Az alacsony tőke rendezése érdekében teendő lépések

Könyvelés, Bérszámfejtés, HR AdminisztrációAz év ezen időszakában a társaságok többsége az előző üzleti év zárását végzi. A beszámoló véglegesítését követően egy átfogó képet kapunk a vállalkozás vagyoni, pénzügyi, jövedelmi helyzetéről. Természetesen a társaság eredményének elemzése mellett kiemelt szerepet kell, hogy kapjon a társaság tőkehelyzetének áttekintése is, hiszen tőkevesztés esetén a Gazdasági társaságokról szóló törvény szigorú előírásokat fogalmaz meg.

Amennyiben egy társaság évről-évre veszteségesen gazdálkodik, akkor a veszteséget saját tőkéből kell finanszíroznia. Előállhat azonban olyan helyzet is, hogy a saját tőke nem tudja biztosítani a zavartalan működést. Ebben az esetben külső forrás bevonása válhat indokolttá. A befektetők, a hitelezők védelme érdekében a következő vizsgálatot kell elvégezni a saját tőkét illetően:

I. A saját tőke összege eléri-e a jegyzett tőke összegét

Ha a beszámoló alapján két egymást követő, teljes üzleti évben nem rendelkezik a társasági formára kötelezően előírt jegyzett tőkének megfelelő összegű saját tőkével, a tulajdonosok kötelesek a beszámoló elfogadásától számított három hónapon belül a szükséges saját tőke biztosításáról gondoskodni.

Amennyiben ez nem történik meg, a három hónapos határidő lejártától számított hatvan napon belül dönteni kell más gazdasági társasággá való átalakulásról, vagy rendelkezni a jogutód nélküli megszűnésről.

Az átalakulás folyamán olyan társasági formát kell választani, hogy az előírt jegyzett tőke kötelezettségnek a társaság eleget tudjon tenni.

Jegyzett tőke minimumok:

  • korlátolt felelősségű társaság esetén a törzstőke 500 ezer Ft,
  • nyilvánosan működő részvénytársaság esetén a részvénytőke 20 millió Ft,
  • zártkörűen működő részvénytársaság esetén a részvénytőke 5 millió Ft.

II. A saját tőke összege eléri-e a jegyzett tőke meghatározott hányadát

Korlátolt felelősségű társaság esetében a társaság ügyvezetője, vezetője haladéktalanul köteles a taggyűlést összehívni, ha a társaság saját tőkéje veszteség folytán a törzstőke felére csökkent.

Ilyenkor a tagoknak határozniuk kell pótbefizetés előírásáról, vagy a törzstőke más módon való biztosításáról, leszállításáról, vagy más társasággá történő átalakulásról, illetve megszűnésről.

Részvénytársaságnál az Igazgatóság köteles nyolc napon belül – a felügyelő-bizottság egyidejű értesítése mellett – a közgyűlést összehívni a szükséges intézkedések megtétele céljából, ha tudomására jut, hogy a részvénytársaság saját tőkéje a veszteség következtében az alaptőke kétharmadára csökkent.

A tőkehelyzet javítását célzó lépések

  • Pótbefizetés

Korlátolt felelősségű társaság tagjai által vállalható kötelezettség. A pótbefizetés legmagasabb összegéről, teljesítésének módjáról, gyakoriságáról, ütemezéséről, visszafizetéséről, tehát a részletekről a társasági szerződésben kell rendelkezni.

A pótbefizetés abban az esetben lehetséges, ha a társasági szerződés előírja a pótbefizetési kötelezettséget. Ha a társasági szerződés nem tartalmazza azt, de a tagok mégis a pótbefizetés mellett döntenek, akkor elsőként a társasági szerződést kell módosítani.

A pótbefizetés nem teljesíthető nem pénzbeli hozzájárulással, az csak tényleges pénzmozgáshoz kapcsolódhat.

  • Veszteség miatti tőke leszállítás

A társaság taggyűlése, közgyűlése dönthet úgy, hogy a jegyzett tőkét leszállítja. Ez természetesen akkor valósítható meg, ha mind a társaság jegyzett tőkéje és mind a saját tőkéje a törvény által meghatározott minimum felett van, és a jegyzett tőke leszállítás után sem csökken a törvényi minimum alá. Ennek kivitelezéséhez cégbírósági változásbejegyzési eljárás szükséges.

  • Tagi kölcsön elengedése:

A tőkehelyzet javítására ad lehetőséget a társaság tagjával szemben fennálló tartozás elengedése, ami jellemezően a tagi kölcsön. Ebben az esetben nem kell a tőkeszerkezetet megváltoztatni, a számviteli törvény előírásainak megfelelően kell lekönyvelni. Ennek következtében a mérleg szerinti eredményen keresztül szűnik meg a veszteség miatti eredménytartalék hiánya.

A tartozás elengedése kizárólag a tag egyoldalú nyilatkozatával vagy a kettőjük között létrejött szerződéssel lehetséges. A legfőbb különbség a pótbefizetés és a tagi kölcsön elengedése között, hogy míg a pótbefizetést a tulajdonos ideiglenesen adja a társaság tulajdonába és visszafizetésre kerül, addig a tagi kölcsön elengedése végleges döntés, nem lehet feltételesen elengedni és visszafizetésére nincs lehetőség.

  • Jegyzett tőke felemelése:

Megoldást jelenthet a tőkerendezésre, ha a jegyzett tőke minimális felemelése mellett a tőketartalék felemeléséről döntenek. Jegyzett tőke megemelése nélkül azonban nem lehet a tőketartalékba pénzeszközt helyezni. A jegyzett tőke felemelése történhet a tulajdonosok pénzbeli és nem pénzbeli hozzájárulásával, amely végleges rendelkezésre bocsátást jelent, tehát ahhoz csak egy későbbi tőkekivonás alkalmával lehet hozzájutni.

Milyen esetekben kerülhetjük el a tőkerendezést?

2012-ben születtek olyan szabályozások, melyek enyhíteni hivatottak a fent említett problémákat és azok rendezését.

  • Év végi nem realizált árfolyamveszteségek kimutatása

Abban az esetben, ha a társaság kimutatja, hogy az éves beszámolójában elszámolt fordulónapi nem realizált árfolyamveszteség okozza a tőkevesztést, nem szükséges intézkednie a fent említett módokon a tőkéjének rendezéséről.

  • Közbenső mérleg készítése

Ha a társaság tárgyévi működése nyereséget mutat, amivel a tőkehelyzet helyreáll, szintén nem szükséges a Társaság legfőbb döntést hozó szervének a tőke rendelkezéséről gondoskodnia.  Ennek azonban vannak feltételei, fontos, hogy rendelkezésére álljon egy 1 hónapnál nem régebbi, szükség esetén könyvvizsgálattal alátámasztott közbenső mérleg, melyből látható, hogy az intézkedésre okot adó körülmény már nem áll fenn.

Szóljon hozzá a bejegyzéshez!

Nincs hozzászólás

Vissza az oldal tetejére