Marketing akciók, avagy eladásösztönzési lehetőségek adózásának aranyszabályai

Napjainkban, amikor a fogyasztás fokozatos visszaesése tapasztalható, rendkívül fontos kérdés, hogyan tartsuk meg vásárlóinkat és szerezzünk esetleg újakat.
Ennek érdekében számos cég szervez marketingakciókat, nyereményjátékokat.
Mielőtt belevágunk ezek lebonyolításába, nem árt tisztában lenni a kapcsolódó jogszabályokkal. Egy promóció indítása esetén rögtön a legfontosabb kérdés, hogy melyik csoportba sorolhatjuk azt, mert eltérő szabályok, eltérő adóterhek vonatkozhatnak rá.
A továbbiakban a nyereményjátékok közül, a szerencsejáték és az ajándéksorsolás szabályait tekintjük át.
Mind a szerencsejáték, mind az ajándéksorsolás fogalmát a szerencsejáték szervezéséről szóló 1991. évi XXXIV. törvény szabályozza.

Nyereményjátékok

A szerencsejáték legfontosabb ismertető jegyei a következők: Pénz fizetése vagy vagyoni érték nyújtása fejében a játékos nyereményre válik jogosulttá bizonyos feltételek bekövetkezése esetén. Mindezek mellett a nyeremény megszerzése többnyire a véletlenen múlik.
Szerencsejátéknak minősül többek között a sorsolásos játék, a pénznyerő automaták üzemeltetése, kártyaterem üzemeltetése és a lóversenyfogadás.
Tudnunk kell, hogy ezen tevékenységek többsége engedélyköteles, azaz folytatásukhoz az állami adóhatóság engedélye szükséges.

Kivételt képez a tombolasorsolás, melyhez engedély nem szükséges, de a húzást legalább tíz nappal előtte be kell jelenteni, magát a sorsolást pedig közjegyző előtt kell lebonyolítani. A kibocsátott sorsjegyek száma az 5000 darabot, a nyeremény értéke pedig az 500 ezer forintot nem haladhatja meg. Ezen kívül a bevétel legalább 80 %- át nyereményekre kell fordítani. További feltétel, hogy a sorsjegyeket csak a tombolahúzás napján lehet értékesíteni.

Ha a sorsolásos szerencsejátékra gondolunk, könnyen azt hihetnénk, az ajándéksorsolás is ide tartozik. A fentiekben említett törvényt alaposan áttanulmányozva azonban kiderül számunkra, hogy az nem minősül szerencsejátéknak, annak 23. §- a külön meghatározza az ajándéksorsolás legfontosabb szempontjait.

Ennek megfelelően ajándéksorsolásról akkor beszélünk, ha valaki rendszeresen, saját nevében áruk, szolgáltatások értékesítését végzi, és ezzel egybekötve olyan akciót szervez, amelyben a vásárlónak az adott áru megvételekor vagy a szolgáltatás igénybevételekor sorsjegyet ad. Ennek nyilvános húzása után pedig a nyertesnek áru vagy szolgáltatás formájában nyereményt biztosít. Amennyiben egy adott promóciós játék nem felel meg a törvényben foglalt fogalomnak, az nem minősül ajándéksorsolásnak.

A továbbiakban példákkal igyekszünk alátámasztani az eddig elmondottakat, ezzel némi segítséget nyújtva a döntésben, hogy az adott nyereményjáték ajándéksorsolásnak minősül – e vagy sem.
A sorsolás mindenképp termék vásárlásához, szolgáltatás igénybevételéhez kötött kell, hogy legyen.
Nem felel meg a feltételeknek az a sorsolás, amelyet egy filmforgalmazó szervez egyik filmjének népszerűsítésére oly módon, hogy a weboldalukon feltett kérdésre helyesen válaszolók között nyereményt sorsol ki.
A fenti nyereményjáték nem lehet ajándéksorsolás, egyrészt, mert a játék nem volt termék vásárlásához, szolgáltatás igénybevételéhez kötött, másrészt nem tartalmazhat tudás elemet, a nyertes kiléte kizárólag a szerencsén múlhat.

A húzásnak nyilvánosnak kell lennie és közjegyző jelenlétében kell megtörténnie. A nyilvánosság azt jelenti többek között, hogy a szervező közzé teszi a húzás helyét és időpontját. Ha felmerül rá igény, a sorsoláson részvételi lehetőséget biztosítani kell.
Nem lesz nyilvános az a húzás, ahol előre megállapított feltételeknek megfelelő sorsjegy nyer. Ilyen eset például, ahol minden 100. vásárló nyer.

A vásárlóknak a termék értékesítésekor, a szolgáltatás igénybevételekor sorsjegyet kell adni, majd azok közül kell sorsolni.
Ez a feltétel nyilvánvalóan nem teljesül, ha a terméken elhelyezett kódot sms vagy internetes regisztráció útján juttatja el a játékos a szervezőkhöz.

További kritérium az ajándéksorsolással kapcsolatban, hogy pénz kisorsolására nincs lehetőség. A törvény szerint azonban a bankkártyán vagy értékpapír formájában megnyert nyeremény nem tekinthető pénznyereménynek, ezért ezek ajándéksorsolás keretében kisorsolhatóak.

Ha eldöntöttük, hogy ajándéksorsolást szervezünk, és a törvényi fogalomnak minden tekintetben megfelelünk, még nem dőlhetünk hátra, hiszen számos teendőnk van.

Adminisztrációs kötelezettségek

Először is, az ajándéksorsolást legkésőbb a játék meghirdetését megelőző 10 nappal be kell jelenteni az állami adóhatósághoz. Ezt az SZF02 sorszámú nyomtatványon tudjuk megtenni.
A bejelentés mellett még illetéket is kell fizetnünk, amely jelenleg 2200 forint. Ennyivel azért nem „ússzuk” meg, a sorsolást megelőzően igazgatási-szolgáltatási díjat is kell fizetnünk, amely a kisorsolásra kerülő nyeremények forgalmi értékének 1 ezreléke, de legalább 5000 forint, legfeljebb 500 ezer forint.
A nyeremények átadására 90 nap áll a rendelkezésünkre, majd ezen határidő lejárta után 30 napon belül végelszámolást kell készíteni. Erre az SZF03-as nyomtatvány szolgál.
Természetesen a nyeremények átadásához kapcsolódó adókötelezettségünket is teljesítenünk kell.  Ha a nyereményt az átvételére előírt időtartamon belül nem veszik át, akkor az át nem vett nyereménytárgyaink forgalmi értékét az ajándéksorsolás szervezője köteles játékadó címén bevallani.

Nos, ezek lennének dióhéjban a teendők és a kapcsolódó költségek. Mindenképpen számításokat kell végeznünk, hogy érdemes-e egyáltalán ebbe belevágnunk, vagy próbáljuk úgy alakítani a feltételeket, hogy játékunk adómentes marketingakció legyen.. Ennek lehetőségeiről és feltételeiről egy korábbi bejegyzésünkben olvashat: Adómentes marketingakció aranyszabályai – Hogyan kerülhetjük el a „nyereményadót”?

Szóljon hozzá a bejegyzéshez!

Nincs hozzászólás

Vissza az oldal tetejére