Adóváltozások 2013 – III. rész – Adózás rendje és illetékek

Előző bejegyzésünkből megtudhatták, hogyan változnak jövő évtől a személyi jövedelemadóra, a társasági adóra, az általános forgalmi adóra és a helyi adóra vonatkozó szabályok. Ezúttal szeretnénk bemutatni Önöknek, hogy az adózás rendjéről szóló törvény és az illetékek szabályozása mely pontokon módosult.

Adózás rendje

Képviselet

Az adózó képviseletére vonatkozó szabályozás oly módon egészült ki, hogy az adó feltételes megállapítására, a feltételes adómegállapítás alkalmazhatóságára, a szokásos piaci ár megállapítására irányuló és az adópolitikáért felelős miniszter vagy a NAV felügyeletére kijelölt miniszter előtti felügyeleti intézkedés iránti kérelem alapján indult eljárásban a magánszemély, jogi személy vagy a jogi személyiséggel nem rendelkező egyéb szervezet kizárólag ügyvéd, adótanácsadó, adószakértő vagy okleveles adószakértő képviseletével járhat el. Ez a módosítás gyakorlatilag megteremti a kötelező képviselet intézményét, melyet a 2013. január 1-jén vagy az azt követően indult ügyekben kell alkalmazni.

Bejelentési kötelezettség

Az adóhatósághoz történő bejelentési kötelezettség módosul a tevékenységi körök bejelentésével kapcsolatban.
Egyrészt be kell jelenteni az adózónak: cégek esetén a főtevékenységet és a ténylegesen végzett tevékenységi köröket a hatályos TEÁOR nómenklatúrája szerint, egyéni vállalkozóknál pedig a fő- és egyéb tevékenységi köröket a mindenkor hatályos ÖVTJ (Önálló Vállalkozások Tevékenységi Jegyzéke) kódok szerint. Másrészt bejelentési kötelezettség fűződik a jövőben ahhoz a tényhez is, ha az adózó az elektronikus számlának minősülő bizonylatot – online hozzáférést biztosítva – elektronikusan őriz meg.
Mindezek mellett az elfogadott törvény arról is rendelkezik, hogy az adózónak ilyen esetben kötelessége lesz majd az adóhatóság részére elektronikus hozzáférést, letöltést biztosítani.

Adószám-felfüggesztés

2013-tól, ha az adózó bevallási vagy adófizetési (adóelőlegfizetési) kötelezettségének határidőtől, esedékességtől számított 365 napon belül nem tesz eleget, a jelenleg hatályos határozatlan időtartammal szemben az adóhatóság az adószámát 180 napig felfüggeszti. Ha ezt követően sem tesz eleget bevallási vagy adófizetési kötelezettségének, az adhatóság az adószámot törölni fogja. Amennyiben az adózó a fenti határidőn belül teljesíti bevallási, adófizetési kötelezettségét, az állami adóhatóság a felfüggesztés megszüntetését határozattal elrendeli.

Fokozott adóhatósági felügyelet

A jövőben fokozott adóhatósági felügyelet esetén a kockázatelemzési kérdőív elektronikus kitöltésére és benyújtására is lesz lehetőség, amely egyszerűsítést jelenthet majd az adózóknak.
Az elfogadott törvény szerint az adóhatóság a kockázatelemzési eljárást egy éven belül, éves áfa bevallók esetén a benyújtásra nyitva álló határidőt követő 30 napon belül folytatja le. A kockázatelemzés eredményéről csak akkor kap értesítést az adózó, ha az adóhatóság fokozott felügyeletét rendeli el.
2012-ben az adóhatóság az adózó adószámát már akkor is törölte, ha az adózó a kockázatelemzési kérdőívre határidőn belül nem válaszolt. Jövőre a kérdőív kitöltésének elmaradása elsőként csak mulasztási bírság kiszabását jelenti majd a teljesítésre történő felszólítás mellett. Ha ekkor sem pótolja az adózó a mulasztását, akkor az adóhatóság az adószámát már törli.

Adóhatósági igazolás szabályai

Az adóhatósági igazolások kiállításának határideje 8 napról 6 napra csökken. A köztartozásmentes adózói adatbázisban szereplők (az adott napra vonatkozóan) bizonyos eljárásokban mentesülnek a nemleges adóigazolás vagy együttes igazolás benyújtási kötelezettség alól.
Változik a köztartozásmentes adózói minősítés iránti kérelem, amely adatbázisba a törvény által előírt feltételek teljesítése után lehet majd bekerülni. Az erről szóló igazolás együttes adóigazolásnak minősülne, ezáltal egyszerűsödnének és gyorsulnának az adóhatósági igazolások adminisztrációjával kapcsolatos eljárások.

Felhívás önellenőrzésre

Jövőre bevezetésre kerül a „Felhívás önellenőrzésre” jogintézménye, amely azt jelenti, hogy a vállalkozói tevékenységet nem végző magánszemély adózót az adóhatóság önellenőrzés elvégzésére hívhatja fel. Az önellenőrzést az adózó nem köteles teljesíteni, mulasztási bírsággal sem jár, sőt a felhívás közlésétől számított 30 nap elteltéig ellenőrzés sem kezdhető meg az adózóval szemben.

Elkésett fellebbezés

A jövőben az elkésett fellebbezést érdemi vizsgálat nélkül elutasítják, azt nem kezelik felügyeleti intézkedés iránti kérelemként.

Felügyeleti intézkedés iránti kérelem

Felügyeleti intézkedés iránti kérelmet az adópolitikáért felelős miniszter, illetve a NAV felügyeletére kijelölt miniszter csak abban az esetben bírál majd el, ha azt megelőzően az adóhatóság elnöke, mint felettes szerv már döntött az ügyben.
Ha a kérelmező az eljárási illetéket nem fizeti meg, az a kérelem érdemi vizsgálat nélküli elutasítását vonja maga után.
Az adópolitikáért felelős (vagy a NAV felügyeletére kijelölt) miniszterhez benyújtott felügyeleti intézkedés iránti kérelem illetékét 2013-tól illetékbélyegen kell leróni.

Önellenőrzési pótlék

Módosulnak a jogkövetkezmények szabályai is. Ennek megfelelően, ha az önellenőrzés pótlólagos adófizetési kötelezettséget azért nem eredményez, mert az adót az adózó egy későbbi bevallásában bevallotta és megfizette, az önellenőrzési pótlék összege nem haladhatja meg a két bevallás közötti időre felszámítható késedelmi pótlék összegét.

Feltételes adómegállapítás

Alaposan megváltozik a feltételes adómegállapítás intézménye 2013. január 1-jétől. A feltételes adómegállapításért fizetendő díj mértéke nem a jogügylet tárgyának az ügyleti értékétől függ, hanem a feltételes adómegállapítással érintett adózók számától, sávos rendszerben. A jövőben feltételes adómegállapítás csak társasági adóval, személyi jövedelemadóval, kisvállalati adóval és helyi iparűzési adóval kapcsolatban kérhető.

Készpénzfizetés korlátozása

2013. január 1-jén lép hatályba az a módosítás, amely korlátozza a vállalkozások közötti készpénzfizetést. A módosított törvény szerint az adóköteles tevékenységet folytató, pénzforgalmi számla nyitására kötelezett adózó, ha egy másik szintén pénzforgalmi számla nyitására kötelezett adózónak készpénzben ellenértéket fizet, azt legfeljebb 1,5 millió forint összegben teheti meg. Ezt az összeghatárt szerződésenként és havonta kell vizsgálni.
Ha valaki megszegi a készpénzfizetés korlátozásával kapcsolatos előírást, minden 1,5 millió forint fölötti készpénzben kifizetett összeg után 20 %-os mulasztási bírságot kell fizetni a módosított törvény szerint.

Illetékek

Az illetékről szóló törvény módosítása egyszerűsíti az öröklési és az ajándékozási illeték megállapítását. Ezekhez két illetékkulcs kapcsolódik majd, attól függően, hogy lakástulajdon szerzéséhez kapcsolódik vagy sem. Ezen túlmenően nem lesz jelentősége sem a rokonsági foknak, sem a szerzett vagyon értékének.
Az öröklési és az ajándékozási illeték általános mértéke 18 %-os, a lakástulajdonhoz kapcsolódó pedig 9 %-os lesz.

2013-tól az elfogadott törvény kibővíti az egyenes ági rokonokat megillető, értékhatártól független illetékmentességet az özvegyek öröklésére is.

Kedvező ponton változik az illetéktörvény az ún. negatív illetékalap után fizetendő visszterhes vagyonátruházási illetékkötelezettséggel kapcsolatban. Ezentúl ugyanis nem kell illetéket fizetni akkor, ha cserét pótló vétel esetén alacsonyabb forgalmi értékű lakást vásárolunk, mint az értékesített lakás értéke.

Az 35 éven aluli első lakást szerző fiatalok támogatása érdekében az elfogadott törvény a jelenleg hatályos szabályozás szerinti 8 millió Ft-os illetékkedvezmény értékhatárát 15 millió Ft-ra emelte, és az illetékkedvezmény maximumot megszüntette.
Ők tulajdonképpen első lakásszerzésük után a fizetendő illeték felét lesznek majd kötelesek megfizetni, ha a lakástulajdonuk forgalmi értéke nem haladja meg a 15 millió forintot. Efölött az értékhatár fölött viszont már nem lesz illetékkedvezmény.

Szóljon hozzá a bejegyzéshez!

Nincs hozzászólás

Vissza az oldal tetejére