Büntethető a másfél millió forint feletti készpénzforgalom

Könyvelés, Bérszámfejtés, HR AdminisztrációAmennyiben a pénzforgalmi számlanyitásra kötelezett adózó adóköteles tevékenysége keretében egy másik, szintén pénzforgalmi számlanyitásra kötelezett adózónak készpénzes kifizetést teljesít, úgy annak összege nem haladhatja meg a 1,5 millió forintot. Az értékhatár számításánál az egy naptári hónapban, a két fél egymás közötti, ugyanazon szerződéséből fakadó kifizetéseket kell figyelembe vennünk.

Tehát a korlátozás kizárólag a pénzforgalmi számlanyitásra kötelezett adózókra vonatkozik és a vállalkozási, adóköteles tevékenységükhöz kapcsolódik. A pénzforgalmi számlanyitásra kötelezett adózóknak minősülnek a belföldi

  • jogi személyek,
  • jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaságok,
  • általános forgalmi adó fizetésére kötelezett magánszemélyek, ideértve az egyéni vállalkozót is, illetve
  • bármely egyszerűsített vállalkozónak minősülő ún. EVA adóalanyok.

Készpénzfizetésnek kizárólag a bankjeggyel és érmével történő fizetés minősül, azaz nem tekinthető annak, ha legalább az egyik félnél megvalósul a bankszámla jóváírás vagy
terhelés (bankszámlára történő készpénz befizetés, arról történő készpénz kifizetés). Amennyiben az ellenérték egy részét készpénzfizetéssel, a fennmaradó részt pedig átutalással teljesítik, akkor az átutalás útján teljesített összeg figyelmen kívül hagyandó.

Az értékhatár számításánál az ellenérték általános forgalmi adóval együtt számítandó. Továbbá össze kell számítanunk a foglalót, illetve az egyéb, az ellenértékbe számító összegeket, részletfizetés estén pedig az adott havi részleteket. Nem minősül ellenértéknek a kötbér, késedelmi kamat, kártérítés, illetve a kölcsön összege (azonban az arra fizetett kamat már igen). Amennyiben az ellenérték kiegyenlítésére devizában kerül sor, akkor a kifizetés napján érvényes MNB árfolyam segítségével kell annak forint értékét meghatároznunk.

Azonban a visszáru, az utólagos visszatérítések önálló pénzügyi tranzakcióknak minősülnek, mivel ebben az esetben az eladó, vagyis az ügyletben szereplő másik fél teljesít kifizetést a vevő irányába.

Szerződés alatt a polgári jog szabályai szerinti szerződést kell érteni. Egy szerződésnek tekintjük, és akként kezeljük, ha az ügyleteket egymásra tekintettel valósítják meg, gazdasági céljuk azonos, egy egységet alkotnak. A keretszerződés, melynek minősítéséhez fontos, hogy eseti jellegű teljesítésekhez kapcsolódik, nem önálló szerződéstípus, így a keretszerződésen belül egyedi szerződések keletkeznek, melyeket önállóan kell megítélnünk. A folyamatos teljesítésű ügyletek esetében az egy naptári hónapban az egymás közötti kifizetéseket kell össze számítanunk.

A több szerződésből fakadóan teljesített kifizetéseket egy szerződés alapján teljesített készpénzszolgáltatásnak kell tekinteni, ha a több szerződés megkötésének célja a rendeltetésszerű joggyakorlás elvének megkerülése volt. Vagyis nem valamely gazdasági előny, hanem az adójogszabályok megkerülése miatt került sor több szerződés megkötésére.

A kifizetés teljesítőjét, illetve a szabálytalan kifizetés jogosultját is, amennyiben az a szabálytalan kifizetést elfogadja, a készpénzszolgáltatásnak az 1,5 millió forintot meghaladó része után 20% mértékű mulasztási bírság terheli. Vagyis fontos, hogy ilyen esetben mind a két fél büntethető.

A fenti szabályokon túl figyelemmel kell lennünk, hogy a készpénzfizetés napjától számított 15 napon belül az állami adóhatósághoz a vevőnek be kell jelentenie

  • a kapcsolt vállalkozások között létrejött, 1 millió forintot meghaladó értékben teljesített,
  • egyéb esetekben a 2 millió forintot meghaladó értékben teljesített készpénzszolgáltatásokat.

Ezen kötelezettség ráadásul a pénzforgalmi számla nyitására nem kötelezett adózók közötti jogügyletekre is vonatkozik, illetve a pénzforgalmi számla nyitására nem kötelezett és az arra kötelezett adózók között megvalósult készpénzfizetésre is alkalmaznunk kell.

A pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzésével és megakadályozásával kapcsolatos törvény további egyedi szabályokat fogalmaz meg az árukereskedelmi tevékenységet folytató szolgáltatókra vonatkozóan, melyet természetesen a fent leírtakon túl szintén kötelesek vagyunk figyelembe venni.

Szóljon hozzá a bejegyzéshez!

Nincs hozzászólás

Vissza az oldal tetejére