Könyvvizsgálati kötelezettség 2013-tól

Az elmúlt években elindult egy program, amely bürökrácia-csökkentő lépéseket kívánt megvalósítani. Ennek egyik eleme a könyvvizsgálati kötelezettség értékhatárának folyamatos leszállítása volt.
Az alábbi blogunk segítségével Ön is meggyőződhet róla, hogyan érinti ez a változás.

Mindenki által ismert, hogy a  könyvvizsgálat tulajdonképpen azt hivatott megvizsgálni, hogy az adott vállalkozás által az üzleti évről készített éves beszámoló, egyszerűsített éves beszámoló, továbbá az összevont (konszolidált) éves beszámoló a számviteli törvény előírásai szerint készült – e.

Könyvvizsgálati kötelezettség esetén a gazdasági társaságokról szóló törvény előírásaiból indulunk ki, mely úgy fogalmaz, hogy kötelező a könyvvizsgálat, ha azt a számviteli törvény előírja, vagy azt az alapítók az alapszabályban, társasági szerződésben, az alapító okiratban rögzítették. Mindezek mellett törvény is szabályozhatja a köztulajdon védelme érdekében.

Főszabályként minden kettős könyvvitelt vezető vállalkozásnál kötelező, ha azonban teljesül az árbevétel értékhatárra, az állományi létszámra vonatkozó előírás, akkor az adott társaság mentesülhet a könyvvizsgálati kötelezettség alól.

A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy a 2012. évtől induló üzleti évben, ha az alábbi két feltétel együttesen teljesül, akkor mentesülünk a könyvvizsgálat alól:

  • az üzleti évet megelőző két üzleti év átlagában a vállalkozó éves (éves szintre átszámított) nettó árbevétele nem haladta meg a 200 millió forintot, és
  • az üzleti évet megelőző két üzleti év átlagában a vállalkozó által átlagosan foglalkoztatottak száma nem haladta meg az 50 főt.

A 2014-től induló üzleti évre ez az értékhatár még tovább emelkedik, 200 millió forintról 300 millió forintra fog változni.

Jogosan merül fel a kérdés, hogy miként alkalmazzuk ezt újonnan alapított cégek esetén, vagy azoknál, akiknek nincs csak egy visszamenőleges évük, esetleg tört időszakuk van.

A szabály szerint, azoknál a jogelőd nélkül alapított vállalkozóknál, ahol az üzleti évet megelőző két üzleti év egyikének, vagy mindkettőnek az adatai hiányoznak, vagy csak részben állnak rendelkezésre,  a tárgyévi várható adatokat és – ha van – a megelőző (első) üzleti évi (éves szintre átszámított) adatait vesszük figyelembe.

Nézzük meg, hogy mit jelent ez a gyakorlatban egy új vállalkozás esetén:

  1. Az első évben a várható éves nettó árbevétel és létszám alapján kell megítélni a kötelezettséget, amennyiben az nagyobb, mint 200 millió vagy 50 fő, akkor már erre az első üzleti évre is vonatkozik a könyvvizsgálati kötelezettség.
  2. A második üzleti évben, a második üzleti év adatát hasonlóképpen a várható nettó árbevétel és létszám alapján kell kalkulálni, az első üzleti év adata pedig már rendelkezésünkre áll. (Ha tört évi, akkor éves szintre kell átszámítani). Ebből a két (kalkulált) nettó árbevétel adatból és a létszámból kell átlagot számítani. Ha ez több, mint 200 millió vagy a létszám meghaladja az 50 főt, akkor a második üzleti évet is könyvvizsgáltatni kell.

Bizonyos esetekben nem lehet alkalmazni a mentesítési szabályt, többek között a takarékszövetkezeteknek, a konszolidálásba bevont vállalkozásoknak, illetve a külföldi székhelyű vállalkozások magyarországi fióktelepeinek. Ez utóbbi azonban csak abban az esetben, ha ezen fióktelepek nem az Európai Unió, illetve nem Liechtenstein, Izland vagy Norvégia székhelyén rendelkeznek székhellyel.

Nagyon fontos, hogy a könyvvizsgáló megválasztása már az előző üzleti év beszámolójának elfogadásakor, jogelőd nélkül alapított vállalkozás esetén pedig a mérlegkészítés időpontja előtt megtörténjen.

Figyelni kell rá, hogy könyvvizsgáló nem lehet a gazdasági társaság alapítója és részvényese, vezető tisztségviselő vagy felügyelő bizottsági tag, ezek közeli hozzátartozói és élettársa, munkavállaló a munkaviszony megszűnését követő három évig, az átalakulás könyvvizsgálója az átalakulást megelőző két évvel, az átalakulás után három évig.

A könyvvizsgáló megválasztására a Társaság legfőbb szerve jogosult, a megbízás legmagasabb időtartama öt év, illetve a legrövidebb ideje a megválasztó taggyűléstől az üzleti év számviteli törvény szerinti beszámolóját elfogadó taggyűlésig terjedő időszak.

Lehetőség van a könyvvizsgáló visszahívására is, azonben erre megfelelő indok szükséges. Természetesen a visszahívást kiváltó okok között nem lehet a jelentésben tett megállapítás, illetve a könyvvizsgálói záradék megadásának az elutasítása sem.

Ezek tehát a könyvvizsgálati kötelezettségre vonatkozó legfontosabb szabályok.  Az értékhatár megemelése következtében sok vállalkozás anyagi terhe csökkenhet. A kérdés már csak az, hogy az  adózással kapcsolatosan mikor számíthatnak a társaságok az adminisztrációs terhek enyhítésére. Egyenlőre nem, elég ha csak a belföldi tételes összesítő jelentésre gondolunk. Erről már szintén olvashatott blogunkban, Hamarosan itt a január havi tételes összesítő jelentés beküldési határideje címmel.

Szóljon hozzá a bejegyzéshez!

Nincs hozzászólás

Vissza az oldal tetejére