Adóváltozások 2014 – II. rész

Könyvelés, Bérszámfejtés, HR AdminisztrációElőző hírlevelünkből megtudhatták, hogyan változhatnak a következő évtől a személyi jövedelemadó, és a társasági adó szabályai. Jelen hírlevelünkben szeretnénk bemutatni azokat a javaslatokat, amelyek az általános forgalmi adóra, az illetékre és a helyi adókra vonatkoznak.

Általános forgalmi adó

Időszakos elszámolású ügyletek

A törvényjavaslat lényeges változást kezdeményez az időszakos elszámolású ügyleteket érintően. Míg jelenleg azoknál a termékértékesítéseknél, szolgáltatásnyújtásoknál, ahol a felek részletfizetésben vagy határozott idejű elszámolásban állapodtak meg, a teljesítés időpontjának a fizetési határidőt kell tekinteni, addig az új szabályozás szerint a teljesítés időpontja az elszámolással érintett időszak utolsó napja lesz. Kivételt a Ptk. szerinti közszolgáltatási szerződés alá tartozó ügyletek képeznek majd. Összhangban az új Ptk. hatálybalépésével ezeket a rendelkezéseket azoknál az időszakos elszámolású ügyleteknél kell először alkalmazni, amelyeknél az érintett elszámolási időszak és az ahhoz kapcsolódó fizetés esedékessége 2014. március 14-ét követő időpont.

Nyugta

A tervezet több rendelkezést bevezet a nyugtákkal kapcsolatban. Többek között rögzíti, hogy a jövőben lehetőség van a nyugtát elektronikusan is kibocsátani. Mindezek mellett azokban az esetekben, amikor a nyugta az abban megjelölt szolgáltatás igénybevételére is feljogosít, nem szükséges azon feltüntetni a kibocsátás keltét, elegendő, ha azon az az időpont vagy időszak szerepel, amikor a szolgáltatás igénybe vehető.

Harmadik országba irányuló export

Gyakorlati nehézséget orvosolhat a törvényjavaslat a termékexport tekintetében. Eddig ugyanis az adómentesség feltétele az volt, hogy az értékesített termék 90 napon belül elhagyja az Európai Uniót. Számos esetben a 90 napos határidő túllépése miatt az értékesítés nem minősült adómentesnek.

Erre kínál megoldást a tervezet, melynek köszönhetően az ilyen értékesítések megfizetett, bevallott adójával az adózó a fizetendő adóját csökkentheti, ha a termék a teljesítést követő 360 napon belül mégis elhagyta a Közösség területét. További követelmény, hogy az ügyletről kibocsátott számlát az adózó helyesbítse.

Vagyoni értékű jog megfigyelési időszaka

A tervezet szerint a jogalkotó a tárgyi eszközök 60, illetve 240 hónapos figyelési időszakra vonatkozó szabályait a vagyoni értékű jogokra is kiterjesztené. Ez azt jelenti, hogy az elszámolt előzetesen felszámított adót illetően utólagos korrekciós kötelezettség azoknál a vagyoni értékű jogoknál is felmerül, amelyek legalább egy évet meghaladó időtartamban szolgálják a vállalkozás tevékenységét.

Mindezt a 2014. január 1-ét követően beszerzett vagyoni értékű jogokra kellene alkalmazni, ezt megelőzően megszerzett jogok tekintetében pedig az adózó döntése, hogy kívánja –e visszamenőleg alkalmazni ezt a szabályt.

Fordított adózás

A javaslat alapján fordított adózás alá esne az olyan ingatlanhoz kapcsolódó építési-szerelési, bontási tevékenység is, amely az egyéb feltételek teljesítése esetén építési hatósági tudomásulvételi eljáráshoz kötött.

A fentieken túl a tervezet 2018. december 31-ig meghosszabbítaná a fordított adózást a gabonafélék és az olajos magvak vonatkozásában.

Adóalap utólagos csökkentése

A javaslat újrafogalmazza az adóalap utólagos csökkentésének szabályozását, hogy az összhangban legyen az Európai Bíróság ítéleteivel. Mindezek mellett új előírásként jelenik meg a kupon beváltásakor visszafizetett pénzhez kapcsolódó utólagos adóalap csökkentési lehetőség.

Illetékek

Illetékmentesség házastársak között

A javaslat kibővíti az ajándékozási illetékmentességet az egyenes ági rokonok mellett a házastárs által megszerzett ajándékra is. Az ajándékozási illeték mellett a visszterhes vagyonátruházások és a házastársi vagyonközösség megszüntetéséből származó vagyonszerzések is illetékmentességet élveznek a házastársak között.

Első lakásvásárlók részletfizetési kedvezménye

A jogalkotó az első lakásvásárlókat kívánja segíteni azzal, hogy a fizetendő illeték tekintetében részletfizetés kérelmezhető pótlékmentesen, az esedékességtől számított 12 hónapra.

Illetékmentesség

A javaslat szerint nem kellene ajándékozási illetéket fizetni az osztalékból származó követelés után, illetve szintén mentességet élvezne a csődegyezség és felszámolási eljárás keretében elengedett követelés, ha a követelés jogosultja nem a csődeljárás, felszámolási eljárás alá vont vállalkozás tagja.

Illetékmentesség feltételrendszerének szigorodása

A visszaélések elkerülése érdekében bizonyos esetekben szigorodik az igénybe vehető illetékmentesség feltételrendszere mind az ajándékozások, mind a visszterhes vagyonátruházások tekintetében. Ez azt jelenti, hogy a mentességek nem alkalmazhatóak, ha a vagyonszerző olyan államban van bejegyezve, amelyben a társasági adó mértéke nem éri el a 10 százalékot, vagy a részesedések értékesítéséből származó jövedelmet nem terheli legalább 10 százalékos mértékű adó.

Ajándékozási illeték esetén mindez a visszterhes vagyonátruházási illeték tárgyát nem képező ingó vagyontárgyak gazdálkodó szervezetek közötti térítésmentes eszközátruházásra, illetve a követelés gazdálkodó szervezetek közötti ajándékozására vonatkozik.

Visszterhes vagyonátruházásoknál a kedvezményezett átalakulás, a kedvezményezett részesedéscsere, a kedvezményezett eszközátruházás, valamint a kapcsolt vállalkozások közötti visszterhes vagyonátruházások esetében kell megvizsgálni a fenti adómértéket.

A fenti feltételek teljesítéséről a vagyonszerzőnek nyilatkoznia is kell.

Belföldi ingatlanvagyonnal rendelkező társaság

A javaslat módosítja a belföldi ingatlanvagyonnal rendelkező társaság fogalmát. Ennek megfelelően a társaság beszámolójában kimutatott eszközök ingatlanarányára kell tekintettel lenni a vagyoni betétek minősítése során a megszerzett társaság főtevékenységére nem. Ez azt jelenti, hogy a jövőben belföldi ingatlanvagyonnal rendelkező társaságban lévő vagyoni betét megszerzése a főtevékenységtől függetlenül visszterhes vagyonátruházási illetékkötelezettség alá esik.

Helyi adók

A tervezet átalakítja a törvény bizonyos fogalmi elemeit. Többek között módosul a telek, termőföld, épület, épületrész meghatározása.

Kisadózó vállalkozások tételes adójának hatálya alá tartozó vállalkozó iparűzési adókötelezettsége

Kedvező változást javasol a törvénytervezet a KATA alanyok számára. A hatályos jogszabály szerint ugyanis a helyi iparűzési adóban a tételes adóalap szerinti egyszerűsített adóalap-megállapítást kizárólag a KATA alanyiságának a teljes időszakára választható, kizárólag a bejelentkezéssel egy időben. Ez alól csak akkor léphetne ki, ha KATA alanyiságát is megszüntetni.

Ezt a nehézséget oldja fel a javaslat, amely lehetővé teszi, hogy az adóalany az adóévre nézve válassza az egyszerűsített adóalap-megállapítási módszert, azaz döntése alapján az azt követő adóévekben alkalmazhatja az általános szabályokat anélkül, hogy a KATA alanyisága megszűnne.

Szóljon hozzá a bejegyzéshez!

Nincs hozzászólás

Vissza az oldal tetejére