Adóváltozások 2014 – I. rész

Könyvelés, Bérszámfejtés, HR AdminisztrációA következő évtől az adórendszer jelentős átalakítására a Parlament elé beterjesztett év végi adócsomag alapján már nem kell számítani. Érdemes azonban a tervezett változásokat figyelemmel kísérni, hiszen számos ponton módosulnak az adótörvények.

Jelen bejegyzésünkben a törvényjavaslat lényegesebb és fontosabb elemeit kívánjuk bemutatni, kezdve a jövedelemadózást érintő egyes törvények módosításaival.

Személyi jövedelemadó

Családi kedvezmény

A legjelentősebb változás azokat a szülőket érintheti, akik eddig a személyi jövedelemadóban azért nem tudták teljes mértékben érvényesíteni a családi kedvezményüket, mert az összevont adóalapjukból nem tudták azt levonni. A beterjesztett adótörvény-módosítás ezt a helyzetet kívánja orvosolni úgy, hogy a családi kedvezmény személyi jövedelemadóban igénybe nem vett része levonható lenne a biztosított által fizetendő egészségbiztosítási és nyugdíjjárulék összegéből. Ez a kedvezmény érvényesíthető a házastársak és élettársak vonatkozásában egyaránt.

A családi kedvezmény kiterjesztésével párhuzamosan a magánszemélynek nyilatkoznia kell, hogy gyermekei, eltartottai hány hónapig minősülnek eltartottnak és kedvezményezett eltartottnak. Abban az esetben, ha egy adott szülő több személlyel osztja meg egy adóéven belül a családi adókedvezményt, akkor a bevallásban fel kell tüntetni azt is, hogy ezek a személyek külön-külön hány hónapig voltak jogosultak a családi adókedvezményre.

A javaslat rendezni kívánja azt a helyzetet, hogy azok az elvált szülők, akik felváltva gondozzák a gyermeküket, – a családi pótlékra 50-50 százalékban jogosultak – a családi kedvezmény szintén 50-50 százalékának érvényesítésére jogosultak, miután a gyermek mindkét családban kedvezményezett eltartottnak minősül.

Új előírás várható azon egyéni vállalkozó esetében, aki családi járulékkedvezményt kíván érvényesíteni. A jövedelem adóelőlegét ugyanis az általánostól eltérően havonta kell majd megállapítania és bevallania.

Utalványok

A javaslat pontosítja az utalványok fogalmát, azaz kizárja az utalványok köréből a visszaváltható, pénzzé alakítható utalványokat, melynek eredményeképpen egyértelművé válik, hogy nem alkalmazhatóak rájuk a kedvezőbb adózási rendelkezések.

Külföldi pénznemben megszerzett jövedelmek forintra történő átszámítása

A javaslat alapján egyszerűsödhet a külföldi pénznemben megszerzett jövedelmek forintra történő átszámítása, amely az adókötelezettség megállapításához szükséges. Ez annak köszönhető, hogy ezentúl egyetlen időpontban érvényes árfolyamot kellene figyelembe venni, attól függően, hogy a jövedelem után az adót, adóelőleget havonta, negyedévente, vagy évente kell megállapítani. Az adózóknak tehát az árfolyamválasztásra nem lenne lehetőségük. Ez azt jelentené, hogy a munkáltatók a juttatás hónapját megelőző hónap 15-én érvényes árfolyamot, míg a magánszemélyek a negyedév utolsó hónapjának, vagy az év utolsó hónapjának 15. napján irányadó árfolyamot alkalmaznák.

Adminisztrációs könnyítések

A tervezet szerint a tartós befektetési szerződésben szereplő értékpapír átalakítása, kicserélése esetén ezentúl nem kell nyilatkozni arról, hogy az új értékpapírt tartós befektetési számlára kéri elhelyezni ahhoz, hogy a lekötési időszak ne szakadjon meg. Elegendő az is, ha az átalakított értékpapír, vagy az értékpapírért kapott pénzösszeg 15 napon belül lekötési nyilvántartásba kerül. E határidő elmulasztása azonban a lekötési időszak megszakításának minősül.

Üzletpolitikai célú juttatások

A javaslat megteremtené a lehetőséget, hogy üzletpolitikai célú juttatásokat ne csak kifizető, hanem kifizetőnek nem minősülő külföldi személy is nyújthasson.

Kifizetői adminisztráció

Annak a magyar társaságnak, amelynek munkavállalói munkaviszonyukra tekintettel más külföldi vállalattól (például az anyavállalattól) Magyarországon adóztatható bevételt szereznek, a javaslat alapján kifizetőként kell eljárnia, ha a bevétellel kapcsolatos, jogszabályban előírt kötelezettségeinek teljesítése érdekében szükséges adatokkal rendelkezik. Erre ezidáig a törvény csak lehetőséget adott, a módosítással azonban már kötelezetté válik, függetlenül attól, hogy a bevételt nem ő fizette.

Adómentes juttatások

A javaslat szerint adómentes juttatásnak minősülne a pénzügyi intézmény által elengedett, pénzkölcsön nyújtásából származó követelés, ha arra a pénzügyi intézmény belső szabályzata szerint kerül sor független felek között. További követelmény, hogy az azonos helyzetben lévőket egyenlő elbánásban kell részesíteni.

Amennyiben a javaslat elfogadásra kerül, a hitelintézetnek nem kell kamatkedvezményből származó jövedelmet megállapítania, illetve ezután közterhet fizetnie, ha a hitelre és kölcsönre azért nem számol fel kamatot, hogy a fizetésképtelen magánszemély fizetőképességét helyreállítsa. Ez a rendelkezés fentiekhez hasonlóan szintén független felek között alkalmazható majd.

A törvényjavaslat szerint kiegészülne a lakáshoz kapcsolódó adómentesség, ugyanis a lakáscélú felhasználásra felvett hitel visszafizetéséhez, törlesztéséhez nyújtott támogatás adómentes lenne, a vételár vagy a teljes építési költség 30 százalékáig azzal a feltétellel, hogy a lakás nem haladja meg a méltányolható lakásigényt.

Társasági adó

Nem jelentős összegű hiba

A törvényjavaslat – a számviteli fogalommal egyezően, kiegészítve a mikrogazdálkodói sajátosságokkal – meghatározza a nem jelentős összegű hiba fogalmát. Ezzel egyszerűbbé válhat a nem jelentős hiba kezelése, hiszen nem szükséges a korábbi évek társasági adóját önellenőrizni, azt a feltárás napját magába foglaló adóévről készített bevallásban kell szerepeltetni.

Elismert költség

A következő évtől elismert költségnek minősülne a reprezentáció, üzleti vendéglátás abban az esetben is, ha az adózó az igénybevett szolgáltatásról csak nyugtával rendelkezik, és az ellenérték kiegyenlítése bankkártyával, hitelkártyával történik.

Adózás előtti eredményt csökkentő tételek

A javaslat szerint a jövőben az adózó csökkenthetné az adóalapját a kapcsolt vállalkozása saját tevékenységi körében végzett K+F tevékenységének közvetlen költségével. A csökkentés feltétele, hogy a kapcsolt vállalkozás által végzett K+F tevékenység kapcsolódjon az adózó és a kapcsolt vállalkozása bevételszerző tevékenységéhez.

Bejelentett részesedés

A tervezet szerint változna a bejelentett részesedéssel kapcsolatos szabályozás úgy, hogy már a legalább 10 százalékos részesedésszerzés is bejelenthető lenne, és a bejelentésre nyitva álló határidő is kitolódna az eddigi 60 napról 75 napra.

Ingatlannal rendelkező társaság

Az ingatlannal rendelkező társaság minősítése során ezentúl az egyes beszámolókban kimutatott eszközök mérlegfordulónapi könyv szerinti értékéből kell kiindulni a mérlegfordulónapi piaci érték helyett.

Kis- és középvállalkozások

A javaslat szerint a beruházási adóalapcsökkentési lehetőség a szellemi termékek mellett a szoftvertermékek felhasználására is kiterjedne.

Emelkedne a beruházási célú adókedvezmény mértéke, azaz a 2013. december 31-ét követően kötött hitelszerződés kölcsön kamatának eddigi 40 százaléka helyett 60 százalékot lehetne adókedvezményként figyelembe venni.

Telephely

A tervezet szerint telephely lenne a jövőben a külföldi személy által megvalósított ingatlanértékesítés is.

Szóljon hozzá a bejegyzéshez!

Nincs hozzászólás

Vissza az oldal tetejére