Behajtási költségátalány – új jogszabályi környezet

iStock_000018520870XSmall2016. márciusában jelentős változás állt be a behajtási költségátalány szabályozásában, melyre a folyamatban lévő számviteli zárások során már tekintettel kell lenni. A behajtási költségátalányról új törvény került kihirdetésre 2016.03.23-án, mely a követő naptól már hatályos is, azaz alkalmazandó, ezzel együtt pedig a Ptk. és annak végrehajtási rendeletének ide vonatkozó részei hatályukat vesztették.

Az új szabályozás célja, hogy egyszerűsítse a korábbi szabályokat, csökkentse az érintettek adminisztrációs terheit és pontosítsa az érintett felek és ügyletek fogalmát, körét. Az átalány fizetésének célja továbbra a követelés jogosult által történő behajtási költségeinek fedezése.

A korábbi szabályozás alapján a vállalakozások közötti szerződések esetében a kötelezett késedelme kötelezően 40 EUR-nak megfelelő HUF összegű költségátalány fizetési kötelezettséget keletkeztetett, melyet szerződésben kizárni nem lehetett és elévülési időn belül bármikor követelhető volt. Adózási és számviteli elszámolással kapcsolatban a NAV által kiadott tájékoztatások szolgálhattak segítségül.

Az új jogszabály alapján a behajtási költségátalány kereskedelmi ügyletek vonatkozásában merülhet fel, az érintett felek pedig vállalkozások és szerződő hatóságok lehetnek. Az összege a továbbiakban is minimum 40 EUR-nak megfelelő, a törvény előírása alapján átszámolt HUF összeg, amely azonban nem jár automatikusan a jogosultnak, csak abban az esetben, ha azt a késedelem bekövetkezését követő 1 éves jogvesztő határidőn belül követeli is a kötelezettől, ha az magától nem teljesítené.

Speciális átmeneti szabályok kerültek megfogalmazásra a jogszabályban, melyeket az éves zárást megelőzően szükséges lesz megvizsgálni, mert számviteli és adózási lépéseket is jelenthetnek:

  •  a korábbi években kötelezettségként elszámolt behajtási költségátalány kivezetésének lehetősége
  • kimentés lehetősége felmerül-e
  •  a jogszabály kihirdetését megelőzően kötött szerződéseket is az új szabályozás körébe kell vonni
  •  felmerül-e olyan éven belüli kötelezettségünk, mellyel kapcsolatban a jogosult igényt nyújthat be a költségátalány megfizetésére
  •  felmerül-e olyan éven belüli követelésünk, mellyel kapcsolatban a jogosultak vagyunk igényt benyújtani a költségátalány megfizetésére

Továbbra is az Adóhatóság összefoglalója segít a kiegyenlítési sorrend megállapításában, mely szerint elsőként a behajtási költségátalányt, majd a kamatot és végül magát a főtartozást kell kiegyenlítettnek tekinteni.

Szóljon hozzá a bejegyzéshez!

Nincs hozzászólás

Vissza az oldal tetejére