„Apanap” 2013-ban

Bejegyzésünkkel a babaváró szülőknek szeretnénk útmutatást adni, hogy a munkaviszonyban álló apukát milyen fizetett távollét illeti meg, ha megszületik a gyermek.

A munka törvénykönyve 2013. január 1-től hatályos módosítása az „Apanap” szabályait is érintette, amelyet mostantól „A szabadság” címszó alatt, a pótszabadságok között találhatunk.
Az apának gyermeke születése esetén továbbra is öt munkanap fizetett távollét, pótszabadság jár. Változás azonban, hogy ikergyermekek születésekor 5 helyett 7 napra jogosult a munkavállaló.
A pótszabadság abban az esetben is jár, ha a gyermek esetleg halva születik vagy meghal.

Mivel ezek a napok eseményhez kötötten járnak, nem pedig a munkában töltött idő alapján, nem kell arányosítani, ha a jogviszony évközben kezdődik vagy szűnik meg. Amennyiben az apa nem él az „Apanap” igénybevételének lehetőségével, a munkáltató nem köteles pénzben megváltani a ki nem vett napokat.
Ahogy arról már egy korábbi bejegyzésünkben is írtunk (MT VÁLTOZÁSOK IV. rész – Munkaidő, pihenőidő, szabadság) munkáltató évente hét munkanap szabadságot a munkavállaló kérésének megfelelő időpontban köteles kiadni. Ebbe a hét napba azonban az apákat gyermekük születésekor megillető pótszabadság időtartama nem számít bele.
A munkáltató ezeket a napokat az apa kérésének megfelelő időpontban köteles kiadni, akár próbaidő alatt is, s ha szükséges ki lehet venni több részletben, de legkésőbb a gyermek születését követő második hónap végéig.
Az igénybevételhez a munkavállaló nyilatkozik, hogy vérszerinti vagy örökbefogadó apaként a szülői felügyelet jogát gyakorolja. A nyilatkozat mellékletét képezi a gyermek születési anyakönyvi kivonatának másolata.
Az „Apanapra” a munkavállalót távolléti díj illeti meg. Ezt az összeget közterheivel együtt a munkáltató a Magyar Államkincstártól visszaigényelheti.

Reméljük összefoglalásunk hasznosnak bizonyult az Ön számára. Ha további kérdése van, keressen bennünket bizalommal!

Szóljon hozzá a bejegyzéshez!

Megjelenítve 6 hozzászólás

  1. Kedves Krisztina!

    Azután érdeklődnék, hogy évente hány “apanap”, extra szabadság jár 4 gyerek után egy pedagógusnak! Hol van ez? Melyik törvény szabályozza, írja le?

    Köszönettel: Csizmazia Kenéz

    Hozzászólás
    • Kedves Kenéz!

      A közalkalmazotti jogviszonyra a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (továbbiakban Mt.) szabályait alkalmazni kell, a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvényben (továbbiakban Kjt.) foglalt eltérésekkel.
      Az Mt. 118.§ (1) bekezdés c) pont alapján a munkavállalónak a tizenhat évesnél fiatalabb kettőnél több gyermeke után összesen 7 munkanap pótszabadság jár.
      (2) Az (1) bekezdés szerinti pótszabadság fogyatékos gyermekenként két munkanappal nő, ha a munkavállaló gyermeke fogyatékos.
      (3) A gyermeket először születése évében, utoljára pedig abban az évben kell figyelembe venni amelyben a 16. életévét betölti.
      Az Mt. 294.§ (1) c) alapján gyermek: a családok támogatására vonatkozó szabályok szerinti saját háztartásban nevelt vagy gondozott gyermek (1998. évi LXXXIV. törvény – továbbiakban Cst. 4.§ k)); fogyatékos gyermek: az a gyermek, akire tekintettel a családok támogatásáról szóló törvény szerinti magasabb összegű családi pótlék került megállapításra.
      (A Cst. alapján saját háztartásban nevelt gyermek, – többek között – aki a vér szerinti, örökbefogadó szülővel, a szülővel együtt élő házastárssal életvitelszerűen együtt él, és annak gondozásából rendszeres jelleggel legfeljebb csak napközbeni időszakra kerül ki.)

      Az Mt. fenti szabályaitól eltérő rendelkezést a Kjt. nem tartalmaz.

      Ezért, ha pl. Önnek mind a 4 gyermeke 16 éven aluli, s vérszerinti szülőként a gyermekeket saját háztartásban neveli, akkor 7 munkanap éves pótszabadság illeti meg összesen a 4 gyermek után.
      (A szabályozásból következően a gyermekek után járó pótszabadság mind az anyát, mind az apát is megilleti.)

      Amennyiben további kérdése van, keressen bizalommal!

      Üdvözlettel,
      Kovács Krisztina

      Hozzászólás
  2. Kedves Krisztina!
    Sajnos a decemberi béremmel kapcsolatban egy olyan dologgal szembesültem, ami „padlóra tett” Megpróbálom röviden vázolni.
    2013 januárjában született meg a harmadik gyerekünk, aki után igényeltem az apanapot. Nem is volt semmi gond. Kivettem és az élet zajlott tovább. Bérpapíromat soha nem nézem meg. (sajnos). A HR leküldi az osztály asszisztensének az éves szabadságos keretet, ami egy Excel táblázatba kerül. A „főnök” ebben rögzíti a kivett szabikat, ami automatikusan levonásra kerül a rendelkezésre álló mennyiségből. Januári hónapra az apanap be lett írva igtf, vagy valami hasonló címmel. (pénzügyön mondták, hogy így kell) A rendes szabi természetesen egy 1-es számmal van jelölve. Év végére szépen lenulláztuk a szabit. A decemberi fizetésem átutalásakor döbbenten álltam, mert elég nagy összeggel kaptam kevesebbet. Elkezdtem kutakodni. Kibontottam a decemberi bérpapírt, és döbbenten láttam, hogy a 8 kivett szabi helyett mindössze 3 nap szabi van kifizetve. 5 napomhoz az van írva, hogy minden költségtől mentes. Tehát 5 napra nulla forintot kaptam. Kis kutakodás után rájöttem, hogy az 5 nap hozzá van írva az alapszabimhoz, és a kivett apanap dátumaihoz is szabi van írva. Az exelbe pedig igtf. Így onnan nem vonódott. Tehát év végére -5 nap szabival szembesültem. Így fordulhatott elő, hogy nem fizettek ki 5 nap szabit. A jelenléti ívet 8 nap szabival írtam alá…Mit tudok. tenni, hogy az 5 napra megkapjam a béremet? Lehet-e, hogy idén -5 nappal kezdek? Tudok rá példát, aki így indult. Saját hibámon kívül kerültem ebbe a helyzetbe. Viszont nekem ez az összeg óriási kiesést jelent. Illetve nem egyezik az általam aláírt jelenléti ív a bérpapírral. Hozzá írhatták egyáltalán az 5 apanapot az alapszabihoz? Remélem, hogy sikerült értelmezhetően felvázolni a dolgot. Várom mielőbbi válaszát.

    Hozzászólás
    • Kedves Kérdező!

      A munka törvénykönyve (Mt.) munka és pihenőidőre vonatkozó szabályai között a 118.§ (4) bekezdés alapján az apának gyermeke születése esetén, legkésőbb a születést követő második hónap végéig, öt, ikergyermekek születése esetén hét munkanap pótszabadság jár, amelyet kérésének megfelelő időpontban kell kiadni.
      Az egyszerűség kedvéért nevezzük apanapnak ezt a pótszabadságot.
      Az Mt. 146.§ (3) bekezdés a) pontja alapján a munkavállalónak távolléti díj jár a szabadság időtartamára.
      A 305/2002. (XII.27.) Korm. rendelet 1.§ (3) bekezdés szerint a munkavállaló a munkáltatójának az apanap igényléséhez bemutatja a gyermek születési anyakönyvi kivonatát, és írásban nyilatkozik arról, hogy a szülői felügyeletet gyakorló vér szerinti vagy örökbefogadó apa, ezt a jogát nem szünetelteti, ill. nem szüntette meg. (4) A munkáltató az apanap igénybevételéről olyan nyilvántartást vezet, amely tartalmazza az igénybe vevő nevét, a ténylegesen igénybe vett napok számát, időpontját, a távolléti díj kiszámításának módját, összegét és a számított közterheket. A nyilvántartás mellékleteként a (3) bekezdés szerinti nyilatkozatnak és anyakönyvi kivonat másolatának megőrzése a munkáltató feladata.

      A fentiek alapján a munkáltató olyan nyilatkozattal, illetve nyilvántartással kell rendelkezzen az apanap kiadásához, melyből kitűnnek a gyermek és az apa azonosító adatai, s hogy az apa milyen napokon kívánja az apanapot igénybe venni. Ez alapján a munkáltató apát megillető pótszabadság jogcímen a munkavállaló részére nyilvántartásba kell vegye az – Ön esetében – öt munkanap plusz pótszabadságot. S ezt a pótszabadságot kell a ténylegesen felhasznált apanapok számával csökkentenie.
      Tehát, ha az Ön részére jár öt munkanap apanap, és azt igénybe is vette, akkor az pluszként és mínuszként is meg kell jelennie a nyilvántartások alapján.

      Amint ez a leírtakból látszik, az apanap nem befolyásolja, nem befolyásolhatja az önt megillető éves alapszabadság, az életkor alapján és a gyermekek után járó pótszabadság napjainak számát. Azaz, ha a munkáltató a jogszabályoknak megfelelően járt el, akkor az Ön részére járó alap-, életkor és gyermekek után járó pótszabadság napjainak a száma nem lehetne kevesebb az apanapok számával.

      Az 1996. évi LXXV. törvény a munkaügyi ellenőrzésről 3.§ (1) f) pont alapján a munkaügyi ellenőrzés kiterjed a munka- és pihenőidőre munkaviszonyra vonatkozó szabályban előírt rendelkezések megtartására.
      Ennek keretén belül a hatóság jogosult vizsgálni a munkavállalót megillető szabadság mértékének megállapítását, nyilvántartását, valamint kiadását.
      Továbbá a vizsgálat kiterjedhet a bérelszámolás alapját képező dokumentumok és a ténylegesen elszámolásra került juttatás ellenőrzésére.

      Amint írta a jelenléti íven szerepelő adatok sem egyeznek a munkabérjegyzéken leigazolt, kifizetett juttatásokkal.
      A javaslatom az lenne, hogy vegye fel a bérszámfejtési osztállyal a kapcsolatot és közösen egyeztessék a nyilvántartásban és az elszámolásban szerepelő adatokat. Elképzelhetőnek tartom, hogy adminisztrációs hiba történt a bérszámfejtéskor. Amennyiben tévedésen alapul a helytelen elszámolás, bizonyára rendezni fogják az Önt megillető különbözetet.
      Ha a munkáltatója szerint helyesen számolták el az Önt megillető juttatásokat, akkor az általam leírt jogszabályi hivatkozások alapján tisztázhatják az esetleges félreértéseket, s felhívhatja a munkáltató figyelmét, hogy egy esetleges munkaügyi ellenőrzés során elmarasztalhatják.

      Remélem, hogy a leírtakkal segíthettem!

      Üdvözlettel,
      Krisztina

      Hozzászólás
  3. Egyik munkavállalónk 3 napja van nálunk munkaviszonyban. Még az előző munkahelyén született gyermeke, de az apanapot nem tudta igénybe venni valamilyen okból.
    Ki adatom-e neki az apanapot, és elszámolhatom-e MÁK felé, mint az új munkáltatója amennyiben a két hónap még nem telt el.
    Köszönettel: Kurgyis Katalin

    Hozzászólás
    • Kedves Katalin!

      Nincs olyan korlátozása a munka törvénykönyvének, hogy a korábbi munkáltatónál eltöltött jogviszony időtartama alatt született gyermekre tekintettel az új munkáltató ne adhatná ki az apát megillető pótszabadságot. Ezért a kérdésben szereplő munkavállaló részére jár – legkésőbb a születést követő második hónap végéig – az öt (ikergyermekek esetén hét) munkanap pótszabadság, melyet a 2013.08.01-et követően született gyermek(ek) esetén nem kell arányosítani a jogviszonyban eltöltött idő alapján.
      Az apát nyilatkoztatni szükséges a pótszabadság igénybevételéhez saját és gyermeke adatai mellett arra vonatkozóan, hogy vér szerinti vagy örökbefogadó apaként a szülői felügyelet jogát gyakorolja, ezt a jogot nem szünetelteti, nem szüntette meg, s hogy mely napokon kívánja igénybe venni a pótszabadságot. A félreértések elkerülése végett célszerű lenne az apát a fentieken kívül arra vonatkozóan is nyilatkoztatni, hogy előző munkáltatójánál nem vette igénybe az „apanapokat”.

      Üdvözlettel,
      Kovács Krisztina

      Hozzászólás
Vissza az oldal tetejére