Adótörvény változások 2016-tól I. rész

iStock_000016890252XSmallAz év során több adócsomagot fogadott el a parlament, amely tartalmazza a 2016. évi adótörvény-változásokat. Bejegyzésünkben összefoglaljuk az elfogadott törvény legfontosabb, jövedelemadókat érintő részleteit.

Személyi jövedelemadó

Adókulcs, adóalap kedvezmények

A nyári módosítások egyik legfontosabb, mindenkit érintő változása a személyi jövedelemadó mértékének 16 százalékról 15 százalékra történő csökkentése. Az adókulcs változásával összefüggésben módosult az első házasokat, illetve a családokat érintő adóalap kedvezmény összege annak érdekében, hogy azok adóként az eddigiekhez azonos mértékben figyelembe vehetőek legyenek.

Ennek megfelelően az első házasokat érintő adóalap kedvezmény szabályai nem változtak, az első házasok továbbra is 5 000 forinttal számolhatnak adójuk csökkentése során. Adóalapban kifejezve ez jogosultsági hónaponként 33 335 forintot jelent.

A családi adóalap kedvezmény adóban számított összege csak a két eltartottat nevelő magánszemélyeknél változik. Számukra 2016. január 1-jétől a jelenlegi gyermekenkénti havi 10 000 forintos családi adókedvezmény 2 500 forinttal növekszik, majd évente ugyanezzel a növekedéssel 2019-ben eléri gyermekenként a havi 20 000 forintos szintet.

Összhangban az adó mértékének változásával, 2016-ban adóalap kedvezményként egy eltartott esetén 66 670 forint, két eltartott esetén 83 330 forint, három eltartottnál pedig 220 000 forint vehető figyelembe.

Kamatjövedelemhez kapcsolódó átmeneti rendelkezések

Átmeneti szabályokat kell alkalmazni abban az esetben, ha a kamatjövedelem juttatását megalapozó időszak 2016. január 1-je előtt kezdődött, de a jövedelem megszerzése ez időpontot követően történt. A 15 százalékos adómértéket csak a 2016. január 1-jétől megszolgált kamatjövedelemre lehet alkalmazni.

Társadalombiztosítási nyugdíjrendszerbe történő visszalépés

Az elfogadott módosító alapján a jövedelem számításánál nem kell figyelembe venni azt az összeget, amelyet a magánnyugdíjpénztár tagja a társadalombiztosítási nyugdíjrendszerbe történő visszalépése esetén a magánnyugdíjpénztártól visszalépő tagi kifizetésként kap. Ezzel a visszalépő tagok élvezhetik mindazon kedvezményeket, amelyeket a korábbi visszalépők érvényesíthettek.

A visszalépő tag az összevont adóalapja adójának adókedvezmények levonása után fennmaradó részből a magánnyugdíjpénztár által önkéntes kölcsönös nyugdíjpénztárbaaz adóévben átutalt visszalépő tagi kifizetések 20 százalékának megfelelő, de maximum 300 000 forint adó visszatérítéséről is rendelkezhet.

Szorzók változása

Az egyes külön adózó jövedelmek esetén, összhangban az adókulcs változásával módosulnak a szorzók. A kifizető által ellenszolgáltatás nélkül vállalt tartási szerződés alapján nem pénzben juttatott vagyoni érték esetében a juttatás értékének 1,19-szerese helyett 1,18-szoros szorzót kell alkalmazni az adóalap megállapítása során.

Szintén ezzel a szorzóval kell dolgozni a kamatkedvezményből származó jövedelem, illetve a szerencsejátékok szervezéséről szóló törvényben meghatározott, engedélyhez kötött sorsolásos játékból, az ajándéksorsolásból, valamint a fogadásból származó, nem pénzben, hanem más vagyoni érték formájában adott nyeremény esetén.

Ha a megállapított kamatjövedelem olyan vagyoni érték (pl. nyereménybetétre kisorsolt tárgynyeremény, az értékpapír), amelyből az adó levonása nem lehetséges, az adó alapja a vagyoni érték szokásos piaci értékének 1,18-szorosa, vagy – ha a kamatjövedelmet egészségügyi hozzájárulás is terheli, – 1,28-szorosa.

Új adómentes elem

2016. január 1-jétől a Nemzeti Tehetség Program keretében kiemelkedően tehetséges fiatalok és a kiemelkedő tehetséggondozó magánszemélyek számára pályázatban meghatározott feltételekkel és módon folyósított ösztöndíj adómentes. Az átmeneti rendelkezések alapján már ez utóbbi időpontot megelőzően keletkezett bevételekre is lehet alkalmazni a mentességet.

Mezőgazdasági őstermelői termékek köre

Bővül a mezőgazdasági őstermelői termékek köre, ezentúl a fás szárú energetikai ültetvényről lekerülő tűzifa, faforgács,fűrészpor és fahulladék is ide sorolandó.

Vadon gyűjthető termékek

A vadon gyűjthető termékek (vadon termő gyümölcsök, gombák, éti csiga) értékesítésre történő gyűjtése esetén az egyéni vállalkozói igazolvánnyal vagy mezőgazdasági őstermelői igazolvánnyal nem rendelkező személyek által megszerzett jövedelmek adózására nem volt egyértelmű szabályozás.

Az elfogadott törvénymódosítás alapján a felvásárlónak történő értékesítésből származó bevétel 25 százaléka minősül jövedelemnek. A felvásárlónak az átvételkor kell megállapítani és levonni az adót a gyűjtőnek kifizetett összegből, amellett, hogy a bevétel 25 százaléka minősül adóalapnak.

Személyi jövedelemadó bevallása

Az elfogadott törvényjavaslatnak megfelelően átalakulnak azadó bevallására vonatkozó szabályok. Megszűnik az egyszerűsített bevallás, illetve az adónyilatkozat. Ez utóbbiak utoljára a 2015. évre nyújthatóak be.

2016. január 1-jétől a magánszemélynek önadózóként, – ha nem adott nyilatkozatot munkáltatói adómegállapításra, adójának megállapítását a munkáltatója nem vállalja vagy nem tett bevallási nyilatkozatot – az adóhatóság közreműködése nélkül elkészített bevallást vagy az állami adóhatóság által összeállítottadóbevallási tervezet felhasználásával elkészített bevallást kell benyújtania az adóhatósághoz.

Elsőként a 2015. évi jövedelmekről a magánszemély bevallási kötelezettségét bevallási nyilatkozattal teljesítheti, ha a jogszabályban előírt feltételeknek megfelel. A bevallási nyilatkozat az erre a célra rendszeresített nyomtatványon tehető meg a munkáltató felé, az adóévet követő év január 31-éig.

2017. január 1-jétől lépnek életbe az adóbevallási tervezettel összefüggő eljárás szabályai. Ennek alapján – első alkalommal a 2016. évi jövedelmekről – az állami adóhatóság adóbevallási tervezetet készít a feltételeknek megfelelő magánszemélyek számára. A magánszemély a tervezet elfogadásával teljesíti a bevallási kötelezettségét. Ha az adózó a tervezetet nem fogadja el, az adóbevallási kötelezettségét az 53-as bevallás benyújtásával tudja teljesíteni.

Társasági adó

Növekedési adóhitel

2016. január 1-jétől bevezetésre kerül a növekedés adóhitel, amely lehetőséget biztosít az arra jogosult vállalkozásoknak, hogy a tárgyévi adózás előtti eredménynek a megelőző adóév adózás előtti eredményét meghaladó része után az adót nem a tárgyévben, hanem a következő két adóév során fizesse meg.

Ennek feltételei a következőek:

A vállalkozás adóalanyisága az adóévet megelőző harmadik adóévben vagy korábban kezdődött, az adóévben és az adóévet megelőző három adóévben nem vett részt átalakulásban, egyesülésben, szétválásban, valamint az adóévi adózás előtti eredménye eléri a megelőző adóév adózás előtti eredményének az ötszörösét. További kritérium, hogy az adóelőleg-kiegészítési kötelezettség teljesítésére előírt határidőig nyilatkozzon az adóhatóság felé arról, hogy a növekedési adóhitel rendelkezéseit alkalmazni kívánja.

A növekedési adóhitel számszerűsítése során tekintettel kell lenni arra, hogy a kapott (járó) osztalék, a kapott (esedékes) kamat összege, illetve az adóévben az adózó kapcsolt vállalkozásától visszafizetési kötelezettség nélkül kapott támogatás, juttatás, véglegesen átvett pénzeszköz, illetve a térítés nélkül átvett eszköz értéke, továbbá az adózó kapcsolt vállalkozása által ellenérték nélkül átvállalt kötelezettségnek adóévi bevételeként elszámolt összege nem vehető figyelembe.

A kedvezmény igénybevétele esetén az adózó a növekedési adóhitelre jutó adót sajátos rend szerint fizeti meg. Ez azt jelenti, hogy feltöltéskor megállapítja a várható növekedési adóhitel összegére jutó adót, majd annak negyedét két egyenlő részletben megfizeti a tárgyévet követő adóév első két negyedévében. Ezt követően a tárgyévi társaságiadó-bevallás benyújtásakor a tényleges növekedési adóhitel összegére jutó adó összegét, a megfizetett adóelőleg figyelembe vétele mellett a következő hat negyedévben egyenlő részletekben fizetheti meg.

A fizetési halasztáson túl az új szabályok tényleges adókedvezményre is lehetőséget biztosítanak, ha a vállalkozás a növekedési adóhitelre vonatkozó nyilatkozatot követő két adóévben tárgyieszköz-beruházást és létszámnövelést hajt végre. Az adóévi kedvezmény a beruházási érték 19 százaléka, amely nem lehet több mint a növekedési adóhitelre jutó adó még esedékessé nem vált összegének a 90 százaléka.

Az átmeneti rendelkezések a növekedési adóhitel alkalmazásának lehetőségét már a 2015. évi adókötelezettség megállapítása során biztosítják.

Progresszív mentesítés

Már 2015-ben lehet alkalmazni azt az új szabályt is, mely alapján, ha a kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezmény progresszív mentesítésről rendelkezik, akkor a külföldön adóztatható jövedelmet progresszió fenntartásával kell mentesíteni.

Szóljon hozzá a bejegyzéshez!

Nincs hozzászólás

Vissza az oldal tetejére