Béren kívüli juttatások 2014

Könyvelés, Bérszámfejtés, HR AdminisztrációAz év ezen szakaszában a munkáltatók többségénél időszerűvé válik a cafeteria rendszerének kialakítása, melyből a munkavállalók kiválaszthatják a számukra legkedvezőbb elemeket.

Az alábbi írásunkban a béren kívüli juttatások jelenlegi szabályait kívánjuk összefoglalni, kiegészítve a következő évtől hatályos változásokkal. Reméljük, ezzel segíteni tudjuk az érintetteket a döntésük meghozatalában.

Változatlan adóteher

A béren kívüli juttatások várhatóan a következő évben is népszerűek maradnak, hiszen a bérjövedelemhez képest még mindig jelentős adó és járulék megtakarítást eredményeznek. Adóterhük változatlan, azaz a béren kívüli juttatásokat továbbra is 16 százalékos személyi jövedelemadó terhel 14 százalékos egészségügyi hozzájárulás mellett. Az adóalapot tekintve sem következik be változás, az a juttatás 1,19-szerese marad. Mindez azt jelenti, hogy az összes adóteher a béren kívüli juttatások után 35,7 százalék lesz.

A béren kívüli juttatások elemei

Béren kívüli juttatás évi legfeljebb 500.000 forintos keretösszegig adható, majd a keret túllépése esetén a juttatás egyes meghatározott juttatásnak minősül és magasabb adóteherrel adózik. Abban az esetben, ha a jogviszony nem a teljes adóévben áll fenn, akkor ezt az összeget arányosítani kell. Nem vonatkozik viszont ez arra az esetre, amikor a magánszemély munkaviszonya a magánszemély halála miatt szűnik meg. Ekkor méltányos helyzetet teremtve, nem merül fel az arányosítás.

A béren kívüli juttatások többségénél bizonyos feltételeknek meg kell felelni. Az adott feltételek teljesüléséről a munkavállalónak nyilatkoznia kell. Abban az esetben, ha az adóhatóság megállapítja a feltételek fennállásának a hiányát, és a munkáltató nem rendelkezik a munkavállaló nyilatkozatával, a jogkövetkezményeket a munkáltatónak kell viselnie. Amennyiben az adóhiány a munkavállaló valótlan nyilatkozata miatt merül fel, mind az adóhiány, mind a jogkövetkezmény a munkavállalót terheli.

A béren kívüli juttatások főbb jellemzői után az alábbiakban bemutatásra kerülnek annak típusai.

A béren kívüli juttatások egyik legelterjedtebb formája a Széchenyi Pihenő Kártya. A jelenleg hatályos szabályozás szerint a Széchenyi Pihenő Kártya számlára utalt támogatás három, egymástól elkülönített, különböző célt szolgáló alszámlára utalható a következő bontás szerint:

  • szálláshely alszámlára utalható –több juttatótól származóan együttvéve- legfeljebb 225.000 Ft támogatás
  • vendéglátás alszámlára utalható –több juttatótól származóan együttvéve- legfeljebb 150.000 Ft támogatás
  • szabadidő alszámlára utalható –több juttatótól származóan együttvéve- legfeljebb 75.000 Ft támogatás

A béren kívüli juttatások adható összege sok esetben a minimálbér összegéhez kötött, amely 2014-től a 101.500 Ft-ra emelkedik.

Ilyen béren kívüli juttatás többek között a munkáltató saját üdülőjében a munkavállalójának és közeli hozzátartozójának nyújtott üdülési szolgáltatás személyenként a minimálbér összegéig.

A minimálbér 30 százalékáig adható iskolakezdési támogatás gyermekenként évente. Egy gyermek után mindkét szülő részesülhet támogatásban, akár ugyanattól a munkáltatótól is, de közös háztartásban kell élniük. Iskolakezdési támogatás kizárólag utalvány formájában nyújtható, tehát a számlával történő elszámolhatóság megszűnt. A kibocsátott utalvány lehet papír alapú, illetve elektronikus utalvány is, amelyet tanév első napját megelőző 60. naptól lehet felhasználni a kibocsátás évének utolsó napjáig.

Évente a minimálbér két és félszereséig terjedhet az iskolarendszerű képzés munkáltató által átvállalt költsége. Iskola rendszerű képzés az, amikor a résztvevők hallgatói vagy tanulói jogviszonyban állnak az intézménnyel. Béren kívüli juttatásként való elszámolásának az a feltétele, hogy a képzés a munkakör betöltéséhez szükséges ismeret megszerzését és bővítését szolgálja.

Helyi utazási bérlet továbbra is kizárólag a munkáltató nevére szóló számlával, a bérlet értékéig számolható el.

Önkéntes kölcsönös nyugdíjpénztárba béren kívüli juttatásként a minimálbér 50 százalékáig fizethető havonta pénztári hozzájárulás. Előre és utólag elutalt pénztári befizetésekre a törvény korlátot szab, ami legfeljebb három hónap lehet.

Munkáltatói hozzájárulás az önkéntes kölcsönös egészségpénztárba/önsegélyező pénztárba havonta a minimálbér 30 százalékáig. Az előre és utólag utalásra ugyanaz a szabályozás vonatkozik, mint az önkéntes nyugdíjpénztárra. Az önkéntes pénztárból téríthető szolgáltatások köre bővült, többek között felhasználható közüzemi díjak, lakáscélú devizaalapú jelzáloghitel törlesztés támogatására. Erről részletesen a Devizahitel törlesztés béren kívüli juttatásból: önsegélyező pénztáron keresztül című blogunkban olvashat.

Foglalkoztatói hozzájárulás a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézménybe havonta a minimálbér 50 százalékáig.

Étkeztetéssel kapcsolatos juttatás a munkahelyi étkeztetés formájában nyújtott támogatás. Munkahelyi étkeztetésnek minősül a munkáltató telephelyén biztosított étkeztetés abban az esetben is, ha azt nem csak kizárólag a munkáltató munkavállalói vehetik igénybe. A munkahelyi étkeztetés címén legfeljebb havi 12 500 forint értékű juttatás adható.

Erzsébet utalvány 2014-ben is adható, amelyet a Magyar Nemzeti Üdülési Alapítvány bocsát ki. Az utalvány havi kerete továbbra is 8 ezer forint. A korlátot figyelembe véve a juttatás utólag is adható.

Nincs megkötés arra, hogy a magánszemély csak az egyik juttatási formát kaphatja. Választása szerint akár mindkét étkezési juttatásra jogosult lehet. Sőt, ez nem zárja ki, hogy a munkáltató a következőkben ismertetett SZÉP kártya vendéglátás-szolgáltatás alszámlára is utaljon a dolgozójának, amelyet akár munkahelyi étkeztetésre is fel tud használni.

A 2014. év legjelentősebb cafeteriát érintő változása, az utalvány fogalmának módosítása. Ennek keretében a jövőben egyértelművé válik, hogy az olyan utalvány formájában nyújtott juttatás, amely visszaváltható, készpénzre váltható nem minősül utalványnak. Ez a szigorítás azt eredményezi, hogy a kedvezőbb adózási szabályok sem alkalmazhatóak rájuk.

A fenti béren kívüli juttatások lehetőségén túl a munkáltató adhat munkavállalójának magasabb adóteherrel járó egyes meghatározott juttatásokat, illetve teljesen adómentes juttatásokat is. Ennek részleteiről a hamarosan megjelenő ebook-ból tájékozódhat.

Szóljon hozzá a bejegyzéshez!

Nincs hozzászólás

Vissza az oldal tetejére