Adóváltozások 2013 – I. rész – Jövedelemadók


Előző bejegyzéseink egyikében már ismertettük milyen változások várhatóak a jövő évi adótörvényeket illetően. Miután a benyújtott törvényjavaslat több ponton módosult, szeretnénk az Országgyűlés által elfogadott és a Magyar Közlönyben kihirdetett törvény végleges változatáról tájékoztatást nyújtani, elsőként a személyi jövedelemadóra és a társasági adóra vonatkozóan.

Személyi jövedelemadó

Szuperbruttósítás kivezetése

Elfogadták a munkavállalók egy részét kedvezően érintő szuperbruttósítás kivezetését. Ez azt jelenti, hogy nem kell adóalap-kiegészítést alkalmazni az évi 2 millió 424 ezer forint fölötti jövedelmekre, ezzel gyakorlatilag végre egykulcsossá válik a személyi jövedelemadó-rendszer, 16 %-os adómértékkel.

Béren kívüli juttatások

Jövőre a munkavállalónak Erzsébet-utalvány formájában havi 8000 forint adható béren kívüli juttatásként. Mindezek mellett pontosításra kerültek a munkahelyi étkeztetéssel kapcsolatos rendelkezések, ami azt jelenti, hogy a munkáltató utalvány formájában akkor is támogathatja a munkahelyi étkezést, ha a telephelyén működő étkezőhelyen külső személyeket is kiszolgál.
2013-tól azonban a béren kívüli juttatások után az egészségügyi hozzájárulás mértéke 10 százalékról 14 százalékra emelkedik.

Kedvező várakozással tekinthetnek a jövő év elé az Önkéntes Kölcsönös Biztosító Pénztárak.
A munkáltató által a magánszemély javára átutalt – béren kívüli juttatásnak minősülő – havi hozzájárulásból ugyanis többféle kiadás rendezhető lesz. Önsegélyező pénztárakon keresztül elszámolható lesz többek között a felsőoktatási tandíj, a kollégiumi díj, vagy az albérleti díj. A minimálbér 15 százalékáig a védendő fogyasztónak minősülő pénztártag közüzemi díja is rendezhető lesz. Mindezek mellett a törvény alkotói gondoltak a lakáscélú devizaalapú jelzáloghitellel rendelkezőkre is, a törlesztés támogatására ugyanis szintén fordítható maximum a minimálbér 15 százalékának megfelelő összeg.

Egyes meghatározott juttatások

Jövőre nem adózik kedvezményesen a fogyasztásra kész étel vásárlására jogosító utalvány, ugyanis az 2013-tól nem minősül egyes meghatározott juttatásnak.

Családi kedvezmény

Korlátozásra kerül a más államban családi pótlékra vagy ahhoz hasonló ellátásra jogosult magánszemélyek esetében a családi kedvezmény érvényesíthetősége. E szerint kedvezmény csak akkor vehető igénybe, ha a magánszemélyt ugyanolyan vagy hasonló kedvezmény, ugyanarra az időszakra máshol nem illeti meg és az összes jövedelmének 75 %-a Magyarországon esik adókötelezettség alá.

Biztosítások

A személyi jövedelemadó törvény biztosításokra vonatkozó részei számos változáson estek át egészen a zárószavazásig.
A véglegesen elfogadott jogszabály alapján a kockázati biztosítás más személy (kifizető) által fizetett díja a minimálbér 30 százalékáig adómentes lesz, vagyis azok a személybiztosítások, amelynek sem lejárati szolgáltatása, sem visszavásárlási értéke nincs. Azoknál a biztosításoknál, melyeknél biztosítási esemény nélkül is lehetőség van a pénz kivonására, vagy lejáratkor a biztosító kifizetést teljesít (megtakarítási típusú biztosítások), adókötelesek lesznek.
A munkáltató által a magánszemély javára kötött személybiztosítási (élet-, baleset- és betegségbiztosítás) szerződés díja azonban nem a magánszemély jövedelmeként válik adókötelessé, hanem azok 2013-tól egyes meghatározott juttatásként fognak adózni.
A törvényjavaslat alapján szigorodnak a nyugdíjbiztosítások adómentességének a feltételei, ugyanis az eddigi három év helyett a megtakarítási időnek el kell érnie a 10 évet, csak abban az esetben adómentes a biztosító szolgáltatása. Ezzel összhangban a járadékbiztosítások is csak akkor lesznek adómentesek, ha a járadékszolgáltatást legalább 10 éven keresztül folyósítják.
Az átmeneti rendelkezések biztosítják, hogy a 2013. január 1-je előtt létesített jogviszonyokra még az idén hatályos szabály alkalmazható.

Adómentes kulturális juttatások

Jövőre a kifizető nem csak sportesemények látogatását támogathatja adómentesen, hanem kulturális szolgáltatások igénybevételét is. Ennek keretében az adóévben legfeljebb 50 ezer forint értékben juttathat többek között muzeális intézmény és művészeti intézmény kiállítására, színház-, tánc-, cirkusz- vagy zeneművészeti előadásra belépőjegyet, bérletet.

Társasági adó

Fogalmi változások

A törvény a jövőben kiterjeszti a bejelentett immateriális jószág fogalmát arra az esetre is, ha a szellemi terméket, vagyoni értékű jogot a vállalkozás saját maga hozza létre.

Az ellenőrzött külföldi társaság definíciója pontosításra került. Arra az esetre vonatkozóan, amikor a külföldi személy adózás előtti eredménye nulla vagy negatív összeg, meg kell nézni, hogy a külföldi állam milyen mértékű társasági adónak megfelelő adómértéket alkalmaz. Az elfogadott törvény szerint, ha a külföldi állam az adóalap összegétől függően több adómértéket alkalmaz, akkor a legkisebb mértéknek kell elérnie a 10 százalékot.

Jövedelem-minimum

2013-tól a jövedelem-minimum megállapítása során az összes bevételt növeli a tagi kölcsön napi átlagos állományának az adóévet megelőző adóév utolsó napján a fennálló kölcsönt meghaladó összegének az 50 %-a

Veszteségelhatárolás

A veszteségelhatárolásra vonatkozó szabályozás némileg enyhült. A jelenleg hatályos jogszabály szerint ugyanis a jogutód csak abban az esetben jogosult az átvett elhatárolt veszteség felhasználására, ha az átalakulást követő két adóévben a jogelőd által folytatott tevékenységből árbevételt szerez. Ennek azonban a jövőben nem kell megfelelnie akkor, ha az adózó az átalakítást követő két adóévben jogutód nélkül megszűnik.

Szintén a veszteségelhatárolást érinti az a kedvező változás, amely azokra a társaságokra vonatkozik, akikkel szemben kezdeményezett csődeljárási vagy felszámolási eljárás jogerős bírósági végzéssel szűnik meg. Ekkor ugyanis a korábbi adóévek elhatárolt vesztesége legfeljebb a felhasználása nélkül számított adóévi adóalap 50 százalékának az egyezségre tekintettel elengedett kötelezettség felével növelt összegben számolható el az adózás előtti eredmény csökkenéseként.

Alultőkésítés

Az elfogadott törvény szerint az alultőkésítési szabály alkalmazása során a kötelezettségek adóévi napi átlagos állományának meghatározása során nem lehet figyelembe venni a követelések között az áruszállításból és szolgáltatásból származó követeléseket.

Adókedvezmények

Jövőre két új lehetőséggel bővül a fejlesztési adókedvezmények igénybevételének köre. Egyrészt az új fogalomként megismert, szabad vállalkozási zóna területén üzembe helyezett és üzemeltetett jelenértéken legalább 100 millió forint értékű beruházással, másrészt a jelenértéken legalább 100 millió forint értékű, energiahatékonyságot szolgáló beruházással.
A törvény szerint a szabad vállalkozási zóna kijelölésére a Kormány jogosult.
Mindezek mellett fejlesztési adókedvezményre csak abban az esetben szerezhet egy adóalany jogosultságot, ha a beruházás megkezdése előtt valamennyi szükséges adatot, illetve az adókedvezmény iránti kérelmet benyújtja az adópolitikáért felelős miniszternek. Jövőre további követelményként jelenik meg, hogy a beruházás üzembe helyezését követő 90 napon belül a beruházás befejezésének a napját is be kell jelenteni.

Következő bejegyzésünkben az általános forgalmi adóra és a helyi adókra vonatkozó változásokat mutatjuk be.

Szóljon hozzá a bejegyzéshez!

Nincs hozzászólás

Vissza az oldal tetejére