Elfogadott adóváltozások 2015-től II. rész

iStock_000016890252XSmallKorábbi bejegyzésünkből megtudhatták, hogy a parlament által elfogadott adótörvény módosítások hogyan érintik a következő évtől a személyi jövedelemadó, a társasági adó és az egyéb jövedelemadózást érintő jogszabályokat. Ezúttal szeretnénk bemutatni azokat a változásokat, amelyek az általános forgalmi adóra, az illetékre és a helyi adókra vonatkoznak.

Általános forgalmi adó

Időszakos elszámolású ügyletek

Az elfogadott törvénymódosítás megváltoztatja az időszakos elszámolású ügyletek teljesítési időpontjára vonatkozó szabályokat. Jelenleg azoknál a termékértékesítéseknél, szolgáltatásnyújtásoknál, ahol a felek részletfizetésben vagy határozott idejű elszámolásban állapodtak meg, a teljesítés időpontjának a fizetési határidőt kell tekinteni. A módosítást követően fő szabály szerint az ilyen ügyleteknél teljesítésként az elszámolással vagy a fizetéssel érintett időszak utolsó napját kell majd tekinteni.

Kivételt azok az ügyletek képeznek, amelyeknél a fizetés esedékessége és a számla vagy a nyugta kibocsátása megelőzi az elszámolással vagy fizetéssel érintett időszak utolsó napját. Ez utóbbi esetekben a teljesítés időpontja a számla, vagy a nyugta kibocsátásának időpontja lesz.

A másik kivételt jelentő helyzet az, amikor az ellenérték megtérítésének esedékessége az elszámolással vagy a fizetéssel érintett időszak utolsó napját követő időpontra esik. Ekkor ugyanis – a jelenleg is hatályos szabályozáshoz hasonlóan – a teljesítés időpontja az ellenérték megtérítésének esedékessége, de legfeljebb az elszámolási időszak utolsó napját követő harmincadik napja lesz.

Az új szabályok fokozatosan lépnek hatályba, amely azt jelenti, hogy első körben a könyvviteli, könyvvizsgálati és adótanácsadási szolgáltatások esetében kell alkalmazni 2015. július 1-jétől, majd minden egyéb ügylet tekintetében 2016. január 1-jétől.

Lakóingatlan adómentes értékesítése

A jelenleg érvényben lévő szabályozás alapján az adóalanyok azon ingatlanok esetében, amelyek mentesek az adó alól, adókötelezettséget választhatnak. Amennyiben az adóalany élt az adókötelessé tétellel, ettől a választása évét követő ötödik naptári év végéig nem térhet el. Függetlenül attól, hogy a választás külön-külön is gyakorolható lakóingatlanok és lakóingatlannak nem minősülő ingatlanok tekintetében, előfordulhatott, hogy az adóalanyok mindkét esetben adókötelessé tételt választottak.

Annak érdekében, hogy ez ne nehezítse a lakóingatlanok értékesítését, az adóalanyoknak lehetőségük van arra, hogy nyilatkozzanak 2015. február 28-ig ez utóbbi értékesítés adó alóli mentességéről. A nyilatkozat megtételével a lakóingatlanokra vonatkozó adómentesség 2015. január 1-jétől kezdődően alkalmazható.

Előleg

Az elfogadott módosító törvény szerint jövőre előlegnek minősül az olyan ellenértékbe beszámítható vagyoni előny juttatása, amely csereügyletek esetében történik. Mindez azt jelenti, hogy ezentúl nem csak a pénz vagy a készpénz-helyettesítő eszköz kézhezvételét, jóváírását kell előlegnek tekinteni, hanem azt is, ha a teljesítést megelőzően a másik fél csereügyletként terméket értékesít, vagy szolgáltatást nyújt. A fizetendő adót ekkor a vagyoni előny megszerzésekor kell megállapítani. A barter ügyletek során tehát tekintettel kell lenni arra, hogy melyik fél teljesít elsőként, és ezt a teljesítést a másik félnek előlegként kell számláznia, illetve az előleg áfáját fizetendő adóként kell bevallania.

Motorbenzint terhelő előzetesen felszámított adó

Az elfogadott módosításnak köszönhetően enyhül a motorbenzin beszerzéséhez kapcsolódó előzetesen felszámított áfa levonási tilalma. Ennek értelmében levonhatóvá válik a motorbenzinre jutó előzetesen felszámított adó, ha a motorbenzin úgy kerül felhasználásra, hasznosításra, hogy az közvetlen anyagjellegű ráfordításként beépül más termékértékesítés adóalapjába.

Belföldi fordított adózás kiterjesztése

2015. január 1-jétől a termékértékesítéshez és szolgáltatásnyújtáshoz kapcsolódó munkaerő kölcsönzése, kirendelése, személyzet rendelkezésre bocsátása, illetve iskolaszövetkezet szolgáltatásának igénybevétele fordított adózás alá esik, még abban az esetben is, ha az nem kötött építési hatósági engedélyhez vagy építési hatósági tudomásulvételi eljáráshoz.

Az áfa csalások megakadályozása érdekében a vas- és acélipari termékek értékesítésére a következő évtől szintén fordított adózás kerül bevezetésre. A rendelkezés megfelelő alkalmazása érdekében az elfogadott törvényjavaslat pontosítja ez utóbbi termékkört.

Kezelő személyzet nélküli automata berendezés

Jelenleg a kezelőszemélyzet nélküli automata berendezés útján történő értékesítés esetén az adóalany mentesül a nyugtakibocsátás alól. Mindezek mellett a törvény ezidáig nem tartalmazott arról rendelkezést, ha a vevő az ellenértéket készpénzzel, készpénz-helyettesítő fizetési eszközzel vagy pénzhelyettesítő eszközzel azonnal rendezte, és erről számlát kért.

Az elfogadott módosítás ezt a helyzetet oldja meg azzal, hogy kezelőszemélyzet nélküli automata berendezés útján végzett adóalanyoknak történő termékértékesítés, szolgáltatásnyújtás esetén, amennyiben az ellenérték megfizetése készpénzzel, vagy készpénz-helyettesítő fizetési eszközzel történik, az ügylethez kapcsolódó számlát a teljesítéstől számított 15 napon belül kell kiállítani.

Kedvezményes adókulcs

Az élő- és félsertés értékesítésére vonatkozó áfa kulcs csökkentéséhez hasonlóan a szarvasmarha, juh és kecske (élő- és vágott állatok) értékesítése szintén 5 százalékos kedvezményes adókulcs alá tartozik 2015. január 1-jétől.

Belföldi tételes összesítő jelentés, bevallási kötelezettség

A belföldi tételes összesítő jelentés értékhatára jövőre lecsökken 1 millió forintra, azaz az 1 millió forintot elérő vagy azt meghaladó áfa összeget tartalmazó számlákról tételesen jelenteni kell. Ennek következtében változik a számla kötelező adattartalmára vonatkozó áfa szabályozás is, tehát a belföldi partner adószámának első nyolc számjegyét már 1 millió forintot elérő áthárított áfa esetén is fel kell tüntetni.

Azoknak az adóalanyoknak, amelyeknek egyszerűsítést jelent az, ha összesítő jelentésre vonatkozó kötelezettségüknek az előzőekben rögzített értékhatár figyelembe vétele nélkül tesznek eleget, lehetőségük van arra, hogy minden számlát függetlenül annak értékhatárától jelentsenek.

Az elfogadott módosító törvény szerint a jogelőd nélkül alapított adózónak az általános forgalmi adó bevallási gyakorisága negyedéves helyett havi gyakoriságra változik a megalakulástól számított adóévet követő év utolsó napjáig.

A törvénymódosítás értelmében negyedévente kell adóbevallást benyújtania az adóalanynak akkor, ha a tárgyévet megelőző második évben az elszámolandó adójának éves szinten összesített – vagy annak időarányos éves szintre átszámított – összege előjelétől függetlenül eléri a 250 ezer forintot és az általános forgalmi adóról szóló törvény szerinti termékértékesítése, szolgáltatásnyújtása ellenértékének adó nélküli éves szinten összesített összege meghaladja az 50 millió forintot.

Illetékek

Lakástulajdon és a hozzá kapcsolódó jogok visszterhes vagyonátruházási illetéke

A jelenlegi szabályok szerint ingatlan vásárlás esetén az illeték alapja a vásárolt és a vásárlást megelőzően vagy azt követően eladott lakástulajdon forgalmi értékének különbözete. Abban az esetben, ha a lakás megszerzése előtt nem történik meg a másik lakás értékesítse, az illetéket a megszerzett lakás forgalmi értéke után kell megfizetni. Az adóhatóság kiszabja a fizetendő illetéket, majd amikor a lakás eladásra kerül, – a lakástulajdon eladásáról szóló igazolás benyújtását követően – a megfizetett illetéket visszatéríti. A törvénymódosítás ezzel szemben lehetőséget biztosít arra, hogy a lakásszerző nyilatkozata mellett az illeték kiszabására csak a másik lakástulajdon értékesítésekor, de legkésőbb a lakásvásárlást követő egy éven belül kerüljön sor. Amennyiben a magánszemély a másik lakás eladásának a tényét egy éven belül nem igazolja, az adóhatóság az illetéket a vásárolt lakás forgalmi értéke után szabja ki, illetve késedelmi pótlékot is megállapít a jegybanki alapkamat kétszeresével számítva.

Ingatlanvagyonnal rendelkező társaság

Módosul a belföldi ingatlanvagyonnal rendelkező társaság fogalma. A jelenlegi szabályozás alapján egy gazdálkodó szervezet akkor tekinthető belföldi ingatlanvagyonnal rendelkező társaságnak, ha a mérlegében kimutatott eszközök (pénzeszközök és pénzkövetelések nélkül) értékén belül a belföldön fekvő ingatlan értéke több mint 75 százalékot képvisel. Mivel ez az arányszám kölcsönökkel, aktív időbeli elhatárolásokkal változtatható, a visszaélések elkerülése érdekében az eszközök értékébe ezentúl ez utóbbi két tétel sem vehető figyelembe.

Közigazgatási hatósági eljárás illetéke

Az illeték megfizetése – bélyeglerovás mellett – a jövőben történhet az ügyfél választása alapján banki átutalással is.

Bírósági eljárási illetéke

Amennyiben a bírósági eljárási illeték az 500 ezer forintot meghaladja, és a polgári perrendtartásról szóló törvény nem határoz meg 31 napnál rövidebb időt, szintén fizethető az illeték átutalással. Ehhez az eljárás kezdeményezőjének e-bevallásban meg kell adnia a szükséges azonosító adatokat, hogy az adóhatóságtól megkapja azt az adóhatósági ügyszámot, amelyre az átutalás közleményében hivatkoznia kell.

Helyi adók

Települési adók bevezetése

Az elfogadott törvényjavaslat felhatalmazást ad a települési önkormányzatoknak, hogy az illetékességi területükön a helyi adók mellett települési adók bevezetéséről is döntsenek. A települési adó gyakorlatilag bármilyen adótárgyra kivethető, amelyet nem terhel törvényben meghatározott közteher. Az adó alanya nem lehet szervezet, vagy –ilyen minőségében – vállalkozó.

Helyi iparűzési adó alapja

A jövőben a kapcsolt vállalkozások adóalapjának meghatározásakor tekintettel kell lenni arra is, ha a kapcsolt vállalkozási viszony nem áll fenn egész évben. Ez utóbbi esetben ugyanis csak a napi időarányosítással számított, nettó árbevételt és az azt csökkentő ráfordításokat, költségeket kell figyelembe venni az adóalap meghatározása során.

Szóljon hozzá a bejegyzéshez!

Nincs hozzászólás

Vissza az oldal tetejére