Elfogadott adóváltozások 2015-től I. rész

iStock_000013694488Small2014. november 18-án elfogadta a parlament az egyes adótörvények és azokkal összefüggő más törvények, valamint a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvény módosításáról szóló T/1705 törvényjavaslatot. Jelen bejegyzésünkben az elfogadott törvény legfontosabb részleteit foglaljuk össze.

 

Személyi jövedelemadó

Alacsonyabb közteheremelés a cafeteriánál

Az eredeti módosító javaslat jelentősen emelte volna a béren kívüli juttatások közterheit, miután a jelenlegi 14 százalékos egészségügyi hozzájárulás helyett jövőre 27 százalékos egészségügyi hozzájárulást kellett volna fizetnie a munkáltatónak.

A fentiekkel ellentétben az elfogadott törvény sávosan növeli az adóterhet. Mindez azt jelenti, hogy a Széchenyi Pihenő Kártya bármely alszámlájára történő juttatásokat éves szinten 450 ezer forintig, illetve az egyéb béren kívüli juttatásokat 200 ezer forintig az eddigi 35,7 százalékos adó terheli majd. Amennyiben viszont a juttatások ezeket a keretösszegeket meghaladják, azok egyes meghatározott juttatásként már magasabb összegű egészségügyi hozzájárulással adóznak, azaz a közteher 51,17 százalék lesz. A fentiek mellett figyelemmel kell lenni természetesen az egyes béren kívüli juttatási elemek egyéni havi illetve éves korlátaira is. Ez utóbbi keretösszeg a tavalyi évhez képest 50 ezer forinttal csökkent, évi 450 ezer forint lesz.

Első házasok kedvezménye

Elfogadásra került az első házasok új adóalap-csökkentő kedvezménye, mely 2015-től érvényesíthető, és jogosultsági hónaponként együttesen havi 5 ezer forint adócsökkenést eredményez. A kedvezmény összege a családi kedvezményhez hasonlóan a házastársak döntése alapján megosztható. Az adóalap-csökkentő kedvezmény a házasságkötés hónapját követő hónaptól vehető figyelembe 24 hónapon keresztül, de legfeljebb addig a hónapig, amelyet követően a magánszemély családi kedvezményre válik jogosulttá. Igénybevételének a feltétele, hogy legalább az egyik házastárs első házasságát kösse.

Családi kedvezmény

A családi adókedvezmény megnövelését és a családi kedvezményre jogosultak körének a kibővítését is megszavazta a parlament. Ez azt jelenti, hogy a kétgyermekes családoknál a jelenlegi gyermekenként havi 10 ezer forintos családi adókedvezmény 2,5 ezer forinttal növekedne 2016-ban, majd évente ugyanezzel a növekedéssel 2019-ben elérné gyermekenként a havi 20 ezer forintos szintet. A jogosultak köre viszont már 2015-től kibővül azzal a nevelőszülővel, aki családi pótlékra egyébként nem jogosult, de közös háztartásban él családi pótlékra jogosult házastársával.

A 2015. december 31-ét követően megtett nyilatkozatokat érinti az az elfogadott módosítás is, mely szerint családi kedvezmény csak az eltartottak, kedvezményezett eltartottak adóazonosító jelének közlése esetén érvényesíthető.

Egyéb módosítások

A javaslat által előterjesztett fogalmi elemek pontosítását illetve kiegészítését is megszavazta a parlament így változást találhatunk 2015-től a munkáltató, a kiküldetési rendelvény, a nyugdíjbiztosítás, a kiegészítő biztosítás, az agrár csoportmentességi és a mezőgazdasági csekély összegű (de minimis) támogatás fogalmában.

Az elfogadott módosító alapján a jövő évtől az szja törvény további kiegészítése meghatározza az adókötelezettség keletkezésének az időpontját abban az esetben, ha a magánszemély kockázati biztosítása alapján olyan jövedelemhez jut, amelyet nem biztosítási esemény vált ki. 2015-től ilyen esetekben az adókötelezettség keletkezésének időpontjának azt a napot kell tekinteni, amikor a biztosító teljesítésére a magánszemély jogosultsága megnyílik.

Társasági adó

Elhatárolt veszteségek felhasználása

Az elfogadott törvény szigorítja az elhatárolt veszteség felhasználására vonatkozó szabályozást, így a 2015-ben kezdődő és az azt követő adóévekben keletkező veszteségek felhasználására kizárólag a keletkezés évét követő öt adóévben lesz mód. A 2014-ben kezdődő adóév utolsó napjáig keletkezett veszteségekre ez a szabály nem vonatkozik, ezek a veszteség keletkezésének időpontjában érvényes feltételek mellett legkésőbb a 2025-ös adóév végéig érvényesíthetőek.

A jogutódlással átvett elhatárolt veszteségek felhasználása is korlátozásra kerül jövő évtől. Ezentúl az átvett veszteségnek adóévenként legfeljebb csak azon hányada kerülhet felhasználásra, amelyet a továbbfolytatott tevékenységre vonatkozó adóévi árbevétel, bevétel a jogelőd ugyanezen tevékenységéből származó, átalakulást megelőző három adóév átlagos árbevételében, bevételében képvisel. Az előzőekhez hasonlóan többségi befolyásszerzés esetén is figyelemmel kell lenni az elhatárolt veszteség felhasználására.

Jövedelem-(nyereség-) minimum meghatározása

2015-től növekedhet a jövedelem-(nyereség-) minimum alapján meghatározott társasági adó összege ugyanis az elfogadott törvénymódosító alapján az eladott áruk beszerzési értékével és az eladott közvetített szolgáltatások értékével már nem lehet csökkenteni a bevételt a jövedelem-(nyereség-) minimum meghatározásakor.

Felsőoktatási támogatási megállapodás

Már a törvény kihirdetését követően bevezetésre kerül a felsőoktatási támogatási megállapodás intézménye és az ehhez kapcsolódó társasági adóalap kedvezmény. Ennek feltétele, hogy az adózó a támogatási szerződésben meghatározott feltételekkel legalább öt évig támogassa a felsőoktatási intézményt. Az adóalap kedvezmény legfeljebb a nyújtott támogatás 50%-áig terjedhet. További korlátozás, hogy összege a Magyar Kármentő Alapnak, a Nemzeti Kulturális Alapnak és közhasznú szervezetnek juttatott összeggel együttesen sem haladhatja meg az adózási előtti eredmény összegét.

Kedvező a társaságok számára, hogy akár már a 2014-es adóévre vonatkozó bevallásukban élhetnek ezzel az adózás előtti eredményt csökkentő lehetőséggel, ha a 2014. adóévben felsőoktatási támogatási megállapodás keretében felsőoktatási intézményt támogatnak.

Rendelkezés az adóról

Új intézmény kerül bevezetésre a társasági adó rendszerében. Ez azt jelenti, hogy az adózók rendelkező nyilatkozat útján rendelkezhetnek az egyes havi, illetve negyedéves társasági adóelőleg-kötelezettségük 50 százalékának kedvezményezett célra történő felajánlásról. Ha az adóelőlegének kedvezményezett célra történő felajánlásáról nem rendelkezik, akkor az adóelőleg-kiegészítésről szóló bevallásában vagy az éves adóbevallásában teheti meg a fizetendő adó 80 százalékáig.

Kedvezményezett célnak minősül a filmalkotás támogatása, az előadó-művészeti szervezet támogatása, a látvány-csapatsport támogatása. Az adózó a rendelkező nyilatkozatban kedvezményezett célra felajánlott és az adóhatóság által átutalt összegre tekintettel az adóelőlegből és adóelőleg-kiegészítésből juttatott felajánlás összegének, de legfeljebb a fizetendő adó 80 százalékának 7,5 százalékáig, valamint a fizetendő adóból juttatott összegre tekintettel a fizetendő adó 80 százalékának 2,5 százalékáig jóváírásra jogosult. A nyilatkozat az adóelőleg bevallást, fizetést, a feltöltést, az adóbevallást és fizetést nem érinti, azt teljesíteni kell.

Egyéb módosítások

2015-től kibővül a kapcsolt vállalkozás fogalma, amely alapján az adózó és más személy között a kapcsolt vállalkozási viszony abban az esetben is fennáll, ha köztük az azonos ügyvezetőségre tekintettel az üzleti és pénzügyi politikára vonatkozó döntő befolyás megvalósul. Nem került viszont elfogadásra a törvénymódosító javaslat azon része, amely a jövőben a saját tevékenységi körben végzett K+F tevékenység után alkalmazható társasági adózási kedvezményt a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalának előzetes minősítési eljárásához kötötte volna.

Az egyszerűsített vállalkozói adóról szóló törvény módosítása

2015. január 1-jét követően azoknak a társaságoknak, amelyek a számviteli törvény vagy a kisvállalati adó hatálya alól kilépve az egyszerűsített vállalkozói adóról szóló törvény szerinti nyilvántartás vezetése mellett döntenek, osztalék utáni adót kiváltó adót kell fizetniük.

A kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról szóló törvény módosítása

Az elfogadott javaslat szerint a kisadózó vállalkozás adóalanyisága az eddigi negyedév utolsó napján fennálló 100 ezer forintot meghaladó tartozása helyett a naptári év utolsó napján fennálló tartozás esetén fog megszűnni.

Jövőre a munkaviszonytól való elhatárolás esetköre kibővül azzal az esetkörrel, ha a kisadózó azért nem főállású kisadózó, mert máshol munkavállaló vagy társas vállalkozó. Feltétele azonban az, hogy a kisadózó vállalkozás bevételének több mint a fele ne ettől a vállalkozástól származzon.

A forgalmazó és a befektetési alap különadója

Bevezetésre kerül ugyan egy új különadó jövő év elejétől, de a törvénymódosító tervezettel ellentétben ez nem a kollektív befektetési formákat terheli, hanem a külföldi befektetési értékpapírok forgalmazóját valamint a befektetési jegyek alapkezelőit. Az adókötelezettség a forgalmazó által Magyarországon forgalmazott és ügyfelei részére vezetett értékpapír számlákon általa nyilvántartott külföldi kollektív befektetési értékpapírok valamint a befektetési alapkezelő által kezelt és Magyarországon bejegyzett befektetési alap befektetési jegyei után keletkezik. Az éves adót az adóalap 0,05%-ban határozták meg. Ez forgalmazók esetében a vásárolt értékpapírok napi, míg befektetési alapkezelőknél a befektetési jegyeinek a negyedév naptári napjain nyilvántartott nettó eszközértékén számított, negyedévben összesített érték és a negyedév naptári napjai hányadosaként számított értéke, ide nem értve a kollektív befektetési forma tulajdonában lévő, ezen számlákon nyilvántartott értékpapírok forintban kifejezett fentiek szerint számított értékét. Az adó alanya a különadót negyedévente a negyedévet követő hónap 20. napjáig köteles megállapítani, bevallani és megfizetni az éves adómérték egy negyedét figyelembe véve.

Szóljon hozzá a bejegyzéshez!

Nincs hozzászólás

Vissza az oldal tetejére