Elfogadták a reklámadóról szóló törvényt

Könyvelés, Bérszámfejtés, HR AdminisztrációKihirdetésre került az Országgyűlés által 2014. június 11.-én kivételes eljárásban elfogadott reklámadóról szóló 2014. évi XXII. törvény. Az alábbiakban a jogszabályhoz kapcsolódó legfontosabb tudnivalókat kívánjuk bemutatni.

Az új adónem bevezetése illeszkedik abba a folyamatba, amely során az adórendszer súlypontja a jövedelemadók helyett a forgalmi-fogyasztási adókra tevődik át. Mindez azt jelenti, hogy az elfogadott törvény alapján adóköteles tevékenységnek minősül a reklám közzététele, történjen az médiaszolgáltatásban, szabadtéri reklámhordozón, járművön, ingatlanon, túlnyomórészt magyar nyelvű sajtótermékben vagy interneten.

Az adó alanyává többek között a Magyarországon letelepedettnek minősülő médiatartalom-szolgáltató, illetve az olyan médiaszolgáltató válik, amely napi műsoridejének legalább felében magyar nyelvű médiatartalmat tesz Magyarországon elérhetővé. Az előzőkön túl adóalany a sajtótermék kiadója, az interneten közzétett reklám közzétevője, valamint a szabadtéri reklámhordozót reklám céljára hasznosító személy vagy szervezet.

Az adó alapját az adóévi nettó árbevétel képezi, mindamellett, hogy a saját célú reklám közzététele is adózás alá esik az elfogadott törvény alapján. Ez utóbbi esetben az adó alapjának megállapításához a reklám közzétételével kapcsolatban felmerült közvetlen költségből kell kiindulni.

Az adókulcsok az adóalap határaihoz kötődően sávosan progresszívan alakulnak:

  • az adóalap 0,5 milliárd forintot meg nem haladó része után 0 százalék,
  • az adóalap 0,5 milliárd forintot meghaladó, de 5 milliárd forintot meg nem haladó része után 1 százalék,
  • az adóalap 5 milliárd forintot meghaladó, de 10 milliárd forintot meg nem haladó része után 10 százalék,
  • az adóalap 10 milliárd forintot meghaladó, de 15 milliárd forintot meg nem haladó része után 20 százalék,
  • az adóalap 15 milliárd forintot meghaladó, de 20 milliárd forintot meg nem haladó része után 30 százalék,
  • az adóalap 20 milliárd forintot meghaladó része után 40 százalék.

A kapcsolt vállalkozások adó- és adóelőlegfizetési kötelezettségének megállapítására a jogszabály egy külön rendelkezést fogalmaz meg. Ennek alapján a kapcsolt vállalkozásoknak minősülő adóalanyok esetén az adóalapot össze kell adni, majd a közös adóalap után kell az adót kiszámítani. A keletkezett adót olyan arányban kell felosztani az adóalanyok között, amilyen arányt a saját adóalapjuk képvisel az összes adóalapon belül.

Főszabály szerint az adókötelezettséget az adóévet követő ötödik hónap utolsó napjáig kell megállapítani és bevallani, majd ugyanezen időpontig az adót meg is kell fizetni. Az adó megfizetése mellett az adóalanynak adóelőleg és előleg-kiegészítési kötelezettsége is keletkezik. Az adóelőleget két egyenlő részletben, az adóév hetedik hónapjának 20. napjáig és tizedik hónapjának 20. napjáig kell megfizetni, míg az előleg-kiegészítés bevallási és befizetési határideje az adóév utolsó hónapjának 20. napja.

A  2014. évi adó összegét a törvény hatályba lépésétől számított időszak arányos része után kell megállapítani és bevallani. Mindezek mellett a kapcsolódó adóelőleget két egyenlő részletben, 2014. augusztus 20-áig és 2014. november 20-ig köteles az adóalany megfizetni.

Az idei évben az adóterhet illetően könnyítést jelent az a rendelkezés, amely lehetővé teszi, hogy az adóalany a 2014. évben kezdődő adóév adóalapját – legfeljebb annak erejéig – a társasági adóról és az osztalékadóról szóló törvény vagy a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerinti elhatárolt veszteség 50%-ával csökkentse.

Szóljon hozzá a bejegyzéshez!

Nincs hozzászólás

Vissza az oldal tetejére