Adómentes lakáscélú támogatás

Könyvelés, Bérszámfejtés, HR AdminisztrációKevés jogszabályt övez akkora érdeklődés, mint a napokban megjelent NGM rendeletet, amely a munkáltató által adómentesen adható lakáscélú támogatás részletes szabályait tartalmazza. Bár a munkáltatók 2014. január 1. előtt is adhattak adómentes lakáscélú támogatást a munkavállalóiknak, lakáshiteleik törlesztését csak az idei évtől tudják adómentesen támogatni.

A személyi jövedelemadó törvény ez évi hatályba lépése óta számos kérdés merült fel a lakáshitel törlesztés kedvezményes adózási lehetőségével kapcsolatban, a részletes szabályok azonban most váltak egyértelművé.

Az bizonyára sokak számára ismert, hogy adómentes munkáltatói támogatás lakáscélú felhasználásra felvett hitelhez a vételár 30 százalékáig vehető igénybe, öt évre vonatkozóan legfeljebb 5 millió forintig. Fontos feltétel azonban, hogy az adott lakás szobaszáma ne haladja meg a lakáscélú állami támogatásokról szóló kormányrendeletben meghatározott méltányolható lakásigényt. E tekintetben kedvező módosítás történt, a méltányolható lakásigényt ugyanis elegendő az együttköltöző családtagok száma és a szobaszám alapján megvizsgálni, az építési költséget nem kell figyelembe venni.

Szintén könnyítésként értékelhetjük, hogy a támogatás folyósításához nem kell elkülönített számlát nyitni, az utalható a munkavállaló bármely banknál vezetett fizetési vagy hitelszámlájára, de akár a hitelt nyújtó hitelintézet törlesztéshez használt központi elszámoló számlájára is. Erről a számláról a munkavállalónak nyilatkoznia kell a munkáltató felé, amellett, hogy hozzá kell járulnia a szükséges adatok hitelintézet felé történő továbbításához.

A rendelet szerint az adómentesség fennállásának feltételeit a munkáltatónak kell megvizsgálni, ehhez szüksége van a támogatásra való jogosultságot igazoló okiratokra, bizonylatokra.

A teljesség igénye nélkül ezek az okiratok a következőek:

  • Lakás vásárlása esetén az adásvételi szerződés és a tulajdonjog bejegyzését igazoló okirat, vagy tulajdoni lap, valamint a vételár kifizetését igazoló okirat.
  • Lakás építése, bővítése, korszerűsítése esetén az építési engedély, a kiállított számlák.
  • Lakáscélú felhasználásra felvett hitel visszafizetéséhez, törlesztéséhez nyújtott támogatás esetén a hitelintézettel, korábbi munkáltatóval fennálló hitelszerződés, a támogatás folyósításának évére vonatkozóan a hitel-törlesztést igazoló okirat, számla-kivonat.

Ettől eltérően munkáltató a hitelintézettel vagy a kincstárral kötött megállapodás alapján a fenti okiratok helyett a hitelintézetnek vagy a kincstárnak a támogatás adómentességének fennállásáról szóló igazolást is elfogadhatja.

Nagyon lényeges szempont azonban, hogy a lakáscélú munkáltatói támogatás csak akkor tekinthető adómentesnek, ha a munkáltató a támogatás folyósítását követő év május 31-éig, lakás építéséhez, alapterületének növeléséhez, korszerűsítéséhez adott támogatás esetén a folyósítás évét követő második év május 31-éig rendelkezik az előzőekben részletezett okiratokkal, bizonylatokkal. Amennyiben ez nem teljesül, a lakáscélú munkáltatói támogatás 20 százalékkal növelt összegben a munkavállaló munkaviszonyból származó jövedelmének minősül.

A munkáltatóknak érdemes komolyan fontolóra venni, hogy ezt a juttatási formát beemelik-e cafeteria rendszerükbe. Egyrészt, rendkívül kedvező adózási volta miatt, másrészt jelentős könnyítést adhat munkavállalóiknak havi törlesztéseik teljesítésében. Az adómentes lakáscélú támogatás előnyös lehet tehát mind a munkáltatónak, mind a munkavállalónak, óvakodjon azonban mindenki attól, hogy munkabér vagy jutalom helyett ezzel a juttatási formával éljen.

Szóljon hozzá a bejegyzéshez!

Nincs hozzászólás

Vissza az oldal tetejére