Mire figyeljünk az osztalékfizetés előtt?

Könyvelés, Bérszámfejtés, HR AdminisztrációNéhány héttel az előző üzleti év beszámolójának elfogadása előtt, érdemes áttekinteni az osztalékfizetés szabályait, hiszen ekkor tudjuk megállapítani a tulajdonosokat megillető osztalék nagyságát.

Rövid, pontokba foglalt összefoglalásunkkal szeretnénk segítséget nyújtani abban, hogy mire kell figyelnünk, ha az osztalék elfogadása mellett döntünk.

1. Osztalékfizetésről a társaság legfőbb döntéshozó szerve – korlátolt felelősségű társaság esetén a taggyűlés, részvénytársaságnál a közgyűlés – jogosult határozni.

Nem elegendő azonban az osztalékfizetésről a taggyűlésen, közgyűlésen dönteni, a társaság létesítő okiratában az osztalékfizetést szabályozni kell.

2.Osztalék megállapítása és kifizetése csak a számviteli törvény szerint elkészített és elfogadott beszámoló alapján történhet.

Tudnunk kell azonban, hogy osztalékelőleg fizetése esetén közbenső mérleg összeállítása szükséges. Ez a szabályozás enyhült valamelyest, ugyanis a mérleg fordulónapját követő hat hónapon belül a számviteli törvény szerinti beszámoló alapján is fizethető osztalékelőleg.

3. Osztalékra az egyes tulajdonosok a tulajdoni hányaduk arányában jogosultak.

Ettől eltérő megosztásról a társaság létesítő okiratában rendelkezhetnek. Figyelni kell azonban arra, hogy ez a határozat mikor születik meg. Amennyiben a beszámoló már elfogadásra került, és az osztalékról hozott döntés végleges, egy ezt követő, év közbeni társasági szerződés módosítás nem teszi lehetővé, hogy a jóváhagyott osztalék az eltérő tulajdoni hányad alapján kerüljön kifizetésre. A tulajdoni hányadoktól való eltérés, azaz az osztalék mértékének meghatározása a számviteli beszámoló elfogadásával egyidejűleg lehetséges.

4.  Osztalékfizetési korlát

Fontos kérdés, hogy az adott társaság mennyi osztalékot, illetve osztalékelőleget tud kifizetni. Ennek eldöntéséhez szükségünk van a számviteli törvény szerint összeállított beszámolóra, vagy közbenső mérlegre. A mérlegből ugyanis információt kapunk arról, hogy mennyi a társaság szabad rendelkezésű tőkéje. Ez szab ugyanis korlátot annak, hogy a tulajdonosok több osztalékot vegyenek fel, mint azt a társaság tőkehelyzete megengedné. Ennek megfelelően a számviteli törvény előírja, hogy csak akkor fizethető ki a keletkezett adózott eredmény, illetve eredménytartalékkal kiegészített adózott eredmény osztalékként, ha a lekötött tartalékkal, értékelési tartalékkal csökkentett saját tőke összege az osztalék figyelembevétele után sem csökken a jegyzett tőke összege alá.

5. Fizetőképességi nyilatkozat

Az osztalékfizetési korlát megállapítása mellett az ügyvezetőnek nyilatkoznia kell, hogy a vállalkozás működését, fizetőképességét és a hitelezők érdekeinek érvényesülését az osztalék kifizetése nem veszélyezteti. Ezt a nyilatkozatot az ügyvezetőnek 30 napon belül a cégbírósághoz elektronikus úton be kell nyújtania.

6. Az osztalékkal kapcsolatos bizonylatok

Az osztalék előírásának bizonylata a közgyűlésen vagy a taggyűlésen történő, az osztalék elfogadásáról szóló tulajdonosi döntés. Ha az osztalék pénzben kerül kifizetésre, akkor az adott bankszámlakivonat vagy pénztárbizonylat szintén a számviteli bizonylatok részét képezik.

Az adózott eredmény felhasználásáról szóló határozatot a tulajdonosok a társaság vezetésének a javaslatára fogadják el. A határozat elfogadása esetén abban megállapításra kerül a tárgyévi adózott eredmény összege, és annak felhasználásának a módja.

Amennyiben egy adott társaságnál felmerül az osztalékfizetés gondolata, a fenti szabályok ismerete és alkalmazása elengedhetetlen.

 

Szóljon hozzá a bejegyzéshez!

Nincs hozzászólás

Vissza az oldal tetejére