Adótörvény változások 2016-tól II. rész

iStock_000016890252XSmallElőző bejegyzésünkből megtudhatták, hogy a parlament által elfogadott 2016. évi adótörvény módosítások hogyan érintik a jövedelemadózással kapcsolatos jogszabályokat.

Ezúttal szeretnénk bemutatni azokat a változásokat, amelyek az általános forgalmi adóra, az illetékre és a helyi adókra vonatkoznak.

 Általános forgalmi adó

Időszakos elszámolású ügyletek

Az időszakos elszámolású ügyletek tekintetében 2015. július 1-jétől a könyvviteli, könyvvizsgálati és az adótanácsadói szolgáltatásokat nyújtóknak, majd 2016. január 1-jétől általános jelleggel új szabályozás került bevezetésre.

A változás azt jelenti, hogy fő szabály szerint az ilyen típusú ügyleteknél teljesítésként az elszámolással vagy a fizetéssel érintett időszak utolsó napját kell tekinteni.

Ettől eltérően kell kezelni viszont azokat az eseteket, amikor a fizetés esedékessége és a számla vagy a nyugta kibocsátása megelőzi az elszámolással vagy a fizetéssel érintett időszak utolsó napját. Ekkor a teljesítés időpontja a számla, vagy a nyugta kibocsátásának időpontja lesz.

A fentiek mellett kivételt jelentenek azok az ügyletek is, amikor az ellenérték megtérítésének esedékessége az elszámolással vagy a fizetéssel érintett időszak utolsó napját követő időpontra esik. Ekkor ugyanis – a jelenleg is hatályos szabályozáshoz hasonlóan – a teljesítés időpontja az ellenérték megtérítésének esedékessége, de legfeljebb az elszámolási időszak utolsó napját követő hatvanadik nap lesz.

Az átmeneti rendelkezések szerint a módosított előírásokat az olyan 2015. december 31-ét követően kezdődő elszámolással vagy fizetéssel érintett időszakokra kell első ízben alkalmazni, amely tekintetében a fizetés esedékessége 2015. december 31-ét követő időpont.

Csoportos adóalanyiság

A 2016. január 1-jétől hatályba lépő módosítás lehetővé teszi, hogy az állami és önkormányzati tulajdonban lévő kapcsolt vállalkozások is létrehozhassanak csoportos adóalanyiságot.

Számlakibocsátás

A módosított előírások mentesítik a nemzetközi légi személyszállítást végző szolgáltatókat a számlakibocsátás alól, ha a szolgáltatásról egyéb számviteli bizonylatot állítanak ki. Abban az esetben viszont, ha a szolgáltatás igénybe vevője az adóalanytól számlát kér, a számlakibocsátástól nem lehet eltekinteni.

Közcélú adomány

2015. június 25-től közcélú adománynak minősül az oktatási intézmény részére az alapító okiratában meghatározott tevékenységének támogatására fordított termék, szolgáltatás ingyenes átadása, ha az alábbi feltételek teljesülnek:

az ügyletre vonatkozó okirat, egyéb körülmény valós tartalma alapján nem állapítható meg, hogy az nem, vagy csak látszólag szolgálja az oktatási intézmény alapító okiratában meghatározott, továbbá az egyházi jogi személy esetében törvényben meghatározott tevékenységét;

 az adomány nem jelent vagyoni előnyt az adományozónak, az adományozó tagjának vagy részvényesének, vezető tisztségviselőjének, felügyelőbizottsága vagy igazgatósága tagjának, könyvvizsgálójának, illetve ezen személyek vagy a természetes személy tag vagy részvényes közeli hozzátartozójának, azzal, hogy nem minősül vagyoni előnynek az adományozó nevére, tevékenységére történő utalás; és

az adományozó rendelkezik a közhasznú szervezet, az oktatási intézmény, illetve az egyházi jogi személy által kiállított olyan igazolással, amely tartalmazza az adományozó és az adományozott nevét, székhelyét vagy állandó lakóhelyét, adószámát, adószám hiányában egyedi azonosítására szolgáló jelét és a támogatott célt.

Illetékek

Adósságrendezés

2015-ben bevezetésre került a magáncsőd intézménye. Ennek keretében az adósságrendezési eljárás hatálya alatt álló magánszemélynek, aki olyan telket értékesít, amelyre vállalta, hogy négy éven belül lakóházat épít, az esedékességtől számított késedelmi pótlékot nem kell megfizetni, csak a felfüggesztett illetéket kell rendezni.

Ha viszont a telek vevője nyilatkozik, hogy négy éven belül lakóházat kíván építeni, a magáncsőd alatt álló személy a felfüggesztett illeték megfizetése alól is mentesül. Ez utóbbi rendelkezések csak abban az esetben alkalmazhatóak, ha a magánszemély a telekhez öröklés vagy visszterhes vagyonátruházás következtében jutott.

Az adósságrendezéssel kapcsolatban kezdeményezett eljárások azonban illetékkötelesek. A kérelem típusától függően az illeték összege 10 – 30 ezer forintig terjedhet.

Kölcsönszerződések forintosítása

Nem keletkezik ajándékozási illeték, a nem lakáscélú fogyasztói kölcsön-szerződésekből eredő követelések forintosítása miatti árfolyam különbözet elengedése után. Ajándékozási illetéket ugyan nem kell fizetni, de a követelés elengedésével kapcsolatos vagyonszerzést 30 napon belül be kell jelenti az állami adóhatósághoz.

Illetékmentességek

2016. január 1-jétől a következő eljárások illetékmentesek (a felsorolás nem teljeskörű):

illetékmentes a hatósági erkölcsi bizonyítvány kiállítása iránti eljárás évente négy alkalommal.

illetékmentes az állandó személyazonosító okmány és a lakcímet igazoló hatósági igazolvány kiállítására irányuló eljárás.

vállalkozói igazolvánnyal, az üzlet működési engedélyével kapcsolatos eljárás

 valamennyi adóhatósági igazolás kiállítása

 oktatási igazolvány kiállítása

Az eljárási illetékek megfizethetőek átutalással is az eljárás kezdeményezése előtt, a hatóság külön felhívása nélkül is.

Cégbírósági eljárási illetékek

Mentes az eljárási illeték alól a cégkivonat, cégbizonyítvány és cégmásolatának kiállítása abban az esetben, ha azt a cég tagja vagy képviselője kéri.

Illetékmentes a cég, cégnyilvántartásban szereplő okiratok elektronikus úton történő megküldése is, amennyiben azt a cég tagja vagy képviselője kéri.

Vagyonszerzési illeték

Új előírás 2016. január 1-jétől, hogy mentes a visszterhes vagyonátruházási illeték alól a gépjárműadóról szóló törvény szerinti környezetkímélő gépkocsi tulajdonjogának, valamint ilyen gépjárműre vonatkozó vagyoni értékű jognak a megszerzése.

Mentesül a vagyonszerzési illeték alól a korábbi lakástulajdonát bérlő majd ezt visszavásárló magánszemély, vagy annak magánszemély örököse. Az illetékmentességnek nem feltétele, hogy a visszavásárló hiteladós legyen.

A fentieken kívül illetékmentességet élveznek azok a lakásvásárlók is, akik legalább 5 évre szóló, bérleti és visszavásárlási jogot biztosítanak az eladóiknak. A felfüggesztett illetéket az adóhatóság akkor törli, ha a bérlő vagy annak örököse a bérbeadó tulajdoni hányadát a korábban fizetett vételár legfeljebb 105 százalékának megfelelő vételáron 5 éven belül visszavásárolja. További feltétel, hogy az éves bérleti díj nem lehet több a vételár 7 százalékánál.

Megbízható adósok részletfizetési eljárása

2016. január 1-jétől a megbízható adózók által az adóhatóságnál kezdeményezett automatikus részletfizetésre irányuló eljárása illetékmentes.

Helyi adók

Építményadó

Az építményadó kötelezettség alapvetően a használatbavételi engedély jogerőre emelkedését követő év első napján keletkezik. 2016-tól használatbavétel-tudomásulvételi eljárás esetén a használatbavétel tudomásulvételét követő év első napján.

Új nettó árbevételt csökkentő tétel

2016. január 1-jétől az alkoholos ital utáni népegészségügyi termékadó levonható a nettó árbevételből, vagyis az iparűzési adó-alapból.

Külföldi útdíj

Az elfogadott törvénymódosítás szerint a fizetendő iparűzési adó csökkenthető a ráfordításként, költségként elszámolt külföldön megfizetett útdíj, valamint az autópályák, autóutak és főutak használatáért belföldön megfizetett úthasználati díj 7,5 százalékával. Ha az adott vállalkozásnak székhelye mellett telephely, akkor az összes útdíj 7,5 százalékát az adóalap-megosztás arányában veheti figyelembe.

KATA alany tételes adóalap-megállapítás választása

A kisadózó vállalkozások tételes adójának hatálya alá tartozó KATA alany, a KATA alannyá válástól számított 45. napig vagy az adóév február 15-éig dönthet arról, hogy az iparűzési adóban a tételes adóalap szerinti adózást választja.

Helyi adó adatbázis

A helyi adó mértékére vonatkozó adatokat (adó mértéke, adókedvezmény, mentesség tartalma) a Magyar Államkincstár teszi közzé honlapján. Az adatokat elektronikusan letölthető, csoportosítható formában jeleníti meg. A fenti adatállomány azonban nem tekinthető hiteles nyilvántartásnak.

Változás 2017-től

Az adózók 2017. január 1-jétől az önkormányzati adóhatóság által rendszeresített bevallás nyomtatványon kívül az általános nyomtatványkitöltő (ÁNYK) segítségével is kitöltheti és beküldheti az állami adóhatósághoz. Az állami adóhatóság a beérkezett bevallásokat köteles az öt munkanapon belül az önkormányzati adóhatósághoz megküldeni.

Szóljon hozzá a bejegyzéshez!

Nincs hozzászólás

Vissza az oldal tetejére