Magyarország területén foglalkoztatott harmadik állambeli kiküldött munkavállaló társadalombiztosítási jogállása

Könyvelés, Bérszámfejtés, HR Adminisztráció

Jelen bejegyzésünkben a Magyarország területén kiküldetésben, kirendelésben vagy munkaerő-kölcsönzés keretében foglalkoztatott harmadik állambeli munkavállalók társadalombiztosítási jogállásával foglalkozik.

A társadalombiztosítási szabályaink alapján nem terjed ki a biztosítás a magyar jogszabályok szerint be nem jegyzett külföldi munkáltató által Magyarország területén foglalkoztatott, harmadik állam állampolgárságával rendelkező és külföldinek minősülő munkavállalóra, ha a munkavégzésre kiküldetés, kirendelés vagy munkaerő-kölcsönzés keretében kerül sor, feltéve hogy e munkavégzés a két évet nem haladja meg. Ez a rendelkezés ismételten nem alkalmazható ugyanarra a munkavállalóra, ha az előző magyarországi munkavégzés befejezésétől számítva három év nem telt el.

A fenti jogszabály 2012. január 1-jétől hatályos, ezt megelőzően a harmadik állambeli kiküldöttek esetében nem volt időbeli korlátja a biztosítás alóli mentesülésnek, azaz a kiküldetés, kirendelés teljes időtartamára nem kerültek be a magyar társadalombiztosítási jog hatálya alá.

Jelenleg úgy szól a rendelkezés, hogy a fent említett munkavállalók csak akkor nem válnak biztosítottá Magyarországon, ha a kiküldetésük, kirendelésük vagy a munkaerő-kölcsönzés időtartama nem haladja meg a kettő évet.

Átmeneti szabályozás alapján azon harmadik állambeli munkavállalók esetében, akiknek a magyarországi kiküldetése, kirendelése vagy munkaerő-kölcsönzése 2012. január 1-je előtt kezdődött, a kétéves időtartamot 2012. január 1-jétől kell számítani.

Ha a magyarországi munkavégzés várhatóan meghaladja a kettő évet, az első naptól meg kell fizetni a járulékokat. Amennyiben utólag megállapítható, hogy a munkavégzés nem haladta meg a kettő évet, a már befizetett járulékokat önellenőrzéssel vissza lehet igényelni.

S mi történik abban az esetben, ha a magyarországi munkavégzés eredetileg kettő évnél rövidebbre tervezett, s utólag mégis hosszabb lesz? Vagy a munkavállaló munkavégzése már 2012. január 1-e előtt megkezdődött, s folytatódik 2013. december 31-ét követően is?

Az első esetben a harmadik állambeli munkavállalót kettő éven belül nem kezelték biztosítottként, járulékfizetési kötelezettség nem került megállapításra. Amennyiben átlépi a munkavégzés időtartama a kettő évet, visszamenőlegesen meg kell állapítani a munkavégzés első napjától a biztosítási és járulékfizetési kötelezettséget.

A második esetben a kettő év számítása 2012. január 1-jével kezdődik, s 2013. december 31-én jár le. Amennyiben a harmadik állambeli munkavállaló munkavégzése 2014. január 1-e után is folytatódik Magyarország területén, s a munkavállalót nem kezelték biztosítottként, a biztosítási kötelezettséget 2012. január 1-ig visszamenőlegesen meg kell állapítani, s a járulékokat a járulékalapot képező jövedelem után megfizetni.

A külföldi munkáltató javára – biztosítási kötelezettséggel járó jogviszony keretében munkát végző – harmadik állambeli munkavállaló részére kifizetett járulékalapot képező jövedelem alapulvételével, a külföldi vállalkozás 10 százalék nyugdíjjárulékot, 8,5 százalék egészségbiztosítási és munkaerő-piaci járulékot állapít meg és von le. A külföldi foglalkoztatót szociális hozzájárulási adófizetési kötelezettség is terheli.

A külföldi vállalkozás a jogviszonnyal összefüggő bejelentési, járulékfizetési és bevallási kötelezettséget az adózás rendjéről szóló törvényben meghatározott képviselő útján, ennek hiányában közvetlenül saját maga teljesíti. Ha a járulékkötelezettséget közvetlenül teljesíti, köteles bejelentkezni a magyar adóhatóságnál.

Ha ezen vállalkozás nem rendelkezik a járulékkötelezettségek teljesítésére az Art. szerinti képviselővel, és elmulasztja az adóhatósághoz történő bejelentkezést, akkor az általa foglalkoztatott munkavállaló válik kötelessé a biztosítással összefüggő bejelentési, járulékfizetési és bevallási kötelezettségek teljesítésére vonatkozóan.

A visszamenőlegesen megállapított biztosítotti státusz és a járulékfizetési kötelezettség meglepetésként érheti a külföldi vállalkozást, valamint az általa foglalkoztatott munkavállalót, s a kettő évre utólag megfizetendő járulék összege pedig nem várt teherként jelentkezhet. Ezért érdemes a harmadik állambeli munkavállalók kiküldetésének időtartamát pontosítani, s a biztosítási kötelezettség tekintetében felülvizsgálni.

Szóljon hozzá a bejegyzéshez!

Nincs hozzászólás

Vissza az oldal tetejére