Elfogadott adóváltozások 2014 – II. rész

Könyvelés, Bérszámfejtés, HR AdminisztrációElőző bejegyzésünkből megtudhatták, hogyan alakulnak jövőre a személyi jövedelemadó és a társasági adó szabályai. Ezúttal szeretnénk bemutatni azokat a változásokat, amelyek az illetékre, az általános forgalmi adóra és a helyi adókra vonatkoznak. Az ezzel kapcsolatos törvényeket az Országgyűlés elfogadta.

ÁLTALÁNOS FORGALMI ADÓ

Időszakos elszámolású ügyletek

Az elfogadott módosító törvény változást hoz az időszakos elszámolású ügyletekre vonatkozóan. Míg jelenleg azoknál a termékértékesítéseknél, szolgáltatásnyújtásoknál, ahol a felek részletfizetésben vagy határozott idejű elszámolásban állapodtak meg, a teljesítés időpontjának a fizetési határidőt kell tekinteni, addig az új szabályozás szerint a teljesítés időpontja az elszámolással érintett időszak utolsó napja lesz. Kivételt a Ptk. szerinti közszolgáltatási szerződés alá tartozó ügyletek képeznek majd. Ezeket a rendelkezéseket azoknál az időszakos elszámolású ügyleteknél kell először alkalmazni, amelyeknél az érintett elszámolási időszak és az ahhoz kapcsolódó fizetés esedékessége 2014. június 30.-át követő időpont.

Nyugta

A 2014. január 1-jétől hatályos szabályozás több módosítást vezet be a nyugtákkal kapcsolatban. Többek között rögzíti, hogy a jövőben lehetőség van a nyugta elektronikus kibocsátására. Mindezek mellett azokban az esetekben, amikor a nyugta az abban megjelölt szolgáltatás igénybevételére is feljogosít, nem szükséges feltüntetni a kibocsátás keltét, elegendő, ha azon az az időpont vagy időszak szerepel, amikor a szolgáltatás igénybe vehető.

Harmadik országba irányuló export

Gyakorlati nehézségre nyújt megoldást a 2014. január 1-jén hatályba lépő rendelkezés a termékexport tekintetében. Eddig ugyanis az adómentesség feltétele az volt, hogy az értékesített termék 90 napon belül elhagyja az Európai Uniót. Számos esetben a 90 napos határidő túllépése miatt az értékesítés nem minősült adómentesnek. A jogszabály módosításának köszönhetően az ilyen értékesítések megfizetett, bevallott adójával az adózó a fizetendő adóját csökkentheti, ha a termék a teljesítést követő 360 napon belül mégis elhagyta a Közösség területét. További követelmény, hogy az ügyletről kibocsátott számlát az adózó helyesbítse.

Vagyoni értékű jog megfigyelési időszaka

Az elfogadott módosító törvény szerint a tárgyi eszközök 60, illetve 240 hónapos figyelési időszakra vonatkozó szabályait a vagyoni értékű jogokra is alkalmazni kell. Ez azt jelenti, hogy az elszámolt előzetesen felszámított adót illetően utólagos korrekciós kötelezettség azoknál a vagyoni értékű jogoknál is felmerül, amelyek legalább egy évet meghaladó időtartamban szolgálják a vállalkozás tevékenységét.

Mindezt a 2014. január 1-ét követően beszerzett vagyoni értékű jogokra kell alkalmazni, az ezt megelőzően megszerzett jogok tekintetében pedig az adózó döntése, hogy ezt a kiigazítást visszamenőleg elvégzi –e.

Fordított adózás

Az elfogadott módosításnak köszönhetően fordított adózás alá esik az olyan ingatlanhoz kapcsolódó építési-szerelési és bontási tevékenység is, amely az egyéb feltételek teljesítése esetén építési hatósági tudomásulvételi eljáráshoz kötött.

Mindezek mellett a hatályba lépő jogszabály meghosszabbítja a gabonafélék és az olajos magvak fordított adózását 2018. december 31-ig.

Adóalap utólagos csökkentése

A módosított törvény újrafogalmazza az adóalap utólagos csökkentésének feltételeit, hogy az összhangban legyen az Európai Bíróság ítéleteivel.

Ennek megfelelően utólagosan csökkenthető az adóalap, ha:

  • a szerződés módosítása vagy megszűnése okán előleg vagy ellenérték visszatérítés történik, vagy az ellenérték megtérítése ezen okok miatt nem történik meg;
  • időszakos elszámolású ügyleteknél az időszakhoz kapcsolódó átalány összege magasabb, mint az egész elszámolási időszak összege és a visszatérítés megtörténik;
  • az értékesítő adóalany pénzt térít vissza olyan adóalany vagy nem adóalany részére, aki a pénzvisszatérítésre jogosító terméket szolgáltatást nem közvetlenül tőle szerezte be, vette igénybe. (Feltéve, hogy a pénz visszatérítésére jogosító termék, szolgáltatás vásárlása belföldön adóköteles ügylet, és a visszatérítés kisebb, mint a teljesített ügylet bruttó összege.)

Élő- és félsertés áfakulcsának csökkenése

Az eddigi 27 százalékról 5 százalékra csökken az élő sertés egészben, félben, frissen, hűtve vagy fagyasztott állapotban lévő házi sertés áfakulcsa.

ILLETÉKEK

Illetékmentesség házastársak között

Az elfogadott törvénymódosítás kibővíti az ajándékozási illetékmentességet az egyenes ági rokonok mellett a házastárs által megszerzett ajándékra is. Az ajándékozási illeték mellett a visszterhes vagyonátruházások és a házastársi vagyonközösség megszüntetéséből származó vagyonszerzések is illetékmentességet élveznek a házastársak között.

Első lakásvásárlók részletfizetési kedvezménye

2014. január 1-jétől az első lakásvásárlók életkortól függetlenül kérelmezhetik a fizetendő illetékük pótlékmentes részletfizetését az esedékességtől számított 12 hónapra.

Illetékmentesség

A következő évtől nem kell ajándékozási illetéket fizetni az osztalékból származó követelés után, valamint mentességet élvez a csődegyezség és felszámolási eljárás keretében elengedett követelés, ha a követelés jogosultja nem a csődeljárás, felszámolási eljárás alá vont vállalkozás tagja.

Illetékmentesség feltételrendszerének szigorodása

A visszaélések elkerülése érdekében bizonyos esetekben szigorodik az igénybe vehető illetékmentesség feltételrendszere mind az ajándékozások, mind a visszterhes vagyonátruházások tekintetében. Ez azt jelenti, hogy a mentességek nem alkalmazhatóak, ha a vagyonszerző olyan államban van bejegyezve, amelyben a társasági adó mértéke nem éri el a 10 százalékot, vagy a részesedések értékesítéséből származó jövedelmet nem terheli legalább 10 százalékos mértékű adó.

Ajándékozási illeték esetén mindez a visszterhes vagyonátruházási illeték tárgyát nem képező ingó vagyontárgyak gazdálkodó szervezetek közötti térítésmentes eszközátruházásra, illetve a követelés gazdálkodó szervezetek közötti ajándékozására vonatkozik.

Visszterhes vagyonátruházásoknál a kedvezményezett átalakulás, a kedvezményezett részesedéscsere, a kedvezményezett eszközátruházás, valamint a kapcsolt vállalkozások közötti visszterhes vagyonátruházások esetében kell megvizsgálni a fenti adómértéket.

A feltételek teljesítéséről a vagyonszerzőnek nyilatkoznia kell.

Belföldi ingatlanvagyonnal rendelkező társaság

Az elfogadott törvény módosítja a belföldi ingatlanvagyonnal rendelkező társaság fogalmát. Ennek megfelelően a társaság beszámolójában kimutatott eszközök ingatlanarányára kell tekintettel lenni a vagyoni betétek minősítése során, a megszerzett társaság főtevékenységére nem. Ez azt jelenti, hogy a jövőben belföldi ingatlanvagyonnal rendelkező társaságban lévő vagyoni betét megszerzése a főtevékenységtől függetlenül visszterhes vagyonátruházási illetékkötelezettség alá esik.

HELYI ADÓK

A 2014. január 1-jén hatályba lépő jogszabály pontosít bizonyos fogalmi elemeket. Többek között módosul a telek, termőföld, épület, épületrész meghatározása, amelyek várhatóan segítik a jogalkalmazást.

Kisadózó vállalkozások tételes adójának hatálya alá tartozó vállalkozó iparűzési adókötelezettsége

A hatályos jogszabály szerint a helyi iparűzési adóban az adóalany a tételes adóalap szerinti egyszerűsített adóalap-megállapítást kizárólag a KATA alanyiságának a teljes időszakára választhatja a bejelentkezéssel egy időben. Ha a bejelentési határidőt az adóalany elmulasztotta, elesett a választás lehetőségétől. Mindezek mellett, ha ezt választotta, csak akkor léphetne ki, ha KATA alanyiságát is megszünteti.

Erre nyújt megoldást a törvény módosítása, amely lehetővé teszi, hogy az adóalany az adóévre nézve válassza az egyszerűsített adóalap-megállapítási módszert, azaz döntése alapján az azt követő adóévekben alkalmazhatja az általános szabályokat anélkül, hogy a KATA alanyisága megszűnne.

Adminisztrációs terhek csökkenése

A törvény 2014-től új rendelkezéssel egészül ki, mely szerint önkormányzati adórendeletben megállapított mentességre, kedvezményre nem jogosult adóalanyok egy központi mintanyomtatványon tehetnek eleget bevallási, bejelentési kötelezettségüknek. Ennek tartalmát a 35/2008 PM rendelet szabályozza.

Szóljon hozzá a bejegyzéshez!

Nincs hozzászólás

Vissza az oldal tetejére