Adótörvény változások 2016-tól III. rész

RTEmagicC_woman-thinking_12.jpgElőző bejegyzésünkben bemutattuk, hogy a parlament által elfogadott 2016. évi adótörvény módosítások hogyan érintik a jövedelemadózással, az általános forgalmi adóval, az illetékekkel és a helyi adókkal kapcsolatos jogszabályokat.

Ezúttal szeretnénk bemutatni azokat a változásokat, amelyek az adózás rendjére vonatkoznak.

Adózói minősítés

2016. első negyedévében az adóhatóság elvégzi a cégjegyzékbe bejegyzett adózók és áfa-regisztrált adóalanyok adózói kategóriákba történő sorolását.

A minősítés arra terjed ki, hogy az egyes adóalanyok megbízható, normál, vagy kockázatos adózói körbe tartoznak –e.  A negyedévente elvégzett minősítés eredménye az ügyfélkapun keresztül lekérdezhető. Az első értesítést követően újabb értesítést csak abban az esetben küld az adóhatóság, ha a minősítésben változás következik be. Ha az adózó a minősítéssel nem ért egyet, kifogást terjeszthet elő.

Megbízható adózó

Az új szabályok alapján a megbízható adózói körbe tulajdonképpen a jogkövető adózók tartoznak majd. Számukra a jogszabály bizonyos előnyöket is biztosít.

Megbízható adózónak az az adóalany minősül, aki a következő feltételeknek megfelel:

  • legalább 3 éve folyamatosan működik, vagy legalább 3 éve áfa-regisztrált adóalany,
  • a tárgyévben és az azt megelőző öt évben az állami adó- és vámhatóság által az adózó terhére megállapított összes adókülönbözet nem haladja meg az adózó tárgyévre megállapított adóteljesítményének 3%-át,
  • a tárgyévben és az azt megelőző öt évben az állami adó- és vámhatóság nem indított ellene végrehajtási eljárást, ide nem értve az átvezetést és a visszatartási jog gyakorlását,
  • a tárgyévben és az azt megelőző öt évben nem állt és nem áll csőd-, felszámolási, illetve kényszertörlési eljárás alatt,
  • nem rendelkezik 500 000 forintot meghaladó nettó adótartozással,
  • a tárgyévben és az azt megelőző öt évben nem áll(t) adószámfelfüggesztés hatálya alatt,
  • a tárgyévben és az azt megelőző öt évben nem állt és nem áll adószámtörlés hatálya alatt,
  • a terhére az állami adó- és vámhatóság által kiszabott, a tárgyévet megelőző két évben esedékessé vált mulasztási bírság összege nem haladta meg az adózó tárgyévre megállapított adóteljesítményének 1%-át,
  • a tárgyévben és az azt megelőző öt évben nem állt és nem áll fokozott adóhatósági felügyelet alatt, valamint
  • nem minősül kockázatos adózónak.

Ha az adózó a tárgyévet megelőző öt évben nem működött, illetve nem minősült áfa-regisztrált adóalanynak, az állami adó- és vámhatóság a feltételek fennállását a működés megkezdésétől, illetve az áfa-regisztált adóalanyiság kezdetétől vizsgálja.

A megbízható adózói státusz a következő kedvezményekkel jár:

Az adó- és vámhatóság által végzett ellenőrzés időtartama nem haladhatja meg a 180 napot, ha az adózó ez idő alatt folyamatosan megbízható adózónak minősül. Az ellenőrzés ideje alatt viszont együttműködést kell tanúsítani az adóhatósággal.

A megbízható adózó részére kiszabható mulasztási bírság felső határa az általános szabályok szerint kiszabható mulasztási bírság felső határának legfeljebb 50 százaléka lehet. Adóbírság megállapítása esetén a kiszabható adóbírság szintén nem lehet magasabb az általános szabályok szerint kiszabható adóbírság felső határának 50 százalékánál.

Ha az adott mulasztás, adóhiány a megbízható adózói státusz elvesztését eredményezi a fenti könnyítések nem alkalmazhatóak.

A megbízható adózó évente legfeljebb egy alkalommal 12 havi pótlékmentes részletfizetést is kérelmezhet, ha a tartozása meghaladja a 10 ezer forintot, de nem éri el az 500 ezret. Amennyiben az adózó az esedékes részlet befizetését nem teljesíti, a tartozás egy összegben esedékessé válik.

2017. január 1-jétől további előnyt eredményez a megbízható adózói minősítés, mert az általános forgalmi adó kiutalás iránti kérelmet az adóhatóság 45 napon belül teljesíti, 2018. január 1-jétől pedig várhatóan 30 napon belül.

Kockázatos adózó

Kockázatos adózóknak tekinthetőek azok adózók, akik az adójogszabályokat nem tartják be maradéktalanul, illetve nagyobb összegű adóhiánnyal, adótartozással rendelkeznek.

Kockázatos adózó az a felszámolási, végelszámolási, kényszertörlési eljárás alatt nem álló, cégjegyzékbe bejegyzett adózó vagy áfa regisztrált adóalany, amelynél a következő feltételek valamelyike fennáll:

  • szerepel a nagy összegű adóhiánnyal rendelkező adózók közzétételi listáján
  • szerepel a nagy összegű adótartozással rendelkező adózók közzétételi listáján
  • szerepel a be nem jelentett alkalmazottat foglalkoztató adózók közzétételi listáján
  • egy éven belül az állami adó- és vámhatóság ismételt üzletlezárás intézkedést alkalmazott vele szemben.

Folyószámla integráció

Új fogalmak

2016. január 1-jétől egységes folyószámlarendszer került bevezetésre, azaz sor került az adó- és vámfolyószámla integrációjára. Az integrációval összefüggésben új fogalmak kerültek meghatározásra, úgymint az adószámla, elszámolás és a tételes elszámolású fizetési kötelezettség.

A közös folyószámla kialakítása előtt az adónkénti befizetést az esedékesség sorrendjében kellett elszámolni. A közös folyószámlán viszont már olyan kötelezettségek is nyilvántartásra kerülnek, amelyeket ettől eltérően kell kezelni. A tételes elszámolású fizetési kötelezettségek esetében a befizetéseket a kötelezettséget előíró határozatszám megjelölésével kell teljesíteni, hogy azok a befizető által megjelölt konkrét fizetési kötelezettségre kerüljenek elszámolásra, még abban az esetben is, ha az így megjelölt kötelezettségnél van korábbi esedékességű ki nem egyenlített tartozása az adózónak. Tételes elszámolású fizetési kötelezettségnek minősül a vám, importtermék általános forgalmi adó, regisztrációs adó, importtal kapcsolatos jövedéki adó.

Folyószámla vezetése

2016. január 1-jétől a folyószámlákat nem adónemenként, hanem közteher-nemenként kell vezetni. Ez azt jelenti, hogy olyan közterhek is elszámolásra kerülnek, amelyek nem minősülnek adónak. Az elszámolás sorrendjét tekintve elsőbbséget élveznek az állami adó- és vámhatóság által nyilvántartott tartozások, az esedékességük sorrendjében.

2016-tól az adózó kérheti a túlfizetés átvezetését az adónemek, a tételes elszámolású adónemek között, vagy akár az esedékesség szerinti elszámolású adónemről konkrét fizetési kötelezettségre történő átvezetést és fordítva.

Egyenlegközlők

2016-tól az adózó kizárólag akkor kap egyenlegközlőt, ha az adófolyószámlán a tartozás vagy a túlfizetés összege meghaladja a 2000 forintot.

2016. január 1-jétől az adóhatóság nem tartja nyilván, ha az adózó az ezer forintot el nem érő adót nem fizeti meg, illetve az ezer forintot el nem érő adóvisszatérítést, adóvisszaigénylést nem utalja ki.

Adóigazolás

Általános adóigazolás

2016.-tól megszűnik az együttes adóigazolás kiállításának lehetősége. Az általános adóigazolás a következőket tartalmazza:

  •  az adóhatóságnál fennálló adótartozását vagy az állami adó- és vámhatóságnál fennálló tartozását vagy annak hiányát,
  •  a behajthatatlanság címén nyilvántartott, de el nem évült tartozást,
  •  a kiállítás napjáig előírt valamely adónemre vonatkozó bevallási és adófizetési kötelezettség elmulasztását,
  •  a végrehajtásra vagy visszatartásra átadott köztartozásokat.

Köztartozásmentes adózói adatbázis

A köztartozásmentes adózói adatbázisba történő felvételkor a feltételeknek a kérelem benyújtása hónapjának utolsó napján kell teljesülniük.

Ellenőrzés

EKAER ellenőrzés

Ha a közúti fuvarozást végző személynél az ellenőrzés nem állapít meg jogszabálysértést, az állami adó- és vámhatóság az ellenőrzésről nem készít jegyzőkönyvet. Ettől abban az esetben tér el, ha a termék fuvarozását végző személy jegyzőkönyv felvételét kéri.

Kötelező ellenőrzés

A tavaly év végéig hatályban lévő szabályok alapján végelszámolás esetén kötelező volt ellenőrzést elrendelni. Ez a szabályozás úgy módosult, hogy a kötelező ellenőrzés ezentúl csak a kockázatos adózók esetében rendelhető el.

Ellenőrzési határidő

A cégbejegyzésre nem kötelezett adózók esetében (magánszemélyek, egyéni vállalkozók) a bevallás utólagos ellenőrzésének időtartama nem haladhatja meg a 180 napot. Ez a szabály azonban csak akkor alkalmazható, ha az adózó az együttműködési kötelezettségének eleget tesz.

Jogkövetkezmények

Adóbírság és késedelmi pótlék

Ha az adóhatóság a magánszemély ellenőrzése kapcsán a bevallási nyilatkozatban szereplő adatokhoz képest adókülönbözetet állapít meg, és ez a munkáltató által hiányosan, hibásan teljesített bevallásra vezethető vissza, úgy az ezzel összefüggő adóbírságot, késedelmi pótlékot az adóhatóság a munkáltató terhére állapítja meg.

Mulasztási bírság helyett felhívás

Cégbejegyzésre nem kötelezett adózó bejelentési, bevallási, adatszolgáltatási kötelezettség elmulasztása vagy hibás teljesítése esetén az adóhatóság elsőként a kötelezettség teljesítésére hívja fel az adózót. Mulasztási bírság kiszabására csak a felhívás eredménytelensége esetén van lehetőség.

A fentiek azonban nem vonatkoznak a bejelentési kötelezettség, a foglalkoztatott bejelentése, valamint az EKAER kötelezettség teljesítésére, azok elmulasztása, vagy hibás teljesítése már első alkalommal mulasztási bírsággal szankcionálható.

Szóljon hozzá a bejegyzéshez!

Nincs hozzászólás

Vissza az oldal tetejére