Mit tehetünk, ha nem kaptuk meg adóhatósági iratunkat?

Könyvelés, Bérszámfejtés, HR AdminisztrációTöbb hetes külföldi nyaralásunk vagy rosszabb esetben kórházi tartózkodásunk után előfordulhat, hogy szembe kell néznünk a problémával, adótartozásunk keletkezett. Az amúgy sem rózsás helyzetet tovább ronthatja, ha erről a fizetési kötelezettségről határozatot sem kaptunk.
Alaposan szemügyre véve a kézbesítési vélelemre vonatkozó szabályokat, ez sajnos előfordulhat. Ezen előírások ismerete minden adózónak érdeke, hogy időben reagálni tudjon, és az esetleges szankciókat elkerülje. Ezúttal a kapcsolódó jogszabályok összefoglalásával igyekszünk ebben segítséget nyújtani.

2013-ig kézbesítettnek minősült az az adóhatósági irat, amely „nem kereste” vagy a „címzett ismeretlen helyre költözött” jelzéssel érkezett vissza az adóhatósághoz. Szintén kézbesítettnek minősült az az irat is, amelynek átvételét a címzett megtagadta, vagy levélszekrény hiányában a címzett számára nem tudták kézbesíteni.
2013-tól azonban az adóhatósági kézbesítési szabályok úgy változtak, hogy kikerült a törvényből a kézbesítési vélelmet megalapozó esetek tételes felsorolása, és gyakorlatilag kézbesítettnek minősül a küldemény akkor is, ha az a kézbesítés eredménytelensége miatt érkezik vissza, jogcímtől függetlenül. Ez tulajdonképpen azt jelenti, hogy a kézbesítés szabályosnak tekinthető akkor is, ha az nem is történt meg. Ennek következtében az adóhatóság a hozzá bejelentett címre feladott minden iratot átvettnek tekint, ha a postázás szabályos volt.
Azokat a küldeményeket, amelyeket nem keresett a címzett, azaz ezzel a jelzéssel érkeznek vissza, a postai kézbesítés második megkísérlését követő ötödik munkanapon válnak kézbesítetté. Ettől eltérő esetben a kézbesítési vélelem a kézbesítés megkísérlésének napjától él.

Így felmerül a kérdést, hogyan szerezhetünk mégis tudomást adóhatósági iratunkról, ha az postán nem érkezett meg?
Újdonságnak számít, hogy az adóhatóság a kézbesítési vélelem beálltával kapcsolatos adatokat az internetes honlapján 15 napra közzéteszi. A címzett természetes személy adóazonosító jelével, illetve a vállalkozás adószámával megismerheti az ügyiratszámot, a közzététel időpontját és azt a telefonszámot, amelyen érdeklődhet az adóhatósági irata felől.
Ezzel egyidejűleg az adóhatóság elektronikus úton is értesíti a közzétett adatokról az ügyfélkapuval rendelkező adózót.
A közzététel viszont nem vonatkozik azokra az iratokra, amelyeknél a címzett megtagadta az adóhatósági irat átvételét. Ebben az esetben ugyanis az adózó már tud az iratról, saját döntése, hogy nem akarja azt átvenni.

Ezek után fontos tudni, hogy ki – milyen feltételekkel, és mikor tud a kézbesítési vélelem megdöntésére irányuló kérelmet benyújtani. A kérelem benyújtására a határidő a NAV honlapján történő közzétételtől számított 15 nap.
Cégek azonban továbbra is csak akkor terjeszthetnek elő ilyen kérelmet, ha a kézbesítés a hivatalos iratok kézbesítésére vonatkozó jogszabályok megsértésével történt. Magánszemély adózó ettől eltérően akkor is, ha bizonyíthatóan önhibáján kívül nem vehette át az adóhatósági iratot.

A fentiekből levonhatjuk azt a tanúságot, hogy nagyon nagy a felelősségünk az adóhatósági nyilvántartásokban szereplő lakóhely, illetve székhely valódiságát illetően. Elengedhetetlen, hogy az esetleges változások bejelentése megfelelő módon és időben megtörténjen.

Szóljon hozzá a bejegyzéshez!

Nincs hozzászólás

Vissza az oldal tetejére