A veszteségelhatárolás szabályairól – Hogyan befolyásolják a változások a társasági adókötelezettséget?

A társasági adóról szóló törvény 2012. január 1-jétől hatályos egyik legfontosabb változása a veszteségelhatárolás szabályozásához kapcsolódik. Az év utolsó negyedévéhez közelítve érdemes áttekinteni a főbb szabályokat, hogy lássuk, ez vajon bennünket mennyiben fog érinteni az adott évben felmerülő társasági adókötelezettség kapcsán.

Továbbra sem változott az az előírás, mely szerint, ha az adózó társasági adóalapja bármely adóévben negatív, ezzel az összeggel a következő adóévekben döntése szerinti megosztásban csökkentheti az adózás előtti eredményét, feltéve, hogy a negatív adóalap a rendeltetésszerű joggyakorlás elvének betartásával keletkezett.
Rossz hír azonban az adózóknak, hogy az adóévben felhasználható veszteség mértéke korlátozás alá esik. Ennek következtében a korábbi adóévek elhatárolt veszteségét legfeljebb az elhatárolt veszteség nélkül számított adóalap 50 százalékáig érvényesíthetik az adózás előtti eredmény csökkenéseként. Ez gyakorlatilag azt jelenti, hogy az adóalap 50 százaléka mindenképp társasági adóalapot képez majd.
A fenti korlátozás nem érinti a negatív adóalap időbeli elhatárolását. Erre továbbra is van mód, csupán annak felhasználása változik és esik korlátozás alá a nélküle számított adóalap 50 százalékának erejéig. Az a szabály sem változott, hogy az elhatárolt veszteséget a keletkezésük sorrendjében kell felhasználni.

A változások hatással lesznek a mezőgazdasági ágazatba sorolt adózókra is, ők adóévenként legfeljebb az adóév adózás előtti eredményének 30 százalékát vehetik figyelembe csökkentő tételként. Természetesen számukra továbbra is fennáll a lehetőség, hogy az elhatárolt veszteséget az adóévet megelőző két adóévben megfizetett adónak az önellenőrzésével rendezhetik úgy, hogy a megelőző két adóév adózás előtti eredményét csökkentik az elhatárolt veszteség összegével.  Az idén már figyelniük kell azonban arra, hogy a 2010-es és 2011-es adóévekre benyújtott önellenőrzésekre a 30 százalékos korlátot alkalmazniuk kell.

Átalakulás esetén ahhoz, hogy a jogutód a jogelőd által elhatárolt veszteséget felhasználhassa, két feltételnek kell együttesen teljesülnie. Egyrészt ez akkor valósulhat meg, ha az átalakulás során a jogutód társaságban közvetlen vagy közvetett többségi befolyást olyan tag, részvényes szerez, amely vagy amelynek kapcsolt vállalkozása a jogelődben ilyen befolyással az átalakulás napját megelőző napon is rendelkezett. További feltétel, hogy a jogutód társaság az átalakulást követő két adóévben a jogelőd által folytatott, legalább egy tevékenységből bevételt, árbevételt érjen el.
Cégvásárlás esetén az elhatárolt veszteség felhasználása 2012-től szintén feltételhez kötött. Az új szabályozás ugyanis kizárja azt az adótervezési lehetőséget, hogy csak azért vásároljanak fel alvó cégeket, hogy annak elhatárolt veszteségét később, akár beolvadás útján felhasználják. A változás lényege az, hogy megszűnik az elhatárolt veszteség felhasználásának korlátlan lehetősége, ha az adózóban olyan személy szerez többségi befolyást, amely a szerzést megelőző két adóévben az adózóval folyamatosan kapcsolt vállalkozási viszonyban nem állt.
Nyilvánvalóan nagyon sok esetben nem adómegtakarítási célokból történik a cégfelvásárlás, ezért a törvény mentességet biztosít olyan esetekben is, amikor a felvásárolt társaságban a többségi befolyást olyan adózó szerzi meg, amely a felvásárlást megelőző két adóévben nem állt folyamatosan kapcsolt vállalkozási viszonyban a felvásárolt társasággal, de a következő feltételek teljesülnek rá.
Így nem terjed ki a veszteségelhatárolás korlátozás azon felvásárolt adózóra:

  • aki a többségi befolyás megszerzését megelőzően az általa vagy a többségi befolyást megszerző társaság által kibocsátott részvényeknek legalább egy részét a tőkepiacról szóló törvényben meghatározott szabályozott piacra már bevezette, vagy
  • ha az adózó a tevékenységét a többségi befolyás megszerzését követő két adóévben tovább folytatja és annak természete jelentősen nem tér el a többségi befolyás megszerzését megelőzően végzett tevékenységtől és ebből a tevékenységből mindkét adóévben bevételt, árbevételt ér el.

Zárszóként, szeretnénk felhívni a figyelmet a bevallás pontos kitöltésére. Amellett, hogy figyelünk arra, mekkora elhatárolt veszteséggel tudjuk az adóalapunkat maximálisan csökkenteni, ne feledkezzünk meg a korábbi években keletkezett veszteségről sem, amelyet eddig nem tudtunk, vagy nem akartunk felhasználni. Ezt ugyanis a bevallásban tájékoztató adatként szerepeltetni kell azoknak is, akik adott évben veszteségesek és a korábbi évekből áthozott veszteséggel most nem csökkentik az adózás előtti eredményt.

Szóljon hozzá a bejegyzéshez!

Nincs hozzászólás

Vissza az oldal tetejére