Elfogadott adóváltozások 2014 – I. rész

Könyvelés, Bérszámfejtés, HR AdminisztrációLegutóbbi bejegyzésünkben ismertettük a Parlament elé beterjesztett év végi adócsomag várható részleteit. Miután a benyújtott törvényjavaslat több ponton módosult, szeretnénk a Magyar Közlönyben kihirdetett törvény végleges változatáról tájékoztatást nyújtani, elsőként a személyi jövedelemadóra és a társasági adóra vonatkozóan.

SZEMÉLYI JÖVEDELEMADÓ

Családi kedvezmény

A legjelentősebb változás azokat a szülőket érinti, akik eddig az összevont adóalapjukkal szemben nem tudták teljes mértékben érvényesíteni a családi kedvezményüket. Az elfogadott törvénymódosítás erre a helyzetre nyújt megoldást, a jövőben ugyanis a családi kedvezmény személyi jövedelemadóban igénybe nem vett része levonható lesz a biztosított által fizetendő 4 százalék mértékű természetbeni egészségbiztosítási járulékból, annak felhasználása után a 3 százalék mértékű pénzbeli egészségbiztosítási járulékból, végezetül a 10 százalék mértékű nyugdíjjárulék összegéből. Ez a kedvezmény érvényesíthető lesz a házastársak és élettársak vonatkozásában egyaránt.

A családi kedvezmény kiterjesztésével párhuzamosan a magánszemélynek nyilatkoznia kell, hogy gyermekei, eltartottai hány hónapig minősülnek eltartottnak és kedvezményezett eltartottnak. Abban az esetben, ha egy adott szülő több személlyel osztja meg egy adóéven belül a családi adókedvezményt, akkor a bevallásban fel kell tüntetni azt is, hogy ezek a személyek külön-külön hány hónapig voltak jogosultak a családi adókedvezményre.

Az elfogadott törvénymódosítás értelmében azok az elvált szülők, akik felváltva gondozzák a gyermeküket, – a családi pótlékra 50-50 százalékban jogosultak – a családi kedvezmény szintén 50-50 százalékának érvényesítésére lesznek jogosultak, miután a gyermek mindkét családban kedvezményezett eltartottnak minősül.

Abban az esetben, ha az egyéni vállalkozó családi járulékkedvezményt kíván érvényesíteni, akkor a jövedelem adóelőlegét az általánostól eltérően havonta kell megállapítania és bevallania.

Utalványok

A jogszabály módosítja az utalványok fogalmát, azaz kizárja az utalványok köréből azokat, amelyek pénzzé alakíthatóak. Ennek eredményeképpen egyértelművé válik, hogy akkor minősülhetnek egyes meghatározott juttatásnak és akkor alkalmazhatóak rájuk a kedvezőbb adózási rendelkezések, ha azok nem visszaválthatóak.

Tartós befektetési szerződések

Az elfogadott törvénymódosítás lehetővé teszi, hogy a tartós befektetési szerződésben szereplő értékpapír átalakítása, kicserélése esetén ezentúl nem kell nyilatkozni arról, hogy az új értékpapírt tartós befektetési számlára kéri-e elhelyezni ahhoz, hogy a lekötési időszak ne szakadjon meg. Elegendő az is, ha az átalakított értékpapír vagy az értékpapírért kapott pénzösszeg 15 napon belül lekötési nyilvántartásba kerül. E határidő elmulasztása azonban a lekötési időszak megszakításának minősül.

Az új szabályozás alapján a magánszemélynek lehetősége lesz arra, hogy a tartós befektetési szerződése megszüntetésével a befektetési szolgáltató, a hitelintézet által vezetett lekötési nyilvántartásban rögzített pénzösszegek, pénzügyi eszközök egészét a lekötés megszakítása nélkül másik befektetési szolgáltatóhoz, hitelintézethez utalja, transzferálja át. Ezt a jogszabály lekötési átutalásnak nevezi.

Üzletpolitikai célú juttatások

Az elfogadott törvénymódosítás értelmében üzletpolitikai célú juttatást nem csak kifizető, hanem kifizetőnek nem minősülő külföldi személy is nyújthat.

Elismert munkavállalói értékpapír-juttatási program keretében kedvezményesen juttatott értékpapír

Ezen programok adóhatóság által történő előzetes nyilvántartásba vétele megszűnik. A program elindításához kapcsolódó feltételek némiképp módosultak, többek között rögzítésre került, hogy sem a részvételre jogosultak köre, sem az egyéni értékpapír-juttatásra vonatkozó jogosultság nem függhet egyéni munkateljesítménytől.

Hiteladósokat segítő intézkedések

A 2014. január 1-jétől hatályos módosításnak köszönhetően adómentes juttatásnak minősül a pénzügyi intézmény által elengedett, pénzkölcsön nyújtásából származó követelés, ha arra a pénzügyi intézmény belső szabályzata szerint kerül sor független felek között. További követelmény, hogy az azonos helyzetben lévőket egyenlő elbánásban kell részesíteni.

Nem kell a hitelintézetnek kamatkedvezményből származó jövedelmet megállapítania, illetve ezután közterhet fizetnie, ha a hitelre és kölcsönre azért nem számol fel kamatot, hogy a fizetésképtelen magánszemély fizetőképességét helyreállítsa. Ez a rendelkezés fentiekhez hasonlóan szintén független felek között alkalmazható majd.

Kiegészül a lakáshoz kapcsolódó adómentesség, ami azt jelenti, hogy a lakáscélú felhasználásra felvett hitel visszafizetéséhez, törlesztéséhez nyújtott támogatás adómentes lehet a vételár vagy a teljes építési költség 30 százalékáig azzal a feltétellel, hogy a lakás nem haladja meg a méltányolható lakásigényt.

Sporteseményre szóló bérlet, belépőjegy adómentessége

2014-től összeghatártól függetlenül adható magánszemélynek a sportról szóló törvény hatálya alá tartozó sportrendezvény belépésére jogosító bérlet, belépőjegy. Ezzel együtt a kulturális szolgáltatás igénybevételére vonatkozó jegy, bérlet 50 ezer forintos korlátja nem változik.

Tárgyévi munkabér következő adóévben történő kifizetése

A járulékkötelezettséghez kapcsolódó szabályokkal összhangban, január 15-éről január 10-ére módosul az az időpont, ameddig a munkaviszonyból származó kifizetésre kerülő jövedelem még előző évinek (december 31-én megszerzettnek) minősül.

A törvényjavaslattal ellentétben változatlanul maradt szabályok

A benyújtott törvénytervezet ellenére nem került bevezetésre a külföldi pénznemben megszerzett jövedelmek forintra történő átszámításának egyszerűsítése.

Nem növekszik azon magyar társaságok kifizetői adminisztrációja, amelynek munkavállalói munkaviszonyukra tekintettel más külföldi vállalattól (például az anyavállalattól) Magyarországon adóztatható bevételt szereznek, ugyanis a javaslattal ellentétben nem kell kifizetőként eljárniuk.

TÁRSASÁGI ADÓ

Nem jelentős összegű hiba

Az elfogadott törvénymódosítás alapján, nem jelentős összegű hiba esetén az adózónak nem kell alkalmaznia az önellenőrzésre vonatkozó adóalap növelő tételt, ha azt a feltárás napját magában foglaló adóévről szóló adóbevallásában veszi figyelembe, feltéve, hogy a hibával érintett adóévi adóalap meghaladja a nem jelentős hiba összegét.

Elismert költség

A következő évtől elismert költségnek minősül, a reprezentáció, üzleti vendéglátás abban az esetben is, ha az adózó az igénybevett szolgáltatásról csak nyugtával rendelkezik, és az ellenérték kiegyenlítése bankkártyával, hitelkártyával történik.

Adózás előtti eredményt csökkentő tételek

A módosítás szerint a jövőben az adózó csökkentheti az adóalapját a kapcsolt vállalkozása saját tevékenységi körében végzett K+F tevékenységének közvetlen költségével. A csökkentés feltétele, hogy a kapcsolt vállalkozás által végzett K+F tevékenység kapcsolódjon az adózó és a kapcsolt vállalkozása bevételszerző tevékenységéhez. További kritérium, hogy a kapcsolt vállalkozás nem élt az adóalap-csökkentés lehetőségével erre az összegre tekintettel, valamint az adózó rendelkezik a kapcsolt vállalkozása nyilatkozatával a K+F költség összegéről és az érvényesíthető összegről.

Bejelentett részesedés

Változik a bejelentett részesedéssel kapcsolatos szabályozás úgy, hogy már a legalább 10 százalékos részesedésszerzés is bejelenthető lesz, valamint a bejelentésre nyitva álló határidő megemelkedik az eddigi 60 napról 75 napra.

Ingatlannal rendelkező társaság

Az ingatlannal rendelkező társaság minősítése során ezentúl az egyes beszámolókban kimutatott eszközök mérlegfordulónapi könyv szerinti értékéből kell kiindulni a mérlegfordulónapi piaci érték helyett.

Kis- és középvállalkozások

A módosítás szerint a beruházási adóalapcsökkentési lehetőség a szellemi termékek mellett a szoftvertermékek felhasználására is kiterjed.

Emelkedik a beruházási célú adókedvezmény mértéke, azaz a 2013. december 31-ét követően kötött hitelszerződés kölcsön kamatának eddigi 40 százaléka helyett 60 százalékot lehetne adókedvezményként figyelembe venni.

Telephely

Az elfogadott törvénymódosítás értelmében a külföldi személy által megvalósított ingatlanértékesítés telephelynek minősül.

Szóljon hozzá a bejegyzéshez!

Nincs hozzászólás

Vissza az oldal tetejére