Mekkora költségtérítésre számíthatunk a munkába járással, hazautazással kapcsolatban?

iStock_000016478170XSmallA közelmúltban tette közzé a Nemzetgazdasági Miniszter közleményét a munkába járással kapcsolatos utazási költségtérítés felső korlátjáról, mely szerint a munkáltató által fizetett összeg hazautazás címén 2013-ban havonta 34.600 Ft lehet.

Érdemes tudatában lenni a korlátnak, hiszen bármekkora is a hazautazással kapcsolatban felmerülő összeg, a munkáltató térítése ezt nem haladhatja meg. Az alábbi írásunk segítségével megtudhatja, hogy ki, milyen feltételek teljesülése esetén számíthat költségtérítésre.

A munkába járással kapcsolatos utazási költségtérítés feltételeit a 39/2010 II.26 Kormányrendelet szabályozza. Ennek alapján a munkáltatónak költségtérítést kell fizetnie azoknak a munkavállalóinak, akiknek a lakóhelye és a munkahelye nem azonos helységben van.
A költségtérítés a hazautazás címén is megilleti a munkavállalót, amely a rendelet szerint a tartózkodási helytől – a munkavégzés rendjétől függően – legfeljebb hetente egyszer a lakóhelyre történő oda – és visszautazás.
Fontos kérdés, hogy mit tekinthetünk hazautazásnak. Gyakorlatilag azt az utazást, amikor hétvégéken haza, azaz az állandó lakóhelyére utazik a munkavállaló. Ez akkor lehetséges, ha a munkavállaló valahol ideiglenesen tartózkodik.
Nagyon lényeges, hogy a költségtérítés elszámolása előtt a dolgozó nyilatkozzon a lakóhelyéről és a tartózkodási helyéről, valamint arról, hogy a napi munkába járás a lakóhelyéről vagy a tartózkodási helyéről történik-e.

Természetesen nem elhanyagolható kérdés az sem, hogy mekkora költségtérítés jár munkába járás esetén. A fenti jogszabály szerint a munkáltatónak kötelező megtéríteni a munkavállaló munkába járását szolgáló teljes áru, valamint utazási kedvezménnyel megváltott, illetve az üzletpolitikai kedvezménnyel csökkentett bérlet vagy menetjegy árának legalább 86 %-át.
Ez ugyanakkor nem jelenti azt, hogy a munkáltató ne téríthetné meg a teljes költséget, azonban erre nem kötelezhető. Hangsúlyozni szeretnénk viszont, hogy a költségtérítés összege nem haladhatja meg a jegy, vagy a bérlet árát.

További feltételeket is támaszt a Kormányrendelet, ami azt jelenti, hogy kizárólag közforgalmú vasút 2. kocsiosztályán, helyközi (távolsági) autóbuszjáraton, elővárosi buszon, HÉV-en, vagy menetrend szerint közlekedő hajón, kompon, réven utazhat a munkavállaló a munkavégzés helyére. Hazautazáshoz a fentieken kívül légi közlekedési jármű is igénybe vehető.

Miután a munkába járás fogalmába beletartozik az átutazás céljából igénybe vett helyi tömegközlekedéssel történő utazás is, ezért az utazásra jogosító jegy, vagy bérlet juttatása esetén nem kell azt a magánszemély bevételeként figyelembe venni.

Például, ha munkavállaló Gödöllőről jár Érdre dolgozni, és Budapesten BKV bérlettel közlekedik, úgy a helyi (közigazgatási határon belüli) budapesti közlekedést átutazás céljából veszi igénybe.
Ebben az esetben a BKV bérlet juttatása esetén azt szintén nem kell a magánszemély bevételeként figyelembe venni, és az adómentesen adható.

Összegezve elmondhatjuk, adómentes utazási költségtérítés napi munkába járás és hazautazás esetén akkor illeti meg a munkavállalót, ha az a közigazgatási határon kívülről a lakóhely vagy tartózkodási hely, valamint a munkavégzés helye között munkavégzési célból történő helyközi (távolsági) utazással, illetve átutazás céljából helyi közösségi közlekedéssel történik.
Nagyon fontos feltétel azonban, hogy a költségtérítés kizárólag bérlettel vagy menetjeggyel való elszámolás ellenében történhet adómentesen, tehát azt mindig le kell adni a munkáltatónak.

Ide kattintva elolvashatja a Nemzetgazdasági Miniszter közleményét, melyet a kormany.hu publikált.

Szóljon hozzá a bejegyzéshez!

Megjelenítve 20 hozzászólás

  1. Kedves Andrea,
    Határozott idejű, teljes munkaidős közalkalmazotti szerződésem van egy pályázat keretében az Akadémián. Gödöllőről járok be Pestre. A munkáltató azt mondta, hogy nekem nem jár a dolgozói bérlet visszatérítése, mert pályázati álláson vagyok. Azt, hogy étkezési Erzsébet utalvány nem jár, rendben van, béren kívüli juttatás, mást amúgy sem biztosít. De lehet a törvény alól kivétel? Vagy pályázati állásoknál költözzünk a közigazgatási határon belülre?
    Köszönettel,
    Nóra

    Hozzászólás
    • Kedves Nóra!

      A munkába járással kapcsolatos utazási költségtérítésről szóló kormány rendelet hatály kiterjed a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény hatálya alá tartozó munkáltatóra és munkavállalóra.

      A közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény szerint közalkalmazotti jogviszony pályázat alapján létesíthető. Csak olyan közalkalmazottat lehet kinevezni, aki a pályázaton részt vett és a pályázati feltételeknek megfelelt. Tehát a közalkalmazotti jogviszonynak feltétele az Ön által úgy nevezett „pályázati állás”.

      Ez alapján a Gödöllőről Pestre való munkába járást, tehát egy környéki távolsági közlekedési jegy vagy bérlet 86%-át a munkáltató köteles téríteni a rendelet alapján. A budapesti bérlet árát e rendelet alapján nem lehet megtéríteni, e bérlet árának megtérítésére béren kívüli juttatásként van lehetősége a munkáltatónak, ez viszont már csak lehetőség.

      Hozzászólás
  2. Mindenki a vidékről Pestre relációban gondolkodik. Mi van, ha Pestről jár valaki közig határon kívülre. Ugye eleve BKV bérlettel utazik Pesten, majd vagy Volán, MÁV, vagy esetleg, mint pl. Gyál , az elővárosi járat , a busz kimegy a településre is. Ilyenkor a budapesti bérlet téríthető?
    Az átutazás esetén téríthető, ilyenkor mi a helyzet ?

    Hozzászólás
    • Kedves Éva,

      A munkába járás költségtérítéséről szóló kormányrendelet alapján a napi munkába járás költsége akkor téríthető adómentesen ha az közigazgatási határon kívülről történik a munkavégzés helyére, ezért nem téríthető például adómentesen a Budapesten élő lakos budapesti bérlete. Amennyiben viszont valaki a közigazgatási határon kívülre jár dolgozni úgy a közigazgatási határon kívülre eső költség 85%-át a munkáltató köteles megtéríteni a munkavállaló számára. Fontos viszont, hogy itt még mindig a közigazgatási határon kívülre eső utazás, tehát kiegészítő jegy, bérlet költségéről van szó, a budapesti bérlet megtérítéséről még mindig nem. Amennyiben Pesten csak átutazik a budapesti bérlettel, mint például Szentendréről Budaörsre, úgy a budapesti bérlet és a kiegészítő budaörsi jegy vagy bérletárának a legalább 86%-a térítendő a munkavállaló számára. Utóbbi példában viszont a Szentendréről Budapestig való eljutás már nem térítendő és nem is téríthető adómentesen.

      Hozzászólás
  3. Kedves Andrea!

    Én Vecsésről fogok bejárni Budapestre dolgozni. Ahhoz, hogy a munkahelyemre beérjek, utaznom kell vonattal és BKV járművekkel is. A leendő munkáltatóm el tudja nekem számolni a Budapest Bérlet (budapesti vonatközlekedésre és BKV igénybevételére jogosít) 86%-át vagy csak a “rendes” vonat bérlet 86%-át teheti meg?
    Köszönöm válaszát!

    Üdvözlettel: Ágnes

    Hozzászólás
    • Kedves Ágnes!

      Munkába járás jogcímmel csak a „rendes” bérlet 86% vagy 100%-a számolható el a munkáltató döntésétől függően. Azon bérlet, ami a helyi tömegközlekedésen való utazásra jogosít az béren kívüli juttatásként adható a munkavállalónak.

      Üdvözlettel:
      Andrea

      Hozzászólás
  4. Kedves Andrea!

    Szabadság idejére ki kell fizetni a bérlet 86%-át? Akkor hogyan kell eljárni, ha mondjuk egy hónapban csak 14 napot volt szabadságon az illető?

    Hozzászólás
    • Kedves Aranka!

      Mivel abban a hónapban is volt munkavégzés és bérletet vásárolt a munkavállaló, akkor a bérlet 86%-a térítendő meg a munkaadó által.

      Üdvözlettel,
      Bodnár Andrea

      Hozzászólás
  5. Kedves Andrea!
    Amennyiben a dolgozó lakóhelye (közigazgatási határon kívülről) és a munkahelye között a hétvégi hazautazás tömegközlekedéssel nem vagy csak indokolatlanul nagy időráfordítással lehetséges, csak személygépkocsival megoldható, akkor hogyan lehet elszámolni a költségeket.

    Hozzászólás
    • Kedves Zsuzsanna!

      A Szja törvény 25.§ (2) bekezdése alapján lehetőség van arra, hogy a vállalkozás adómentesen adjon 9Ft/km értékben, mindennapi munkába járásra, illetve hazautazásra költségtérítést, ez a tétel kifejezetten arra az esetre vonatkozik, amikor tömegközlekedéssel nem, vagy csak indokolatlanul nagy időráfordítással lehet megoldani az utazást. A 39/2010. számú Kormányrendeletben megtalálhatók a fogalmak, napi munkába járásnak minősül a lakóhely vagy a tartózkodási hely és a munkavégzés helye között napi, valamint menetrendtől függő gyakoriságú rendszeres vagy esetenkénti oda-vissza utazás, hazajárásnak pedig az minősül, amikor a munkahelyről legfeljebb hetente egyszer a lakóhelyre történő oda-visszautazás.

      Üdvözlettel,
      Bodnár Andrea

      Hozzászólás
      • Kedves Andrea!

        Tartózkodási- és munkahely valamint a lakóhely között közúton 188 km a távolság. A hétvégi hazautazásnál gépkocsi használat esetén csakis és kizárólag a kilométerenkénti 9 Ft-os összeg adható adómentesen, vagy ezen felül az üzemanyag is elszámolható?

        Köszönettel: Gábor

        Hozzászólás
        • Kedves Gábor!

          Az Szja törvény alapján nem kell figyelembe venni bevételként a költségtérítés címén a hazautazásra a munkahely és lakóhely között közforgalmi úton mért oda-vissza távolság figyelembevételével kilométerenként 9 forintot. Tehát adómentesen csakis a 9 forint adható kilométerenként. Ha a magánszemély 9 Ft-ot meghaladó költségtérítést kap, akkor a 9 Ft-ot meghaladó költségtérítés rész munkaviszonyból származó jövedelemnek minősül és bérként adózik.

          Hozzászólás
  6. Kedves Andrea,
    Amennyiben a dolgozó lakóhelye (közigazgatási határon kívülről) és a munkahelye között a munkábajárás tömegközlekedéssel nem vagy csak indokolatlanul nagy időráfordítással lehetséges, jogszerűen járunk-e el a 9 Ft/km költségtérítéssel összeghatár figyelembevétele nélkül?

    Válaszát előre is köszönöm,

    üdvözlettel

    Nagy István

    Hozzászólás
    • Kedves István!

      A munkába járásra vonatkozó költségtérítésre nem vonatkozik a 34.600 Forintos összeg határ, ha a kérdésében arra gondolt, az csak a hétvégi hazautazásra vonatkozik. Az egyértelműség kedvéért a bejegyzés is módosításra került és külön felhívjuk rá a figyelmet.

      Üdvözlettel:
      Andrea

      Hozzászólás
  7. Kedves Andrea!
    Ugye “a munkába járással kapcsolatos utazási költségtérítés felső korlát” fogalom alatt itt a “hazautazást” érti? Ugyanis a 39/2010. (II.26.) Korm. rend. csak a hazautazás tekintetében állapít meg felső korlátot.
    Sajnos, én nem találtam a neten a hivatkozott Nemzetgazdasági Miniszter közleményét. Hasznos lenne egy erre utaló link a cikkben.
    Köszönöm!

    Hozzászólás
    • Kedves Ádám!

      Igen a költségtérítés felső korlátja csak a hazautazásra vonatkozik. Az egyértelműség kedvéért a bejegyzés is módosításra került és külön felhívjuk rá a figyelmet, hogy csak a hazautazásra vonatkozik. Kérésére a bejegyzés aljára a linket is beszúrtok, ahol megtalálja a közleményt.

      Köszönettel:
      Andrea

      Hozzászólás
  8. Kedves Andrea!
    Az utazási költségtérítés egy nappali tagozatos diákot is megilletne? Ha például: Budapesten (tartózkodási helyen) tanul, és dolgozik egyben , mialatt minden hétvégén hazajár (lakóhelyére), vidékre busszal.

    Hozzászólás
    • Kedves Annamari!

      Véleményem szerint a munkaviszonnyal rendelkező nappali tagozatos diákot is megilleti költségtérítés hazautazás címén, azaz a tartózkodási helyről – a munkavégzés rendjétől függően – legfeljebb hetente egyszer a lakóhelyre történő oda- és visszautazás költségtérítése, figyelembe véve a havi korlátot, ami 34.600 Ft lehet 2013-ban.
      További feltétel, hogy a munkavállaló az utazási költségtérítés igénybevételével egyidejűleg nyilatkozzon a lakóhelyéről és a tartózkodási helyéről, valamint annak adómentes elszámolásához a menetjegyet le kell adnia a munkáltatónak.

      Üdvözlettel,
      Bodnár Andrea

      Hozzászólás
Vissza az oldal tetejére