Devizahitel törlesztés béren kívüli juttatásból: önsegélyező pénztáron keresztül

Könyvelés, Bérszámfejtés, HR AdminisztrációBár a magánnyugdíjpénztárak kora lejárt, a népesség fogyásával, a társadalom elöregedésével még nagyobb szerepet kell, hogy kapjon az öngondoskodás. Ennek eredményeképpen megnőhet a jelentősége az önkéntes pénztáraknak, főként, hogy az idei évtől bekövetkezett adóváltozások is kedvezően érintették azokat.

Az önkéntes kölcsönös biztosítópénztárak működését az 1993. évi XCVI. törvény szabályozza. Tulajdonképpen három működő pénztártípusról beszélhetünk: nyugdíjpénztárról, egészségpénztárról és önsegélyező pénztárról. Jelen írásunkban az önsegélyező pénztárakat, és azok előnyeit igyekszünk bemutatni.

Mit is érdemes tudnunk az önkéntes önsegélyező pénztárakról? Főbb lényegi elemeit tekintve az önkéntes önsegélyező pénztár természetes személyek elhatározásából, illetve a munkáltató kezdeményezésére munkavállalók által alapított szervezet, melynek működése a függetlenségen, a kölcsönösségen, a szolidaritáson és az önkéntességen alapul. Ezek a pénztárak tulajdonképpen a tagok, illetve azok közeli hozzátartozói részére nyújtanak szolgáltatásokat.

Egyik fontos előnye az önkéntes kölcsönös önsegélyező pénztáraknak, hogy azokba a munkáltatók munkáltatói hozzájárulásként a minimálbér harminc százalékát fizethetik be, mely béren kívüli juttatásnak minősül. A kedvező adózáshoz azonban a magánszemélynek nyilatkoznia kell arról, hogy az adott hónapban más juttatótól nem kapott munkáltatói hozzájárulást.

Nézzük végig, hogy milyen szolgáltatások vehetők igénybe a pénztárakban felhalmozódott megtakarításokból.

Az idei évtől a gyermek születéséhez kapcsolódó ellátások kiegészülnek, ami azt jelenti, hogy akár a gyermek születése előtt felmerülő költségekkel kapcsolatban is nyújtható segély, támogatás.

Nevelésiév-kezdési, tanévkezdési támogatás mellett, – mely tankönyvre, taneszközre, ruházatra fordítható – a jövőben a felsőoktatási intézményben tanulóra tekintettel kifizetett tandíj, kollégiumi díj, albérleti díj megtérítése is biztosítható. A beiskolázási támogatás éves maximuma is emelkedett, gyermekenként a minimálbér összegére nőtt. Ezzel a kedvező változással lehetővé válik gyermekünk tanulásával kapcsolatos jövőbeni kiadásaink tervezése.

A már eddig is ismert munkanélküli ellátások, tűz- és elemi károkhoz kapcsolódó segélyek, betegséghez kapcsolódó segélyek mellett 2013-tól megoldható az otthoni gondozás és az idősgondozás támogatása is. Ez utóbbiakra fordítható kiadás legfeljebb a nyugdíjminimum összege lehet.

Az idei évtől lehetőség van a lakáscélú devizahitellel rendelkező pénztártagok támogatására is. Ez nem csak a bajba jutott adósoknak jelenthet nagy segítséget, hanem azoknak is, akik időben tudják törleszteni a tartozásukat és az előírt feltételnek megfelelnek, azaz a törlesztő részletük mértéke az árfolyamváltozás következtében több mint húsz százalékkal nőtt. A hitel törlesztésére fordítható összeg havonta a minimálbér tizenöt százaléka lehet.

A jogalkotó nemcsak a devizaadósokra, hanem a közüzemi díjaikat nehezen fizetőkre is gondolt. Jó hír a számukra, hogy a közüzemi díjak finanszírozására is fordítható összeg, legfeljebb havonta a minimálbér tizenöt százalékáig. Felhívnánk azonban a figyelmet arra, hogy erre nem minden pénztártag jogosult, csak az, aki védendő fogyasztónak minősül. Védendő fogyasztók azok, akik – jogszabályban meghatározott szociális helyzetük, vagy valamely egyéb tulajdonságuk alapján – a villamosenergia-ellátásban megkülönböztetett feltételek szerint vehetnek részt.

Talán a fenti kedvező szabályváltozások meghozzák a kedvet, hogy csatlakozzunk egy önkéntes önsegélyező pénztárhoz, és kihasználjuk ezt az eddig nem túl népszerű cafeteria elemet, hiszen számos előnye van. Feltéve, hogy ehhez a munkáltatónk is hozzájárul.

Szóljon hozzá a bejegyzéshez!

Nincs hozzászólás

Vissza az oldal tetejére