Milyen betegségek esetén jár adókedvezmény?

Sokan talán nem is ismerik ezt a fajta személyi jövedelemadó kedvezményt, vagy ha hallottak is róla, akkor sincsenek tisztában azzal, hogy ki lehet rá jogosult, illetve milyen módon lehet igénybe venni.

 A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (továbbiakban Szja tv.) 40.§ (1) bekezdése alapján az összevont adóalap adóját csökkenti a súlyosan fogyatékos magánszemélynél az erről szóló igazolás, határozat alapján a fogyatékos állapot kezdő napjának hónapjától ezen állapot fennállása idején havonta az adóév első napján érvényes havi minimálbér 5 százalékának megfelelő összeg (személyi kedvezmény).

Ennek megfelelően 2015 évben a személyi jövedelemadóból levonható személyi kedvezmény összege havonta 5 250 forint.

 A kedvezmény az összevont adóalapba tartozó jövedelmek adóját csökkenti, melyek közé az önálló, a nem önálló tevékenységből származó jövedelmek, az egyéb bevételből megállapított jövedelmek, továbbá átalányadózás esetén az egyéni vállalkozói, a mezőgazdasági kistermelői bevételből az átalányban megállapított jövedelmek tartoznak. Le lehet tehát vonni például munkaviszonyból, társas vállalkozás személyes közreműködéséből, vezető tisztségviselői tevékenységből, felügyelő bizottsági tagságból, választott könyvvizsgálói tevékenységből, a nevelőszülői foglalkoztatási jogviszonyban végzett tevékenységből származó jövedelem személyi jövedelemadójából. Ellenben nem lehet levonni például ingatlanértékesítésből, osztalékjövedelemből, árfolyamnyereségből származó jövedelem adójából.

A kedvezmény igénybevételének nincs felső jövedelemkorlátja, de legfeljebb a megállapított és megfizetett személyi jövedelemadó összegéig érvényesíthető.

 A betegséggel, fogyatékossággal élők sokszor tanácstalanok, hogy betegségük, fogyatékosságuk a kedvezményre jogosító súlyos fogyatékosságnak minősül-e.

Súlyosan fogyatékos személynek az Szja tv. 40.§ (2) bekezdés alapján azt kell tekinteni, aki az összevont adóalap adóját csökkentő kedvezmény igénybevétele szempontjából súlyos fogyatékosságnak minősülő betegségekről szóló 335/2009. (XII.29.) számú Kormányrendeletben említett betegségben szenved, továbbá, aki rokkantsági járadékban vagy fogyatékossági támogatásban részesül.

A személyi kedvezményt mindazok igénybe vehetik, akik a rendelet mellékletében meghatározott betegségek valamelyikében szenvednek vagy valamely fogyatékossággal élnek, és ez a külön jogszabályban foglaltak szerint (a súlyos fogyatékosság minősítéséről és igazolásáról szóló 49/2009. (XII.29) számú EüM rendelet alapján) megállapításra került.

A Kormányrendelet alapján a fogyatékosságok illetve betegségek fő csoportjai a következők:

- hallási fogyatékosság

- mentális és viselkedészavarok

- látási fogyatékosság

- mozgásszervi fogyatékosság

- pervazív fejlődési zavarok (pl. autizmus, Asperger szindróma)

- schizophrenia, schizotypiás és paranoid zavarok

- daganatos megbetegedések egyes fajtái

- mesterséges testnyílással élő személy

- súlyos szervi károsodással járó immunbetegségben szenvedő

- emésztőrendszer betegségeinek egyes fajtái (pl. Chron-betegség)

- ritka betegségek bizonyos típusai (pl. Huntington-kór)

- egyes endokrin és anyagcsere betegségek (pl. I. típusú diabetes, szövődményekkel járó II. típusú diabetes, amelyek a nem-inzulin-dependens cukorbetegségek)

- veleszületett enzimopátiák (anyagcsere megbetegedések)

- hemodialízis vagy peritoneális dialíziskezelésre szoruló végállapotú veseelégtelenségben szenvedő

- krónikus légzési elégtelenségben szenvedő

- veleszületett és szerzett szívbetegségben szenvedő a III-IV. NYHA funkcionális stádiumban

- egyéb fejlődési rendellenességgel születettek (pl. veleszületett vízfejűség, Down-szindróma, Edwards-szindróma)

A felsorolt főcsoportokon belül a betegségeket úgynevezett BNO kódokkal jelölik, mely alapján beazonosítható, hogy az adott megbetegedés, fogyatékosság a Kormányrendelet alapján személyi kedvezményre jogosultságot adó megbetegedésnek illetve fogyatékosságnak minősül-e.

 Az Szja tv. 48.§ (3) bekezdése alapján a személyi kedvezmény igénybevételéhez, amennyiben a magánszemély munkáltatóval vagy rendszeres bevételt (különösen a havi, heti bért, munkadíjat, tiszteletdíjat, személyes közreműködés ellenértékét, rendszeres megbízási díjat, bérleti díjat) juttató kifizetővel rendelkezik, le kell adnia egy nyilatkozatot a munkáltatónak vagy a kifizetőnek.

A kedvezményt a súlyos fogyatékosságról szóló orvosi igazolás vagy a fogyatékossági támogatásra, rokkantsági járadékra való jogosultságról szóló határozat alapján lehet igénybe venni.

A NAV tájékoztató (a súlyosan fogyatékos magánszemély által igénybe vehető személyi kedvezmény érvényesítését kérő adóelőleg-nyilatkozathoz) alapján az igazolást vagy a határozatot nem kell csatolni a leadott nyilatkozat mellé, de az adott évre vonatkozó adóbevallással együtt öt évig meg kell őrizni.

A nyilatkozaton a fogyatékos állapot kezdő napját az orvosi igazolás alapján kell szerepeltetni, mely alapján a kedvezmény a kezdőnap hónapjában már figyelembe vehető.

A fogyatékos állapot utolsó napját akkor kell szerepeltetni, ha az állapot ideiglenesen áll fenn. Ebben az esetben a kedvezmény a fogyatékos állapot megszűnésének hónapjában vehető igénybe utoljára.

A nyilatkozaton lehetőség van jelölni, ha a fogyatékos állapot véglegesnek minősül, erről ugyanazon kifizetőnek elegendő egyszer nyilatkozni. (Szja tv. 48.§ (1) d))

A rokkantsági járadékban részesülők a járadékot megállapító határozat, a fogyatékossági támogatásban részesülők pedig a támogatást megállapító határozat számát kell, hogy feltüntessék a nyilatkozaton. Ők orvosi igazolás nélkül tehetik meg nyilatkozatukat.

 2013. január 1-jétől hatályos rendelkezés szerint az Szja tv. 1/A § alapján azok a belföldi adóügyi illetőségű magánszemélyek, akik rendelkeznek olyan külföldről származó önálló vagy nem önálló tevékenységből, valamint nyugdíjból származó jövedelemmel, mely a másik államban is megadóztatható, adókedvezményt akkor érvényesíthetnek, ha a kedvezménnyel azonos vagy hasonló adókedvezményt ebben a másik államban nem vettek és vesznek igénybe.

A külföldi adóügyi illetőségű magánszemélyek pedig akkor érvényesíthetnek Magyarországon személyi kedvezményt, amennyiben az előzőekben említett összes jövedelmüknek a 75 százaléka Magyarországon esik adókötelezettség alá. Ilyen esetben a magánszemélynek erről a tényről egy kiegészítő nyilatkozatot kell tennie a munkáltatójának illetve kifizetőjének.

 Amennyiben a nyilatkozatot adó állapotában bármely olyan változás áll be, mely alapján a nyilatkozat tartalma módosul, a magánszemélynek új nyilatkozatot kell tennie vagy a már korábbiakban leadott nyilatkozatot visszavonnia.

A jogszabály rendelkezik arról az esetről is, ha a magánszemély – a nyilatkozattételkor fennálló körülmények ellenére – jogalap nélkül kérte az adókedvezmény érvényesítését és ennek következtében befizetési különbözet mutatkozik. A befizetési különbözet 12 százalékát különbözeti bírságként kell az adóévre vonatkozó bevallásban feltüntetni és a személyi jövedelemadó-fizetési kötelezettség szerint megfizetni. Ez alól kivétel, ha a különbözet a 10 ezer forintot nem haladja meg. (Szja tv. 48.§ (4))

 Szeretnénk felhívni a munkáltatók és a kifizetők figyelmét, hogy tájékoztatási kötelezettségük van a magánszemélyek felé az adóelőleg-nyilatkozat lehetőségéről és a leadott vagy nem leadott nyilatkozatok következményeiről. (Szja tv. 48.§ (5))

 A súlyos fogyatékosság minősítéséről és igazolásáról szóló 49/2009. (XII.29) számú EüM rendelet 1.§ (1) bekezdése alapján a 335/2009. (XII.29) Kormányrendelet mellékletében meghatározott betegség, illetve fogyatékosság megállapítására és az állapot végleges vagy átmeneti jellegének meghatározására szakambulancia vagy kórházi osztály szakorvosa jogosult. A személyi kedvezmény igénybevételére jogosító igazolást a szakambulancia vagy kórházi osztály szakorvosa vagy a jogosultságot megállapító orvosi dokumentáció alapján a beteg háziorvosa állítja ki.

Amennyiben a fogyatékos állapot ideiglenesen áll fenn, az arról szóló ideiglenes igazolást évente kell kiállítani. Amennyiben az állapot végleges, a szakambulancia vagy kórházi osztály szakorvosa, vagy a háziorvos a kiadott orvosi dokumentáció alapján kiállítja a végleges igazolást.

 A jogosult magánszemélynek, amennyiben év közben a havi adóelőleg megállapításakor nem érvényesítette személyi kedvezményét, személyi jövedelemadó bevallásában az éves adóelszámoláskor még lehetősége van azt igénybe venni.

Amennyiben a jogosultság feltételei fennálltak az adott adóévre vonatkozóan, s a magánszemély mégsem vette igénybe a kedvezményt személyi jövedelemadójából, akkor azt az orvosi igazolás alapján – a kedvezményre jogosultságot adó fogyatékossági állapot fennállásától – személyi jövedelemadó bevallásának önellenőrzésével, visszamenőlegesen elévülési időn belül, azaz öt évre vonatkozóan visszaigényelheti, legfeljebb a megállapított és megfizetett adó mértékéig. Ideértve azt az esetet is, amikor a fogyatékossági állapot kezdete korábbi, mint a kiadott orvosi igazolás dátuma.

 

Szóljon hozzá a bejegyzéshez!

Megjelenítve 1 hozzászólás

  1. Nekem év elején hívták fel mind erre a figyelmem a munkahelyen.Majd az adóbevallás készítésénél az APEH-nál is az ügyintéző szintén.Azt tapasztaltam mikor is 3 betegségemből amik közül mind 3-végleges a vakság volt mi szóba jöhetett.A Mezőkövesdi SZTK rendelőintézetében a szemész szakorvos egyszerűen elhárította a kitöltését a nyomtatványnak mivel még ő olyat nem töltött ki.Megadta a betegségek kódját.Az egyik szememre egyáltalán nem látok míg a másik is sérült.H5440/3; H5220/5
    A házi orvosom egy pár lapból álló nyomtatványon keresni kezdte,majd közölte ‘ez fizetős lesz’,közben meg is találta.Az apehnál felhívták rá a figyelmem ezért nem kérhet pénzt az orvos,én is közöltem a háziorvossal,aki hirtelen elutasító lett és a kódok eltérőek magyarázattal elküldött.Fenti két kód abban a formájában sehol nem található.A vakság egyik szemen kódja viszont a következő formában szerepel:H5440 .Most nem tudom mit is tehetnék.Én fentiekből a rámvonatkozó részt úgy ahogyan megértem,de egy szemész ovos ne tudna kitölteni egy egyébként nagyon egyszerű alapadatokból álló és a betegség kódjából álló adatlapot?A házi orvosom pedig arra hivatkozik,hogy nálla másként van a kód és az a szent.Hány képen jelölnek egy betegséget?Én megtaláltam a vakság egyik szemen kódját kettő illetve háromféle képp is.H54; H5440.A H5440/3 jelölés nem tudom mit takar, de hasonlót egy betegségnél sem találni.a vakság egyik szemen szóban leírva is szerepel a listán szereplő betegségek közt,csupán a számok nem egyértelműek.Nem tudom ilyenkor mit tehetnék még hiszen a szemészetre is hosszú váró lista van,csak úgy meg nem ronthat be az ember,s így az eddigiek alapján veszni látszik az az összeg mi számomra sokat jelentene,de szakorvosok hiányossága ez ügyben és a pénzsóvár házi orvos közbe szólt,s fenti összeg veszni látszik.

    Hozzászólás
Vissza az oldal tetejére