Beruházásra készülünk? Képezzünk fejlesztési tartalékot!

Ahogy közeledik az évvége, egyre inkább körvonalazódik számunkra milyen eredménnyel zárjuk az idei évet. Ha az a szerencsés helyzet áll elő, hogy ebben a kedvezőtlen gazdasági környezetben is sikeresek tudunk lenni, érdemes már most számba venni a társasági adóalap, adó csökkentési lehetőségeket. Ennek egyik formája a fejlesztési tartalék képzése, aminek az alábbiakban szeretnénk ismertetni a legfontosabb szabályait.

Fejlesztési tartalék képzésének feltételei

A társasági adótörvény szerint a társasági adóalap az eredménytartaléknak az adóévben lekötött tartalékba átvezetett és az adóév utolsó napján lekötött tartalékként kimutatott összegével csökkenthető. Összegkorlátot is felállít a jogszabály, ami azt jelenti, hogy az érvényesíteni kívánt csökkentő tétel nem haladhatja meg az adózás előtti eredmény 50 százalékát és az összeg maximum 500 millió forint lehet.
Rendkívül fontos kihangsúlyozni, hogy a vállalkozás a fejlesztési tartalék elkülönítésére szánt összegét az adóév utolsó napján lekötött tartalékként mutassa ki. Hiába döntenek ugyanis egy a beszámolót elfogadó taggyűlésen, közgyűlésen fejlesztési tartalék elkülönítéséről és készítik el ennek alapján a társasági adó bevallást, ha az év végi zárótételek könyvelésénél ez az esemény kimarad, nincs mód az utólagos átvezetésre, a mérleg utólagos módosítására. Miután az elszámolt adóalap csökkentés nem a jogszabályi előírások alapján történt, ilyenkor a benyújtott társasági adóbevallást önellenőrizni kell.
A fejlesztési tartalék képzése egy lehetőség a vállalkozások számára, amelyet nem kötelező alkalmazni. Egy adóhatósági vizsgálat sem veheti figyelembe azt, hogy az adózó élhetett volna ezzel a kedvezménnyel, de azzal nem élt. Ez vonatkozik az önellenőrzésre is. Az eredeti bevallásban nem alkalmazott kedvezmény önellenőrzéssel utólag már nem érvényesíthető.
Kizárólag abban az esetben van lehetőség önellenőrzésre, ha magasabb volt a fejlesztési tartalékba átvezetett összeg, mint a figyelembe vett adóalap korrekció összege és a már benyújtott társasági adóbevallás önellenőrzése kapcsán változik az adózás előtti eredmény.

Fejlesztési tartalék feloldása

A képzett fejlesztési tartalék a lekötése adóévét követő négy adóévben megvalósított beruházás bekerülési értékének megfelelően oldható fel. A lekötés feloldására előírt határidőt a lekötés adóévétől kell számítani. Ha a társaság ennek nem tud eleget tenni, akkor a beruházásra fel nem használt része után a lekötés adóévében hatályos rendelkezése szerint előírt mértékkel az adót és a késedelmi pótlékot meg kell fizetni. Ennek határideje a negyedik adóévet követő adóév első hónapjának utolsó napja.
A késedelmi pótlékot a kedvezmény érvényesítését tartalmazó adóbevallás esedékességének napját követő naptól a nem beruházási célra történő feloldás napjáig, illetve a felhasználásra rendelkezésre álló időpontig kell felszámítani és a megállapított adóval együtt az említett napot követő első társaságiadó-bevallásban kell bevallani.

Amire mindenképpen figyelni kell

Nem használható fel a fejlesztési tartalék:

  • Térítés nélkül átvett eszköz címén
  • Nem pénzbeli vagyoni hozzájárulásként
  • Olyan tárgyi eszközzel kapcsolatban elszámolt beruházásra, amely tárgyi eszközre nem számolható el vagy nem szabad elszámolni terv szerinti értékcsökkenést (kivéve a műemlék, illetve a helyi egyedi védelem alatt álló épületet, építményt.

A számviteli törvény ismerete elengedhetetlen

A fejlesztési tartalék feloldásakor érdemes elmélyülni a beruházás fogalmába. Ezzel megelőzhetünk egy adóhatósági megállapítást. Miről is van szó? A társasági adótörvény előírása alapján fejlesztési tartalék kizárólag a vállalkozás által megvalósított beruházás bekerülési értékének megfelelően oldható fel. Miután az adótörvény nem tartalmaz definíciót a beruházásra, a számviteli törvényt kell tanulmányozni, amely mind a beruházásra, mind a felújításra vonatkozóan tartalmaz fogalmi meghatározást. Sok esetben a két fogalom összecseng, nehéz egyértelmű különbséget tenni. Ebben az esetben a két fogalmat követve, a számviteli törvény alapján a vállalkozásnak kell elvégezni a minősítést. Azaz, meg kell határozni az elvégzett munka rendeletetése alapján, hogy az beruházás vagy felújítás lesz. Ezzel elkerülhetjük azt, hogy a fejlesztési tartalék feloldására elszámolt beruházást az adóhatóság felújításnak vagy akár karbantartásnak minősítse.
A feloldásnak egyébként nem feltétele az, hogy az eszköz új legyen, és az sem, hogy a beruházást üzembe helyezzék.
Figyelni kell azonban arra, hogy a beruházási célra történő feloldást követően értékcsökkenési leírás már nem számolható el. Ha az eszköz beruházásának az értéke nagyobb, mint a fejlesztési tartalék, akkor természetesen a feloldott lekötés összegével csökkentett számított nyilvántartási érték értékcsökkenési leírására az általános szabályok vonatkoznak, viszont kizárólag a fennmaradó értéket lehet nulláig elszámolni. Nyilvánvalóan a feloldás csak az adótörvény szerinti értékcsökkenést befolyásolja, a számviteli értékcsökkenést nem.
Ezzel a szabállyal a jogalkotó a beruházásokat kívánja ösztönözni oly módon, hogy fejlesztési tartalékként az értékcsökkenés előrehozható. A szabályozás nem túl bonyolult, a feltételek betartásával érdemes élni a lehetőséggel, ha a jövőben beruházást kívánunk megvalósítani.

Zárszóként szeretnénk hangsúlyozni, hogy a fejlesztési tartalék képzésével nem kerülhetjük el az adófizetést, csupán annak halasztása történik. Érdemes azonban kihasználni azoknak vállalkozásoknak, akik a jövőben beruházást terveznek.

Szóljon hozzá a bejegyzéshez!

Nincs hozzászólás

Vissza az oldal tetejére