Kisvállalati adóról bővebben

Az elmúlt napokban a kisadózó vállalkozások tételes adójával kapcsolatos legfontosabb tudnivalókról számoltunk be.

Jelen írásunkkal azoknak a vállalkozásoknak szeretnénk segíteni, akik a kisvállalati adó választását fontolgatják. A törvényjavaslat a héten elfogadásra került. Nézzük a részleteket!

Kik lehetnek kisvállalati adózók?

Az adóalanyiság köre bővült az eredeti javaslathoz képest, az egyéni cég, közkereseti társaság, betéti társaság, korlátolt felelősségű társaság, szövetkezet, külföldi vállalkozó mellett többek között a zártkörűen működő részvénytársaság is választhatja ezt az új adózási formát.

A bejelentkezés feltételei

Természetesen a választásnak vannak korlátai. Az elfogadott törvény szerint azok élhetnek a kisvállalati adózás lehetőségével, akik legfeljebb 25 főt foglalkoztatnak, az árbevételük és a mérlegfőösszegük nem éri el az 500 millió forintot. A jogszabály rugalmas a létszámváltozást illetően, az adóalany ugyanis mindaddig jogosult a kisvállalati adó alkalmazására, ameddig a foglalkoztatottak száma nem haladja meg az 50 főt.
Figyelni kell azonban arra, hogy a létszám- és árbevételi határ megállapítása esetén a kapcsolt vállalkozások foglalkoztatottait és bevételét is számításba kell venni.
A bejelentés feltételei szigorodtak az eredeti javaslathoz képest, ugyanis az eddigi 10 millió forint helyett, már 1 millió forintos adótartozás fennállása esetén sem lehet a kisvállalati adót választani. További kritérium, hogy az adóévet megelőző két naptári évben az adózó adószámát az adóhatóság jogerősen nem törölte vagy függesztette fel.
A bejelentést az adóév december 20-áig lehet megtenni, amely következő év január 15-éig visszavonható.

Mikor szűnik meg az adóalanyiság?

Az adótartozásra nemcsak a bejelentkezéskor kell figyelni, ha az eléri ugyanis az 1 millió forintot, az adóalanyiság megszűnik. Ez következik be akkor is, ha az adóhatóság nyugtaadási kötelezettség elmulasztásáért, be nem jelentett alkalmazott foglalkoztatásáért, vagy igazolatlan eredetű áru forgalmazásáért jogerősen mulasztási bírságot, jövedéki bírságot állapít meg.

A kisvállalati adó alapja

Nagyon fontos kérdés, hogyan számítjuk az új adónem alapját. Ez tulajdonképpen a pénzforgalmi szemléletű eredménynek a személyi jellegű kifizetésekkel növelt összege. Pénzforgalmi szemléletű eredmény alatt a pénzeszközök változását kell érteni. A pénzforgalmi szemléletű eredményhez, – ahogy azt már a társasági adónál megszokhattuk- korrekciós tényezők kapcsolódnak.
A teljesség igénye nélkül a következő ügyletek csökkentik a pénzforgalmi szemléletű eredményt, amelyek a tárgyévben befolyt pénzeszközökhöz kapcsolódnak: hitel vagy kölcsön felvétele, az adózó által nyújtott hitel vagy kölcsön törlesztése, kötvény kibocsátása, elszámolásra adott előleg visszafizetése, osztalék és osztalékelőleg megszerzése, tőkebevonás.
Növelni fogják a pénzforgalmi szemléletű eredményt a tárgyévben teljesített pénzeszköz kifizetések, amelyek a következők lehetnek: hitel vagy kölcsön nyújtása, hitel vagy kölcsön felvételekor a pénzforgalmi szemléletű eredményt csökkentő tételként elszámolt arányos része, elszámolásra kiadott előleg kifizetése, tőkekivonás, osztalék és osztalékelőleg fizetése.
Ha mindezekkel korrigáltuk a pénzforgalmi szemléletű eredményt, még nem tekinthetjük azt véglegesnek, meg kell néznünk volt – e olyan tranzakciónk, amit a törvény egyáltalán nem ismer el, mint a vállalkozás érdekében felmerült esemény és azt vállalkozásból kivont vagyonnak tekinti.
Ilyen például a végleges pénzeszközátadás, az 50 ezer forintot meghaladó értékű szolgáltatás igénybevétele, eszköz beszerzése, amennyiben a körülmények alapján az látszik, hogy az ellentétes volt az ésszerű gazdálkodás követelményeivel. Többek között növeli még a behajthatatlannak nem minősülő követelés elengedése, a térítés nélküli eszközátadás, az ellenőrzött külföldi társasággal szemben teljesített kifizetés.
Jó hír, hogy az elfogadott törvénybe bekerült a veszteségelhatárolás lehetősége, ami azt jelenti, hogy az adózó az elhatárolt veszteség összegét 10 év alatt egyenlő részletekben felhasználhatja.

Fizetendő adó és előleg

Ha sikeresen levezettük az adóalapot, a fizetendő adó megállapítása van hátra, amit 16 % -os kulccsal tudunk megtenni.
Lényeges kérdés, hogy a befizetett kisvállalati adóval milyen adók alól mentesülünk majd. Ez tulajdonképpen kiváltja a társasági adót, a szociális hozzájárulási adót és a szakképzési hozzájárulást.
Fontos tudni, hogy az adót adóévenként kell megállapítani és bevallani az adóévet követő év május 31-ig. Hasonlóképpen a társasági adóalanyhoz, előlegfizetési kötelezettség is felmerül.
Amennyiben a fizetendő adó az adóévet megelőző évben az 1 millió forintot elérte, akkor ennek havi szinten eleget kell tenni. Ha ezen összeg alatt marad, akkor viszont elég csak negyedévente fizetni. A kezdés évében a bevételt kell figyelni, ha 100 millió forintot elérjük, havi előlegfizetők leszünk. Vigyázat, a fizetési határidő nem 20., hanem 12. lesz!

Reméljük, hogy összefoglalásunkkal sok hasznos információt nyújtottunk és segítettünk a választással kapcsolatos döntésük meghozatalában, amely nem lesz könnyű.

Szóljon hozzá a bejegyzéshez!

Nincs hozzászólás

Vissza az oldal tetejére