéggel áll kapcsolatban a fiam, akinek hóvégén készpénzes számlát nyujt be, amit átutalnak neki. Miért kéne három?
    Kérnénk a véleményét ezzel kapcsolatban, sürgős lenne. Köszönettel:Éva

    • Kedves Éva,

      Az elfogadott törvény szerint a kisadózó vállalkozások tételes adójának alanya:
      - az egyéni vállalkozó,- az egyéni cég,- a kizárólag magánszemély taggal rendelkező betéti társaság,
      - a kizárólag magánszemély taggal rendelkező közkereseti társaság lehet.
      Amennyiben a törvény által rögzített egyéb feltételeknek megfelel (adószáma a bejelentést megelőző két éven belül nem volt törölve, illetve jogerősen az nem volt felfüggesztve stb.), akkor választhatja az adóalanyiságot.

      A kisadózó vállalkozások tételes adójáról szóló törvény olyan feltételt nem támaszt, hogy legalább három céggel kell szerződéses kapcsolatban állni.
      Elképzelhető, hogy az Ön által megkérdezett könyvelő még nem állt megfelelő információk birtokában és pontatlanul a munkaviszonytól való elhatárolásra utalt.
      Röviden ez a következő: Ha az Ön Fia egyetlen adóalannyal áll kapcsolatban, és bevételéből az adóalanytól megszerzett számla szerinti része a naptári évben az 1 millió forintot meghaladja, adatszolgáltatási kötelezettség merül fel. Ezen túlmenően az adóhatóság ellenőrzési eljárás keretében vélelmezi, hogy a kisadózó és a kisadózó vállalkozással összefüggésben adatszolgáltatásra köteles adózó között munkaviszony jött létre. Ennek során a kisadózónak kell ezt a vélelmet megdönteni, amely a törvényben felsorolt feltételek közül legalább kettő megvalósulásával lehetséges.
      Ezek közül az egyik: a kisadózó a naptári évi bevételének legalább 50 százalékát nem az adatszolgáltatásra köteles személytől szerezte, amely nyilvánvalóan a Fia estében nem teljesül.
      Elképzelhető, hogy a könyvelő erre gondolt, azonban ez nem zárja ki a tételes kisadó választását, csupán szűkíti a bizonyítási lehetőségeket a munkaviszonytól való elhatárolásra vonatkozóan, amelyet viszont teljesíteni kell.

      Üdvözlettel,
      Bodnár Andrea

  8. Kedves Andrea!

    Alanyi adómentesként, Google számláim 0 áfásak. Ennek az áfáját be kell fizetni? Illetve ha igen, akkor levonható-e alanyi adómentesként? Mi minősül teljesítési helynek, mert például a Google szerverei külföldön vannak, viszont a mi székhelyünk Mo.-n van.

    Szolgáltatást nyújtottunk külföldre közösségen belül. Ebben az esetben áfát is fel kell számolni és „Áfa területi hatályán kívüli” szolgáltatásként kell feltüntetni?

    • Kedves Renáta!

      Amennyiben – különleges adózói körbe tartozó- alanyi adómentesként kíván az Európai Közösség más tagállamában illetőséggel bíró adóalannyal kereskedelmi kapcsolatot folytatni, annak adózási szabályai röviden a következőek:
      Ha az alanyi adómentes adóalany úgy nyújt szolgáltatást, hogy az általa nyújtott szolgáltatás teljesítési helye külföldre esik, akkor az alanyi adómentes adóalany nem járhat el alanyi adómentes minőségében. (A teljesítés helyének megállapításánál az áfa tv. 37-49§-aira kell tekintettel lenni.)

      A fenti szolgáltatásnyújtások esetén az alanyi adómentes adóalany nem alanyi adómentes ügyletről, hanem ún. „Áfa területi hatályán kívüli” ügyletről állítja ki a számlát és bevallási, adatszolgáltatási kötelezettsége esetén is így kezeli. Tudni kell még, hogy az alanyi adómentes adóalany, ha külföldön teljesítettnek minősülő szolgáltatást nyújt, és ezért nem járhat el alanyi adómentes minőségében, az ezen ügyletéhez kapcsolódó termékbeszerzéseit, szolgáltatás igénybevételeit esetlegesen terhelő áfa-ját egyúttal levonásba is helyezheti,
      Külföldre nyújtott, közösségen belüli szolgáltatások esetén, amely ügyletek teljesítés helye az „Áfa területi hatályán” kívül esik, áfát nem kell felszámítani.

      Üdvözlettel,
      Bodnár Andrea

  9. Kedves Andrea!
    Jelenleg főállás melletti, alanyi adómentes egyéni vállalkozó vagyok. Az árbevételem kicsinek mondható, vagyis nekem egyáltalán nem érné meg a “KATA”. Így az a kérdésem, hogy ezt most kötelező lesz választani, vagy maradhatok e az eddigi adózásnál? Másik kérdésem, hogy a társasági adó megállapításánál minden esetben 2,5 millió Ft lesz az adóalap? (azaz éves szinten mindenképpen meglesz az 50e Ft?)
    Várom válaszát!
    Előre is köszönöm!

    • Kedves Zoltán!

      A kisadózó vállalkozások tételes adóalanyisága választható, nem kötelező, ami azt jelenti, hogy maradhat az eddigi adózási formánál.

      Második kérdésével kapcsolatban: a kisadózó vállalkozások tételes adóját jogszerűen választó kisadózó vállalkozások és kisadózók mentesülnek az adóalanyiság időszakában a társasági adó megállapítása, bevallása és megfizetése alól.

      Valószínűleg Ön a helyi iparűzési adóra gondol, amely a kisadózó vállalkozások estében a következő szabályozást jelenti:
      A kisadózó, döntése esetén az adó adóévi alapja székhelye és telephelye szerinti önkormányzatonként 2,5-2,5 millió forint
      Ha a kisadózó vállalkozás e minősége szerinti adókötelezettsége valamely településen az adóév egészében nem áll fenn, vagy a kisadózó vállalkozások tételes adójában az adófizetési kötelezettsége szünetel, akkor az adó önkormányzatonkénti alapja a 2,5 millió forintnak az adókötelezettség időtartama naptári napjai alapján arányosított része.
      Amennyiben kisadózóként ez utóbbi szabályt választja, akkor mindenképpen meg kell fizetni az 50 ezer forintot.
      A választást egyébként az önkormányzati adóhatóság által rendszeresített – bejelentkezési, bejelentési, bevallási nyomtatványon, a kisadózó vállalkozások tételes adójának hatálya alá tartozás napjától számított 15 napon belül kell bejelenteni az önkormányzati adóhatóság számára.

      Ez azt jelenti, hogy a választást meg kell hozni bejelentkezéskor, nem lehet „megvárni” vele, hogyan alakul az adóalap a bevallás benyújtásakor.

      Üdvözlettel,
      Bodnár Andrea

  10. Kedves UCMS!
    A jelen állás szerint a “kisadózó”-nak kell bizonyítania, hogy nem színlelt munkaviszonyról van szó, amennyiben az 1 millió forintot meghaladja a számlázása egy adóalanynak. Tudnak abban segíteni, hogy hogyan lehet ezt bizonyítani?
    köszönettel,

    Ágnes

    • Kedves Ágnes!

      A törvény felsorolja, hogy mik azok a körülmények, amiből legalább kettőnek fenn kell állnia, hogy a kisadózó és üzleti partnere közötti viszony ne munkaviszonyt leplezzen. Megdől a vélelem, tehát az adóhatóság nem tekintheti munkaviszonynak, ha

      – a kisadózó a tevékenységet nem kizárólag személyesen végezte vagy végezhette;

      – a kisadózó a naptári évi bevételének legalább 50 százalékát nem az adatszolgáltatásra köteles személytől szerezte;

      – az adatszolgáltatásra köteles személy nem adhatott utasítást a tevékenység végzésének módjára vonatkozóan;

      – a tevékenység végzésének helye a kisadózó birtokában áll;

      – a tevékenység végzéséhez szükséges eszközöket és anyagokat nem az adatszolgáltatásra köteles személy bocsátotta a kisadózó rendelkezésére;

      – a tevékenység végzésének rendjét a kisadózó határozta meg.

      Üdvözlettel:
      Bodnár Andrea

  11. Kedves Andrea!
    Jelenleg egy EVA-s Kft. tulajdonosai vagyunk, ezért aztán nem választhatjuk a kisvállalkozók tételes adóját.
    Van-e valamilyen jogszabályi tiltás arra vonatkozólag, hogy alapístunk egy Bt.-t, hogy beléphessünk a KATA hatálya alá, átvinnénk a jelenlegi szerződéseket. A későbbiekben pedig végelszámolnánk a KFT.-t.

    Köszönettel: Szűcs Csilla

    • Kedves Csilla!

      Tételes kisadót új adóalanyok is választhatják a nyilvántartásba vétel napjával, nem feltétel a folyamatos működés. Amire felhívnám a figyelmet, hogy természetes személy egyidejűleg csak egy gazdasági társaságban lehet korlátlanul felelős tag, azaz közkeresetű társaság tagja vagy betéti társaság beltagja.

      Üdvözlettel,
      Bodnár Andrea

  12. Kedves Andrea!
    Jelenleg áfa körös vagyok, üzletkötőként egy kisteherautóval ki is szállítom a felvett rendeléseket. Az üzemanyag- és a javítások áfájával eddig csökkenteni tudtam a fizetendő forg. adót. Az lenne a kérdésem, ha a tételes adózást választom és áfás maradok, akkor ezen költségek áfájával továbbra is tudom-e csökkenteni a fizetendő áfát.

    • Kedves Emil,

      Amennyiben döntése alapján az Áfa törvény hatálya alatt kíván maradni, a kisadózó vállalkozások tételes adójának választása nem lesz hatással az áfa törvény által szabályozott kérdésekre.
      Ez tehát azt jelenti, ha Ön az áfa törvény rendelkezéseinek megfelelően jogszerűen vonja le a termék beszerzéseihez, szolgáltatás igénybevételéhez kapcsolódó áfát, akkor azzal a fizetendő általános forgalmi adója tételes kisadózóként is csökkenthető lesz a jövőben.

      Üdvözlettel:

      Bodnár Andrea

  13. Kiegészítő tevékenységű, nyugdíjas egyéni vállalkozó vagyok . A tételes kisadó 25000/hó kiváltja-e az egészségügyi szolgáltatás összegét, ami most 6390.-Ft Válaszát köszönöm.

    • Kedves Török Lászlóné!

      A kisadózók tételes adója a járulékokat is kiváltja. A törvényben nem került felsorolásra, melyik járulékot öleli fel, ezért az összes járulékot bele kell érteni. Ez pedig azt jelenti, hogy kiegészítő tevékenység esetén a KATA kiváltja az egészségügyi szolgáltatási járulékot is.

      Üdvözlettel,
      Bodnár Andrea

  14. Kedves Andrea,

    Az lenne a kérdésem, hogy ez az adózási forma vonatkozik az egyszemélyes KFt.-re is?!

    Köszönettel:

    • Kedves Gábor,

      Az adóalanyiság választására jogosultak köre
      – egyéni vállalkozó
      – egyéni cég
      – kizárólag magánszemély taggal rendelkező kkt.
      – kizárólag magánszemély taggal rendelkező bt.
      minősül, amely (aki) legalább egy magánszemélyt kisadózóként bejelent.

      Miután egyéni cég csak az egyéni vállalkozói nyilvántartásban szereplő természetes személy által alapított, jogi személyiséggel nem rendelkező jogalany lehet, egyszemélyes Kft-ként nem tudja választani ezt az adózási formát.

      Üdvözlettel:

      Bodnár Andrea

  15. Kedves Andrea!
    Jelenleg EVA-sként van külföldi vevőm is (GOOGLE, hirdetéseit értékesítem saját weboldalaimon). EU-s adószámmal, havonta számlázok neki, úgy hogy az áfát nem számítom fel, azzal a kitétellel, hogy az adót a vevő fizeti meg.
    Ha jövőre átállok alanyi mentes KATÁ-sra, akkor továbbra is számlázhatok külföldre az eddigi módon, áfa nélkül?
    Köszi.

    • Kedves Csaba,

      Amennyiben – különleges adózói körbe tartozó-, alanyi adómentesként az Európai Közösség más tagállamában illetőséggel bíró adóalannyal kíván kereskedelmi kapcsolatot folytatni, annak adózási szabályai röviden a következőek:
      Ha az alanyi adómentes adóalany úgy nyújt szolgáltatást, hogy az általa nyújtott szolgáltatás teljesítési helye külföldre esik, akkor az alanyi adómentes adóalany nem járhat el alanyi adómentes minőségében. (A teljesítés helyének megállapításánál az áfa tv. 37-49§-aira kell tekintettel lenni.)
      A fenti szolgáltatásnyújtások esetén az alanyi adómentes adóalany nem alanyi adómentes ügyletről, hanem ún. „Áfa területi hatályán kívüli” ügyletről állítja ki a számlát és bevallási, adatszolgáltatási kötelezettsége esetén is így kezeli. Tudni kell még, hogy az alanyi adómentes adóalany, ha külföldön teljesítettnek minősülő szolgáltatást nyújt, és ezért nem járhat el alanyi adómentes minőségében, az ezen ügyletéhez kapcsolódó termékbeszerzéseit, szolgáltatás igénybevételeit esetlegesen terhelő áfa-ját egyúttal levonásba is helyezheti.

      Üdvözlettel:

      Bodnár Andrea

  16. Kedves Andrea!
    Jelenleg EVA körbe tartozik a Bt-m, a 2012-es bevételem kb. bruttó 7.500.000 Ft lesz (ez 5.905.000+ÁFA). Ezek szerint a kisadózás mellett igényelhetem majd az alanyi ÁFA-mentességet is? :-) A 6 millióra való korlát-emelést megszavazták-e már?
    Előre is köszönöm a választ! :-)
    Üdv, Bence

    • Kedves Bence!

      Az alanyi adómentesség korlátját 6 millió forintra emelték és a törvényt már elfogadta az Országgyűlés, ami 2012. október 16-tól hatályba is lépett. Az átmeneti rendelkezések között találunk egy paragrafust, ami kimondja, hogy alanyi adómentesség választható akkor is, ha 2012-ben ténylegesen és 2013-ban pedig várhatóan nem fogja meghaladni a termékértékesítése és szolgáltatásnyújtása fejében megtérített vagy megtérítendő ellenérték a 6 millió forintot. Amennyiben a 2012-ben tényleg nem haladja meg a 6 millió forintos korlátot, a tételes kisadó mellett választhatja az alanyi adómentességet 2013-ra. Választását 2012. december 31-ig lehet megtenni az adóhatóság felé a megfelelő nyomtatványon.

      Üdvözlettel:
      Bodnár Andrea

      • Köszönöm szépen a gyors és részletes választ! :-)
        Már csak egy kérdésem van: ugye a 6 millió forint az nettó, tehát bruttó 7.620.000 Ft lehet legfeljebb a bevételem idén? Köszönöm! :-)

        • Kedves Bence!

          A törvény a 6 milliós értéknél ellenértéket ír, de az áfa törvényben az ellenérték az adó alapja, amire felszámításra kerül az áfa, így a törvény értelmezéséből adódóan a 6 millió forintos értékhatárnál a nettó összeget kell figyelembe venni a felszámított áfa nélkül.

          Üdvözlettel:
          Bodnár Andrea

  17. Iparűzési adóval kapcsolatban (KATA): ha telephely és a székhely különböző, akkor 2x 2,5MFt után 100 eFt iparűzési adó kell fizetni, ha csak székhely van 50eFt-ot?

    • Kedves Rácz Attila!

      Igen, ha az önkormányzat, ahol a székhely megtalálható a 2 százalékos adómértéket használja, amennyiben kisebb adómértéket alkalmaz, a fizetendő iparűzési adó is kevesebb a 2,5 millió adóalap után. Amennyiben a kisadózó adókötelezettsége valamely településen az adóév egészében nem áll fenn, vagy a kisadózó vállalkozások tételes adójában az adófizetési kötelezettsége szünetel, akkor az adó önkormányzatonkénti alapja a 2,5 millió forintnak az adókötelezettség időtartamának naptári napjai alapján arányosított része lesz.

      Üdvözlettel:
      Bodnár Andrea

  18. Kedves Andrea,

    alanyi adómentesség igénylése esetén a bruttó vagy a nettó bevétel számít?

    Köszönöm válaszát előre is!

    • Kedves Perla!

      A törvény alanyi adómentességnél ellenértéket ír, de az áfa törvényben az ellenérték az adó alapja, amire felszámításra kerül az áfa, így a törvény értelmezéséből adódóan az alanyi adómentesség értékhatárnál a nettó összeget kell figyelembe venni a felszámított áfa nélkül.

      Üdvözlettel,
      Bodnár Andrea

  19. Kedves Andi!

    Gyes-en itthon lévő anyuka vagyok, aki januártól dolgozni fog, mégpedig olyan formában, hogy bedolgozok majd egy cégnek napi pár órában. Emellett lenne egy saját könyv kiadásom is, amit magánban szeretnék majd csinálni. Kérdésem az volna, hogy ezen tevékenységek együttes végzése esetén választhatom e a kisadózási formát? Illetve a gyes mellett folytathatom e ezen tevékenységeket?
    Köszönöm válaszát!

    • Kedves Brigitta,

      Ezen adózási forma választására:
      – egyéni vállalkozó
      – egyéni cég
      – kizárólag magánszemély taggal rendelkező kkt.
      – kizárólag magánszemély taggal rendelkező bt. jogosult.

      Ha a fenti formák valamelyike szerint végzi tevékenységeit, pl. egyéni vállalkozóként – az egyéb feltételek fennállása esetén- választhatja a kisadózó vállalkozások tételes adóját.
      Ezen tevékenységek együttes végzése tehát nem zárja ki ennek az adózási formának a választását.

      Üdvözlettel
      Bodnár Andrea

  20. Kedves Andrea!
    Bt esetén a beltag és a kültag után is meg kell fizetni a tételes adót?
    Beltag a Bt-ben tagi jogviszonyos, kültag külföldön tartózkodik, ott van biztosítása.
    Köszönöm.

    • Kedves Tamás!

      A bt.-k, kkt-k nem kötelesek minden tagjukat bejelenteni kisadózóként, kizárólag csak azokat, akik bármilyen jogviszony keretében, kivéve a munkaviszonyt, részt vesznek a vállalkozás tevékenységében. Tehát csak azt, aki személyes munkájával, személyes tevékenységével segítik a vállalkozást. Amennyiben a kültag nem végez személyes tevékenységet, nincs megjelölve az alapító okiratban és nem végez vezető tisztségviselői feladatokat sem, nem kell bejelenteni.

      Üdvözlettel:
      Bodnár Andrea

  21. Kedves Andrea!

    Az áfával kapcsolatban lenne kérdésem. Az alanyi mentes kör feletti bevétellel rendelkezem, tehát áfás számlát állítok ki. Kérdésem, ha a tételes adózást választom áfás, vagy mentes számlát állítok-e ki. Ha áfás számlát állítok a költségek áfáját vissza tudom-e igényelni. A bevételből képződő 27 százalék áfából fizethetem-e a 40 százalék adót?
    Köszönöm segítségét!

    • Kedves Viktor!

      A tételes kiadózás választásakor, hogy áfás számlát vagy áfa mentes számlát kell kiállítani, az attól függ, hogy milyen tevékenysége van és hogy választott-e az alanyi adómentességet. Amennyiben 2013-ra nem választja az alanyi mentességet, aminek 2013-ban az értékhatára 6 millió lesz, akkor az általános forgalmi adónál az általános szabályok szerint kell eljárnia. A tételes kisadó nem váltja ki az áfát. Úgy a számláit áfásan kell kiállítani, amiből a beszerzésit terhelő áfát levonhatja és a különbözetet fizetendő adóként meg kell fizetni az adóhatóság felé vagy amennyiben a beszerzésit terhelő adó meghaladja a fizetendőt, akkor visszaigényelheti. 40 százalék adót a 6 millió forint feletti bevételek esetén kell fizetni.

      Üdvözlettel:
      Bodnár Andrea

  22. Sziasztok! EU-s adószámmal lehet választani a kisadózók tételes adóját? És több vállalkozásomat is bejelenthetem így? Köszönöm!

    • Kedves Emese,

      Ha a vállalkozások megfelelnek a törvényben rögzített feltételeknek, akkor lehet tételes kisadózó attól függetlenül, hogy Közösségi adószámmal rendelkezik. Figyelni kell azonban arra, ha az alanyi adómentesség keretébe nem fér bele az általános forgalmi adó kötelezettségének az általános szabályok szerint eleget kell tennie.

      Amennyiben több vállalkozása tekintetében is teljesülnek a választási feltételek, azokra is választhatja a tételes kiadót.

      Üdvözlettel:
      Bodnár Andrea

  23. Jó napot,
    Szeretném megkérdezni, hogy kieg.egyéni vállalkozó vagyok most, febr.-tól leszek főállású. Alanyi mentes vagyok és leszek is. Lehetek kisadózó, mert sehol nem látom kizáró oknak az alanyi mentességet.

    • Kedves Viki!

      A törvény csak bizonyos tevékenységi körök esetében korlátozza a tételes kisadó választását, mint pl. biztosítási ügynök, saját tulajdonú ingatlan bérbeadása, és egyéb feltételek meglétét állítja fel a választáshoz kapcsolódóan, pl. nem választhatja az a vállalkozás, akinek az adószámát két éven belül törölte az adóhatóság. Az alanyi mentesség nem kizáró ok, sőt az alanyi mentesség határát is felemelték 6 millió forintra, hogy azok a vállalkozások, akik a tételes kisadót választják, mentesüljenek az áfa adminisztrációs terhe alól az alanyi adómentesség választásával.

      Üdvözlettel:
      Bodnár Andrea

  24. Egyéni vállalkozó vagyok, és emellett van egy ingatlanom, amit kiadok egy bérlőnek. Szeretnék kisadózó lenni, de látom, hogy bérbeadással foglalkozó vállalkozás nem lehet az. Ettől még magánszemélyként, elkülönülten adózva kiadhatom kisadózóként, vagy nem?
    Válaszát előre is köszönöm!

    • Kedves Viktor!

      Igen, a tételes kisadót választó adóalany nem lehet az, aki saját tulajdonú ingatlan bérbeadással foglalkozik. Amennyiben a tételes kisadót akarja választani, akkor a bérbeadási tevékenységet magánszemélyként kell végeznie. Magánszemélyként viszont csak adószámmal végezheti ezt a tevékenységet, nincs arra lehetőség, hogy adószám nélkül végezzen bérbeadási tevékenységet, ha egyéni vállalkozó is. A tevékenységet megkezdő bejelentő lapon kell nyilatkoznia arról, hogy ezt a tevékenységét nem egyéni vállalkozóként, hanem mint magánszemély végzi az adószám birtokában.

      Üdvözlettel:
      Bodnár Andrea

  25. Lehetnék-e kisadózó,ha az én üzlethelységem bérletidíj nélkül csak az épület minőségének megtartása fejében használhatom?

    • Tisztelt Gondáné Andrea!

      Kérdéséből nem derül ki, hogy milyen adóalanyként kíván tételes kisadót választani, mert a választás egyik kritériuma az.
      A kisadót egyéni vállalkozó, egyéni cég, kizárólag magánszemély taggal rendelkező betéti társaság, vagy a kizárólag magánszemély taggal rendelkező közkereseti társaság választhatja.
      A tevékenységet illetően pedig az nem választhatja az adóalanyiságot, amely a TEÁOR 2008 szerint:
      68.20 Saját tulajdonú, bérelt ingatlan bérbeadását és üzemeltetését végzi.
      Az, hogy Ön hogyan veszi bérbe az üzlethelyiségét, az nincs összefüggésben a kisadózó adóalanyiságának választhatóságával.

      Csak zárójelben jegyeznénk meg, hogy amennyiben a kölcsönösen nyújtott szolgáltatások is adózási jogkövetkezményt vonnak maguk után.

      Üdvözlettel:
      Bodnár Andrea

  26. Tisztelt Cím!
    Érdeklődni szeretnék, hogy arról már lehet-e tudni valamit, hogy mi a helyzet a nem főállású kisadózóval? Igazából arra gondolok, hogy egy vállalkozásban (egyéni) lehet-e olyan, hogy csak 1 fő nem főállású kisadózó van, s Én mint vállalkozó lehetnék-e az? Vállalkozásomat 8 év úgy kezdtem, hogy 36 órás munkaviszony melletti EV lettem. Időközben szültem Iker gyerekeket ( a munkaviszonyom továbbra is megvan, csak nem dolgozom), s velük vagyok, s még leszek is pár évig GYES-en. S amennyiben lehetek, akkor a havonta fizetendő 25.000,- itt is kiváltja a fent felsorolt adónemeket?
    Várom mielőbbi válaszukat!
    Üdvözlettel: Kendrelláné

    • Kedves Kendrelláné!

      Fő szabály szerint minden kisadózó főállású kisadózó. Nem főállású kisadózónak tekinthető az a kisadózó, aki a tárgyhó egészében legalább heti 36 órás foglalkoztatással járó munkaviszonyban áll, vagy a társadalombiztosítás ellátásairól és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény (a továbbiakban: Tbj.) szerinti kiegészítő tevékenységet folytatónak minősül vagy az Európai Unió rendelkezései vagy kétoldalú szociálpolitikai, szociális biztonsági egyezmény alapján külföldön biztosított.

      Amennyiben a hónapban legalább egy olyan nap van amikor a fenti feltételek egyike sem áll fenn a kisadózó főállású kisadózónak fog minősülni.

      Amennyiben viszont a gyes alatt semmilyen a kisadózóként folytatott tevékenységbe tartozó munkát nem végez mentesül a tételes kiadó megfizetése alól, a mentesítési feltételnek azonban a hónap minden napján fenn kell állnia.

      Üdvözlettel:
      Bodnár Andrea

  27. Kedves Andrea!
    Nagyon szépen köszönöm gyors válaszát. Kételyem még mindig az ÁFÁ-val van. Mivel 6.000.000 Ft felett volt a nettó árbevételem az “ÁFA körből”, hogy tudok kilépni? Vagy ha bejelentkezem a tételes adózásba akkor ezzel nincs gond és új “lappal” indulok. Egy rádió riportban hallottam, hogy az ÁFA mentességet fel akarja emelni 6.000.000 Ft-ra és akkor a tételes adózónak nincs tovább ezzel gondja. Köszönettel: Kerekes Vivien

    • Kedves Vivien,

      Azon vállalkozásoknak, akik a tételes kisadó választását fontolgatják kedvező változás, hogy a 6 milliós bevételi határral összhangban az alanyi adómentes keret is emelésre került, sőt. Az elfogadott törvényjavaslat alapján ez a bevételi határ már a 2013. évre alkalmazható lesz.

      A választás bejelentését azonban legkésőbb december 31-ig meg kell tenni.

      Ha azonban az Ön bevétele a bejelentést megelőző, és a bejelentés adóévében várhatóan meghaladja a 6 millió forintot, nem választhat alanyi adómentességet, az általános szabályok szerint kell az áfa kötelezettségének eleget tenni.

      Üdvözlettel,
      Bodnár Andrea

  28. Ha az árbevétel alapján eddig ÁFA-körbe tartozott a vállalkozó, és nem tud kilépni év végén sem ( 5 millió forint feletti bruttó), akkor milyen lehetőségei vannak a tételes kisadó tekintetében? A kisadó mellett továbbiakban is áfa-körös marad? Köszönöm válaszát.

    • Kedves Éva!

      A kisadózók tételes kisadója az általános forgalmi adót nem váltja ki, azonban a 2013-as törvénymódosítások alapján várhatóan felemelik az alanyi adómentesség határát 5 millióról 6 millióra, ezen törvényváltozás elfogadása után tudnánk csak konkrét választ adni a kérdésére. Amennyiben nem változna meg, akkor sajnos az általános adó fizetési kötelezettségének az általános szabályok alapján kellene eleget tennie.

      Üdvözlettel:
      Bodnár Andrea

  29. Egyéni vállalkozó vagyok 18 éve. A bruttó bevételem évente kb 4 millió forint.
    Jelenleg 600 000 Ft adótartozásom van amire részletfizetési kedvezményt kaptam, melyet
    pontosan törlesztek és két év múlva jár le.. Ebben az esetben is választhatom a tételes kisadózást? Köszönettel.

    • Kedves András!

      A kisadózó vállalkoznak nem lehet az adóhatóságnál nyilvántartott, végrehajtható adótartozása a naptári negyedév utolsó napján 100 ezer forintot meghaladó összeggel, ekkor ugyan is a naptári negyedév utolsó napjával megszűnik a tételes kisadó adóalanyisága ha választaná is.

      Üdvözlettel:
      Bodnár Andrea

  30. Sziasztok,

    nekem olyan kérdésem lenne, hogy kizáró ok-e, ha esetleg az idei évben EVÁ-s egyéni vállalkozóként esetleg 6M + Áfa felett számlázok. (Mert ezt sehol nem találom, és kb. ennek a határán vagyok így év végén.) Köszi. T.

    • Kedves Tibor!

      Mint az előző válaszunkban is írtuk már, a tételes kisadónak nem feltétele hogy az előző vagy a tárgy évben bizonyos értékhatár alatt maradjon az éves bevétel. A lényeg, hogy évi 6 millió alatt havi 50 ezer forint lesz a tételes kisadó, ha főállású kisadózóként végzi, a fölött viszont már 40 százalékos az adómérték.

      Üdvözlettel:
      Bodnár Andrea

  31. Főállású vállalkozó vagyok Budapesten!
    Kisadózó szeretnék lenni jövőre, de nem egészen tiszta a helyi iparűzési adó mértéke!
    Mit jelent a tételes adóalapján való fizetés, hogy ne kelljen költséget is vezetnem?
    Köszi a válaszzt

    • Kedves Henrietta!

      Iparűzési adó kötelezettséget megállapíthatja a törvény általános szabályai alapján (az adó alapja a nettó árbevétel, csökkentve az eladott áruk beszerzési értékével, a közvetített szolgáltatások értékével, az alvállalkozói teljesítések értékével, az anyagköltséggel, továbbá az alapkutatás, alkalmazott kutatás, kísérleti fejlesztés adóévben elszámolt közvetlen költségével), választhatja azonban az egyszerűsített meghatározását is, így a székhelye és telephelye szerinti önkormányzatonként 2,5-2,5 millió forint adóalap után fizeti meg az iparűzési adót, az adó mértéke az önkormányzatoknál érvényes adómértékkel egyezik meg.
      Nyilvántartási kötelezettségként bevételi nyilvántartás kell csak vezetni a kisadózónak.

      Üdvözlettel:
      Bodnár Andrea

  32. Kérdezem, hogy a tételes adó választásánál számít-e, hogy az előző 2 évi bevételem mennyi volt? 2011-ben 6.000.000 Ft felett volt a nettó árbevételem. Én úgy értelmezem, hogy azok a vállalkozók akik ezt az adónemet választják, a 2013. évet kell, hogy figyeljék, hogy nem legyen 6.000.000 Ft felett a bevétel. Köszönettel.

    • Kedves Vivien!

      Tételes kisadó adóalanyiságának a következők a feltételei: A kisadót egyéni vállalkozó, egyéni cég, kizárólag magánszemély taggal rendelkező betéti társaság, vagy a kizárólag magánszemély taggal rendelkező közkereseti társaság választhatja. Nem lehet adóalany az a vállalkozás, amelyiknek az adószámát az adóhatóság a bejelentést megelőző két éven belül jogerősen felfüggesztette, vagy törölte. Ezen kívül a biztosítási ügynöki tevékenységet végzők, valamint a saját tulajdonú, bérelt ingatlan bérbeadását, üzemeltetését folytatók nem választhatják a tételes kisadót. A tételes kisadó feltételeinél nem szerepel sem az előző, sem az adott évi bevétel összegszerű határa. Ha választotta a tételes kisadót és év közben a bevételei a 6 millió forintot meghaladták, akkor a meghaladó összegre 40 százalékos adót kell megfizetni, de nem szűnik meg a tételes kisadó alanyának lenni.

      Üdvözlettel:
      Bodnár Andrea

  33. Lehet-e főállásu kisadózó az önfoglalkoztató, adószámos magánszemély, aki vállalkozói igazolvánnyal nem rendelkezik,engedélyt a helyi jegyző adja ki.. Ilyen a falusi turizmus szállásadó

    • Kedves Márta!

      Kisadózó vállalkozás tételes adójának alanya kizárólag egyéni vállalkozó, egyéni cég, kizárólag magánszemély taggal rendelkező betéti társaság, vagy kizárólag magánszemély taggal rendelkező közkereseti társaság lehet. Az adószámos magánszemély nem tartozik ebbe a körbe.

      Üdvözlettel,
      Bodnár Andrea

Vissza az oldal tetejére