Figyeljünk a betegbiztosításokra!

Az idei évtől jelentősen átalakultak az üzleti biztosítások SZJA-törvény szerinti adókötelezettségét érintő rendelkezései. A módosítás miatt a munkáltatóknak érdemes áttekinteni a kapcsolódó jogszabályt az egyes biztosítási szerződések megkötése előtt, hogy ne érje őket meglepetésként egy esetlegesen felmerülő adóteher az adott biztosítással összefüggésben.
Jelen bejegyzésünkben a betegségbiztosítással kapcsolatos főbb szabályokra és buktatókra kívánjuk felhívni a figyelmet, amely ismeretek hiánya akár jelentős adóhiányt is eredményezhet. Ha fellapozzuk a törvény ide vonatkozó rendelkezéseit, új fogalmakat fedezhetünk fel. Többek között megfogalmazásra került a kockázati biztosítás fogalma.

Az SZJA törvény szerint kockázati biztosításnak minősül az olyan személybiztosítás (élet-, baleset- és betegségbiztosítás), amelynek sem lejárati szolgáltatása, sem visszavásárlási értéke nincs. Ez azt jelenti, hogy a biztosítási esemény bekövetkezése nélkül az adott biztosítás pénzkivonásra nem ad lehetőséget, illetve a szerződés tartamának végén lejárati szolgáltatást sem nyújt.
A kockázati biztosítás egyik fajtája a betegségbiztosítás. Ez gyakorlatilag egy olyan személybiztosítás, amely alapján a biztosító a szerződésben meghatározott szolgáltatások teljesítésére vállal kötelezettséget a biztosított megbetegedése esetén. A biztosító szolgáltatási kötelezettsége kiterjedhet a biztosítási eseménnyel kapcsolatos egészségügyi szolgáltatások miatt felmerülő költségek megtérítésére is. Ezzel azonban vigyáznunk kell, nem mindegy milyen biztosítási konstrukcióba vágunk bele. Az olyan betegségbiztosítás, ahol a biztosító minimális kockázatot vállal és a betegségbiztosítással tulajdonképpen csak a nagy értékű egészségügyi szűrővizsgálatok finanszírozását kívánják leplezni, nem minősülhetnek adómentes díjú betegségbiztosításnak.

A jelenleg hatályos szabályozás ugyanis adómentesként kezeli a betegségbiztosításokat az egy hónapra jutó minimálbér 30 %-áig. Az e fölötti rész adóköteles, mint egyes meghatározott juttatás, és az adót a cégeknek kell megfizetni. Az adó mértéke a díj 51,17 %-a, hiszen nemcsak személyi jövedelemadót, hanem egészségügyi hozzájárulást is kell fizetni.
Abban az esetben azonban, ha az adóhatóság azt vélelmezi, hogy a fenti konstrukcióval csak a jogszerűtlen adóelőny elérése a cél, és a betegbiztosítási szerződés valójában színlelt biztosítási jogviszony létrehozására irányult, nem lehet a biztosítási díj adómentes. Ezzel nemcsak a munkáltató járhat rosszul, hanem akár a munkavállaló is megütheti a bokáját. A díj adókötelezettségét ugyanis a kifizető és a magánszemély között fennálló jogviszony és a szerzés körülményei alapján kell megállapítani. Munkaviszony esetén tehát a díj munkaviszonyból származó jövedelemnek minősülhet, illetve ha az SZJA törvény 70.§(1a) bekezdése vonatkozik rá, akkor egyes meghatározott juttatásként válhat adókötelessé.
A fentiek alapján leszögezhetjük, hogy például a menedzserszűrés nem adómentes. Annak eldöntése pedig, hogy mely biztosítási jogviszony minősül betegbiztosításnak, gondos mérlegelést igényel.
Legfőbb ismérve, hogy valódi kockázatot tartalmaz, váratlanul bekövetkező betegségekre, egészségkárosodásra nyújt biztosítási védelmet, melynek keretében fedezetet nyújt a nem várt esemény miatti kiadásokra.

Természetesen jogszerű magatartást feltételezve az egészségügyi szűrővizsgálat a betegségbiztosítás szerves részét képezi, hiszen az egészségügyi állapot felmérése a biztosító kockázatvállalásának nélkülözhetetlen eleme. Ennek alapján méri fel a jövőbeni kockázatokat, és ennek megfelelően kalkulálja a díjait. Sőt, az egészségügyi protokollok szerinti gyakorisággal elvégzett szűrésnek is kiemelt szerepe van. Abból azonban, ha a kifizető a szűrővizsgálatok árát biztosítási díjnak álcázva fizeti meg, gond lehet, nem érdemes vele kockáztatni.

Szóljon hozzá a bejegyzéshez!

Nincs hozzászólás

Vissza az oldal tetejére